Csontos R.:
LÁTOGATÓK AZ UMMO BOLYGÓRÓL
Az Ummo bolygóról és annak lakóiról a tudósok közül már sokan tudtak,
csak hallgattak róluk. Így a nyilvánosság számára szinte teljesen ismeretlen
az a tény, hogy az Ummo-ról származó földönkívüliek itt vannak közöttünk, a
Földön. A következő oldalakon olvasható igaz történet eredte Jean-Pierre
Petit könyvében található. Ő pedig azoknak a leveleknek a százaiból
merítette tudását, amelyeket állítólag az ummolakók küldtek földi
"levelezőpartnereiknek".
1934-et írunk. A Földön a rádiótechnika nagy fejlődésen megy keresztül.
Egy szép napon eléri azt a szintet, hogy jelzéseket tudunk küldeni az űrbe
is. Tizenöt évvel később ezeket a rádióhullámokat észlelik az Ummo bolygó
lakói. A planéta a Wolf 424 csillag körül kering. Az Ummo hasonlít a Földre,
lakói pedig szintén hasonlítanak az emberre. Magasak, szőkék, az északi
népekre emlékeztetnek, ám amiben különböznek tőlünk: nincsen szájnyílásuk,
az orrukon keresztül beszélnek, de hogy mely módon táplálkoznak, azt
mindeddig nem sikerült kideríteni.
Tengerkék, testhez álló öltözékük hasonló a pilóták kezeslábasához.
Érkezésük szemtanúját biztosan nem ijesztenék meg. Hasonlóságuk talán azzal
magyarázható, hogy hasonló körülmények között az evolúció is hasonlóképpen
alakult. Az Ummón a civilizáció sokkal fejlettebb, mint a földi, s lakóinak
tudomásuk van más lakott bolygókról is a világegyetemben. A hozzájuk földi
időszámítás szerint 1949-ben eljutott üzenet is kíváncsivá tette az ottani
csillagászokat. Egy matematikai tétel alapján Négyzet bolygónak nevezték el
Földünket, majd megindítottak egy expedíciót.
Bolygójuk körülbelül tizenöt fényévnyire van a Földtől, az ummobélieknek
azonban mindössze hat hónapjukba telik, hogy ideérjenek. Egyes
feltételezések szerint ezt úgy csinálják, hogy meg tudják változtatni a tér
szerkezetét. 1950 március 28-a: Három űrhajó készül Dél-Franciaországban a
leszállásra. Greenwichi időszámítás szerint 4 óra 17 perckor utasaik már a
földön gyalogolnak. 6-an vannak: négy férfi és két nő. Ezen a hajnalon egy
lélek sem jár a provence-i hegyvidéken, Digne környékén. A felfedezőút tehát
minden további nélkül megkezdődhet.
Az emberek életmódjáról az ummobéliek semmit sem tudnak. Ruhákat egy
eldobott újságban közölt fénykép alapján készítenek maguknak. Egy
gazdaságból a legkülönbözőbb dolgokat lopják el: ébresztőórát, villanyórát,
szappant, valamint különböző bútordarabokat. Két év telik el. Az ummobéliek
ekkor elhatározzák, hogy elmélyítik felfedező munkájukat. Az emberek
megfigyelése határozottan érdekesnek bizonyul számukra: bizarrnak találják a
viselkedésünket. Az Ummón csupán egy, sík domborzatú kontinens van. A
földkéreglemezek elmozdulása náluk nem létezik.
Ennek következtében egységes a faj, az etnikum és a nyelv. Az ummolakók
meglepődve tapasztalták, hogy nálunk vannak fehérek, feketék, és sárgák.
Náluk olyan a társadalmi és politikai berendezkedés amelyet totális
államrendszernek nevezhetünk. Számítógép határozza meg valamennyi ummolakó
jövőjét a születésükkor fizikai, majd pedig szellemi képességeik alapján.
Eszerint lesz valakiből fizikai munkás, vagy szellemi tevékenységet végző
egyed. Mindenki ugyanannyi fizetést kap, de fejlett szociális érzéke folytán
mindenki hátsó gondolatok nélkül végzi feladatát.
Művészi érzékük nincs az ummobélieknek, teljesen ismeretlen számukra a
festészet, az ének, a humor, a képzelődés. Szaglóérzékük azonban nagyon
kifinomult, ezért készülnek náluk nagyrabecsült illatkompozíciók. Ami a
bölcseletet illeti, az ummobéliekre a nagyfokú intellektuális tisztesség
jellemző. Hisznek Istenben, egy olyan Istenben, aki mindenki jólétének a
záloga, ezért tartják helyénvalónak azt az elhatározásukat, hogy segítenek
az embereknek. De csak egy kicsit, mert a földönkívüli élet felfedésével
szerintük túl nagy érzelmi megrázkódtatást okoznának.
Az ummobéli expedíció világszerte elszóródott tagjai elhatározták, hogy
írni fognak olyan embereknek, akiket a világegyetem rejtélyei
foglalkoztatnak. Az első ismert levelet 1962-ben egy spanyol ezoteristának
küldik el. Lassacskán már több százat számlálnak az olyan lila pecsétes
levelek, amelyeket postán kap 40-50 ember. A géppel írt levelek témái
rendszerezettek: filozófiai eszmefuttatások, érdektelen információk és
forradalmi jellegű tudományos felvilágosítások keverednek egymással. Az
ummo-béliek mindig nagyon kétértelműen viselkednek.
Nagyon magas színvonalú tudományos igazságokat durva valótlanságokkal,
ellenkező értelmű állításokkal elegyítenek leveleikben, mintha nyomaikat
akarnák eltűntetni. Földi jelenlétüket sohanem akarják nyilvánosságra hozni.
Amikor Neil Armstrong 1969-ben a Holdon járt, akkor az ummobéliek
elégedettségüket fejezték ki és gratuláltak az emberi fajnak az
előrehaladáshoz. A hozzánk legközelebb merészkedő ummobéliek majdnem
belekerültek egy véres eseményről szóló újsághírbe, és jelenlétük kis híján
lelepleződött. Azóta se láttak ummo-lakót. Majd talán egyszer...