Kalmár János:
PIRAMISOK?!
A hagyományos történelemkönyvek szerint a piramisokat a fáraók
temetkezési helyéül építették. Már az uralkodó születésekor elkezdték az
építkezést, hogy halála napjára készen álljon a titokzatos nyughely.
Kairótól 20 km-re áll a Kheopsz-piramis. Alapterülete 53 ezer négyzetméter.
147 m magas, 2 millió 300 ezer kőkockából áll, melyek egyenként 2,5
tonnásak. A közelben nem található kőzetből vannak kifaragva. Vajon hogyan
szállították ezeket oda?
Kutatók kiszámították, hogyha 20 ezer munkás 10 kockát tesz a helyére,
akkor 664 évig épült volna a piramis, ami elég hosszú egy uralkodó
életkorához képest, még ha aggastyánkort ér is meg az illető. Talán nem kell
különösebb logika ahhoz, hogy feltételezzük, ezek az építmények nem
elsősorban temetkezési helyek. Az egyenlítőn fekvő piramisok eredeti
magassága szorozva 1 milliárddal egyenlő a Föld-Nap távolsággal. Az
Orbiter-2 űrszondának a Hold felszínéről készített felvételei nagyon is
figyelemre méltóak. Nyolc hegyes torony árnyékát mutatják a fotók.
Abamov, szovjet kutatási mérnök elemzése megdöbbentő eredményt mutat.
Ezek az objektumok ún. abakuszt alkotnak a Holdon. A mérnök szerint e
holbéli tárgyak elhelyezkedése hasonló a Kheopsz, Kefren és Menkaure fáraó
által Gizehben épített piramisok térbeli elhelyezkedéséhez. Ha azt mondjuk,
hogy ezek az építmények a Holdon egy idegen civilizáció munkái, akkor
legalábbis elgondolkodtató a sok egybeesés földi rokonaikkal. Talán a
piramisokat is földönkívüliek építették?