Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

Fillér Ferenc:
                            ÉLET A NAPRENDSZERBEN

   Van-e  élet a Világegyetemben a földin kívül? Jó kérdés. Biztosan. De míg
ezt  kivizsgáljuk, nagyon sok idő fog eltelni. Maradjunk mi csak egyenlőre a
jó öreg Naprendszeren belül. Ugyanis ez a része a világűrnek korántsem olyan
unalmas,  mint ahogy azt még nemrég hittük. Hogy mit értek ez alatt? Mivel a
tudomány   egyre   jobban   fejlődik   -   még  ha  bizonyos  találmányokat,
felfedezéseket  nem  is  hoznak nyilvánosságra - az idő múltával mindig jobb
betekinthetést nyerhetünk a mi csillagrendszerünkbe.

   Nem  is  olyan  régen  még  a  tudósok azt állították, hogy a Merkúr és a
Vénusz  túl meleg, a Mars és a Plútó pedig túl hideg az élet kialakulásához.
A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz pedig szóba sem jöhetnek,
mivel  nincsen szilárd kérgük. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A legjobb
az  lesz, ha szép sorjában megvizsgáljuk a Nap körül keringő kilenc bolygót.
Kezdjük  tehát  a  Merkúrral.  Bármennyire  is erőlködöm, nem tudok egyetlen
érvet sem felhozni az mellett, hogy az első bolygón kialakult volna az élet,
mivel  ez  tényleg túl meleg ahhoz, hogy a miénkhez hasonló élet létrejöjjön
rajta.

   Azonkívül  semmilyen olyan anyagot (víz, oxigén) nem fedeztek fel még sem
a  légkörében,  sem  a  felszínén,  ami  pedig alapfeltétel lenne. De hát ki
tudja?   Ami   késik,  nem  múlik.  A  belsejében  még  létezhetnek  parányi
mikroorganizmusok.

   Következik  a  Vénusz.  Itt már tűrhetőbb ugyan a klíma, de még ez sem az
igazi.  A  bajok  ugyanis  abból  erednének,  hogy a légkörében tömény savas
felhők  keringenek.  Ha  egyszer  elered  az eső... Azonkívül ez a bolygó se
kifejezetten  hűvös  éghajlatú. Mivel a Naphoz elég közel van ez érthető is.
Ám ezt a melegséget fokozza az üvegházhatás is a nagy széndioxidkoncentráció
miatt.

   Mindenesetre  ezen  szélsőséges  értékek  ellenére is akadtak már ötletek
arra,  hogyan  lehetne a Vénuszt az ember számára lakhatóvá tenni. De ez még
csak  a  jövő  zenéje. A soron következő bolygó a Föld lenne, de hát itt már
tudjuk,  hogy  kialakult  az  élet. Azonban a Földnek van olyanja is, ami az
eddig   felsorolt   két   bolygónak  nincsen.  Mégpedig  egy  holdja.  Sokan
kérdezhetik,  hogy  most  miről beszélek. Hiszen majdnem mindenki látta - ha
koránál  fogva  csak  felvételről  is - a Holdraszállást. Tudják, mikor Loui
Armstrong a következő mondat kíséretében a Hold porába lépett:

   "Kis  lépés  egy embernek, de nagy lépés az emberiség számára. "Hiszen az
egy  halott  bolygó - mondhatnák. Igen, az, legalábbis a felvételek szerint.
Mert  hát ha például egy idegen civilizáció képviselője a Szaharában szállna
le  a  Földre,  akkor  ő  sem  feltételezné,  hogy lakott bolygóra érkezett.
Elgondolkodtató,  hogy  a  nagy  sikerű  Hold-programot jó pár év elteltével
beszüntették  azzal  a kifogással, hogy nincsen rá pénz. A NASA pedig igenis
kapott volna pénzt - elég tetemeset méghozzá - a további kutatásokra. Nagyon
sok embernek volt egy kiváltképp érdekes feltételezése, hogy miért tették.

   Mégpedig  azért  tették, mert rájöttek: a Hold nem lehet a miénk, ugyanis
az  már másoké. És ezt nem is minden alap nélkül feltételezték. Lehet ugyan,
hogy  "az igazság odaát van", de azért néha ki is szivárog valami információ
a  kiváncsiskodók  számára. Így többek között olyan fényképek, amelyeken nem
csak  piramisok, hanem űrbázisok is láthatók a Hold felszínén. Persze megvan
annak  az  esélye  is hogy ezek a bázisok földi eredettel bírnak, de ennek a
valószínűsége  nagyon  csekély.  Bár  azért  még  nem zárható ki véglegesen.
Azonkívül van még egypár megdöbbentő információ Földünk kísérőjéről.

   Például  most  nemrégen  fedezték  fel,  hogy  a  déli  pólusán  jégsapka
található,    nem    szárazjég,   hanem   fagyott   víz.   Ennek   tudatában
feltételezhetjük,  hogy akár ki is alakulhatott ott az élet. Most következik
egy  nagy esélyes, mégpedig a Mars. Bizonyára sokuk számára ismeretesek azok
a   NASA-felvételek,  amelyek  a  vörös  bolygó  felszínéről  készültek,  és
amelyeken  többek  között  arcokat,  piramisokat,  valamint városok utcáinak
körvonalait  lehet észrevenni. Egy másik közismert bizonyíték a marsi életre
a köznyelven csak Mars-metornak hívott kődarab, melyet az Antarktisz jegében
találtak meg.

   De  ha  ők maguk nem is, hát vannak holdjaik. És ezeknek a kérge szilárd.
Az első és legnagyobb gázóriás a Jupiter, melynek 16 holdja van. Ebből a ti-
zenhatból  a  két  legfigyelemreméltóbb  a Ganymedesés az Európa. A legújabb
kutatások  eredményei  arra  a  következtetésre  vezettek,  hogy a Ganymedes
Jupiter-hold  légkörében  nagy  mennyiségben  található  oxigén.  Egy teória
szerint  az  oxigén úgy alakult ki, hogy az ultraviola-sugarak hidrogénre és
oxigénre bontották a hold felszínét borító jeget. Ezek szerint az égitestnek
kialakulóban van, vagy már talán ki is alakult az ózonpajzsa.

   Ugyanis  ha  egyszer oxigén szabadul fel, akkor azt az UV-sugárzás ózonná
alakítja  át.  Ezek után pedig már kialakulhat az élet. Ugyanúgy, mint ahogy
az  több  milliárd évvel ezelőtt a Földön is megtörtént. Már ha egyáltalán a
földi  élet  a Földön keletkezett. Szakértők ugyanis megállapították, hogy a
Földön  egyszerűen  nem volt elég idő arra, hogy kialakuljon ilyen bonyolult
élet. De ebbe most ne menjünk bele. Foglalkozzunk inkább a Jupiter egy másik
holdjával,  az  Európával. Mint a Ganymedesen, itt is azt jelezte a Galileo-
szonda,  hogy oxigén van a légkörben, méghozzá ugyanolyan állapotban, mint a
Földön.

   A felszínét jég borítja, de nem teljes egészében. A jég alatt ugyanis víz
van,  mivel a hold forró magja felolvasztotta a jeget. Gondoljunk csak bele:
van  oxigén  víz  és optimális hőmérséklet ahhoz, hogy létrejöjjenek szerves
anyagok,  majd  komplexebb élőlények is. Ez volt tehát a Jupiter és holdjai.
Az  ezen  kívül  eső  bolygókról  csak nagyon keveset tudunk a nagy távolság
miatt, tehát nem tudunk érvelni se mellettük, se pedig ellenük.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező