Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                          MIÓTA ÉL EMBER A FÖLDÖN?

   Amióta  ismertté vált, hogy milyen kimeríthetetlen lehetőségeket kínálnak
az  örökletes információk, azóta robbanásszerűen magnőtt az érdeklődés az új
kutatási  irányzat,  a  molekuláris biológia iránt. 1985-ben egy fiatal svéd
tudósnak  Svante  Pobónak a világon először sikerült egy 2400 éves egyiptomi
múmia  szöveteiből örökletes anyagot nyerni és azt elemezni. Pobo jelenleg a
Müncheni Egyetemen általános zoológiát tanít, laboratóriumában csak egy régi
lókoponya jelzi érdeklődési területét.

   No   meg   az  a  sörösláda  nagyságú  berendezés,  amely  nélkül  aligha
születhetnének ilyen jelentős tudományos felfedezések. A PCR-készülék ma már
úgy   hozzátartozik  a  molekuláris  biológiai  laboratóriumokhoz,  mint  az
irodákhoz  a  fénymásológép. A polimeráz láncreakció különböző DNS-molekulák
közül  pontosan  meghatározott  "szeleteket" keres meg, és azokat néhány óra
alatt   milliárdszorosukra  sokszorosítja.  Nagy  port  vert  Pobó  legújabb
felfedezése  is.  Az  evolúciókutató szerint az ember sokkal fiatalabb, mint
ahogyan  azt  a  paleontológusok állítják. Szerinte a homo sapiens mindössze
270 ezer éves.

   A  tudós  olyan  DNS-szakaszokat  vizsgált  meg,  amelyek  38,  különböző
népcsoportot   képviselő   férfi  örökletes  anyagából  származnak.  A  PCR-
analízissel  lehetővé  vált  ugyanis egy olyan DNS-szakasz összehasonlítása,
amely   a   molekuláris   biológia   számára   különösen  tanulságos.  Ez  a
mitokondrium-DNS,  amely az evolúció során tízszer gyorsabban változik, mint
a  sejtmagban  lévő  DNS,  mivel  a  mitokondriumban a javítómechanizmus nem
működik  olyan  jól.  Minél  nagyobb az időeltérés két, közös őstől származó
lény  között,  annál nagyobb különbségek állnak be a mitokondrium "biológiai
órájában".

   Ha  az  ember  270.000  évnél  idősebb  lenne,  akkor  már sokkal nagyobb
változásoknak  kellett  volna  végbemenniük,  mint ahogyan azt a legfrissebb
genetikai  tanulmányok mutatják. Allan Wilson, aki szaktekintélynek számít a
mitokondriumok  tanulmányozása  terén,  elkészített egy genetikai családfát,
amely   szintén   egy   téves   elméletet   helyesbít.   A   ma   élő  népek
mitokondriumanyagának összehasonlítása alapján Wilson arra a következtetésre
jutott,  hogy  az  emberiségnek  közösek  az  ősei.  Ádám és Éva sötétbőrűek
voltak, az Édenkertet pedig valahol Afrikában kell keresni.

   Hogy  hogyan  alakult ki a különböző mutációkon keresztül a számos ma élő
nemzet,   az   kiderül  a  száraz  DNS-adatokból.  A  kívülállók  számára  a
komputerpapíron  húzódó  értelmetlen  szürke  vonalak  a  népvándorlások élő
nyomaivá alakulnak át a paleogenetikus szemében. A PCR-láncreakciót ma már a
törvényszéki  orvosok  is  is  rutinszerűen  használják.  Mivel  a genetikai
analízishez  elég  egyetlen  hajszál, vagy vércsepp, a bennük lévő örökletes
anyagok  segítségével  bárkit  könnyen  azonosítani lehet. A PCR feltalálója
elnyerte   a   kémiai   Nobel-díjat.  Michel  Smith  is  részesült  ebben  a
megtiszteltetésben.

   Smith   kifejlesztett   egy  eljárást,  amelynek  segítségével  az  egyes
génszakaszok  precízen  elkülöníthetők  egymástól. A jövőben talán lehetőség
nyílik  majd  a  génterápiára,  amely  révén  a mutáns kódok kijavításával a
genetikus  betegségek  gyógyíthatóvá  válnak.  A molekuláris biológia óriási
léptekkel halad előre. Ki tudja mi jön még?

       (A cikket a Harmadik Szem magazin bocsátotta rendelkezésünkre)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező