Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

Grandpier Attila:
                       GÉPI INTELLIGENCIA ÉS ŰRUTAZÁS

   Louis  K.  Scheffer  egy folyóiratban az űrutazás elektronikus válfajának
lehetőségét   veti   fel.   El   lehet-e   küldeni   egy  embert  egy  másik
csillagrendszerbe   számítógépek  közötti  információátvitellel?  Benett  és
munkatársai  számításokkal  bizonyítják,  hogy  egymással  kapcsolatban lévő
elemi  részecskék  egy  előre  rendezett  rendszerét  teleportálni lehet. Az
elektronikus  űrutazáshoz  persze szükséges, hogy az ember és a tudata véges
számú jellemzővel legyen leírható.

   Végtelen  információ átvitele ugyanis végtelen időbe telik. Hofstadter és
Benett  felvetette,  hogy  az  ember  olyan összetett tulajdonságai, mint az
intelligencia,  vagy tudatosság megjeleníthetők egy program segítségével. Ha
az emberi test összes atomja tartalmaz információt, akkor ez a hatalmas szám
már   kezelhetetlen:   túl   bonyolult  feladatot  jelent.  Itt  jön  kapóra
Scheffernek  az  idegrendszer-kutatással  kapcsolatos  legújabb  tétele:  Az
emberi viselkedést - akárcsak az állatit - az idegrendszer vezérli. Primitív
állatok  viselkedését  pontosan  meg lehet határozni idegrendszerük állapota
alapján.

   Kísérleti  körülmények  között  részletesen mérték szerencsétlen alanyaik
idegrendszerének  sejtjeit,  és állítólag egyértelmű kapcsolatot találtak az
idegi  ingerületi  térképek és a kiváltott viselkedés között. Mivel pedig az
emberi  idegrendszer,  a  magasabb  rendű állatok idegsejtjei majdnem azonos
módon  működnek, mint ezeké a kis idegrendszerű állatoké, feltehető, hogy az
emberi  viselkedés  is  egyértelmű  következménye  az  idegsejtek ingerületi
állapotainak.  Mivel  az  emberi  agy  idegsejtjeinek  száma  véges, ezért a
viselkedés előrejelzése puszta számítástechnikai feladat.

   Scheffer  feltételezi,  hogy  az  emberi öröklődés a 4 milliárd gén révén
éppen  4  milliárd bit információt ad át az újszülöttnek. Ezután megpróbálja
felbecsülni   az   életünk   folyamán   a   látással  szerezhető  információ
mennyiségét. Felteszi, hogy a szem megfelel egy nagy felbontású tv-nek, azaz
tízmillió bit információt dolgoz fel másodpercenként. Áttérve a hallás útján
szerezhető információ becslésére, felteszi, hogy a hallás két hi-fi csatorna
átvihető   információjával   írható   le,  tehát  egy  ember  tudatállapotát
kimerítően meghatározza az érzékszervi információk összege.

   Ez  pedig kevesebb, mint 50 millió bittel jellemezhető. Feltehetően ennél
a  felső  határnál  a  genetikus  információkat  is figyelembe akarta venni.
Márpedig  ha  ez  így  van, akkor már csak két számítógép kell két különböző
bolygón.  Az  emberi  lények  átvitele  ekkor egy technikailag megoldhatónak
látszó  bonyolultságú  program  átvitelét jelentené, s ezzel az űrutazás egy
gyors, és könnyű módját. Az olvasó most választhat, hogy gondolatban átküldi
magát  számítógépes  programként  egy szomszédos csillagrendszerbe, vagy itt
marad a Földön, s elgondolkozik egy kicsit.

   Még  akkor  is,  ha  ezt  nyilván  teljes  mértékben  meghatározzák hi-fi
antennaként   mozgó   csápjaival   szerezhető  információi.  Bár  a  fizikai
rendszerek  információja  statisztikailag  kezelhető  a véges bitszámmal egy
egyedi  rendszer  mozgás  a,  helyzete  végtelen sok irány közüli választást
jelent,  s  így egyedi információja statisztikailag nem, de egyénileg igenis
felfogható.  Másrészt  ismeretes a a biológiában, hogy az agyi idegsejtekben
nem  csak  külső  hatásra  fejlődik  ki  ingerület,  hanem  a  spontán belső
folyamatokra visszavezethetően is kifejlődhet.

   Ha  viszont ilyen spontán ingerületi változások felléphetnek, és ezek nem
vezethetők  le  külső  meghatározottságokból  hanem  egy  elvileg lehetséges
mozgástér  tetszőleges  pontján felléphetnek, akkor ez minden tudatállapotot
egy  óriási  számmal szoroz meg információhordozási szempontból, így ha ezek
kölcsönhatását  is  figyelembe  akarjuk  venni, akkor a számítás pár lépésen
belül  túljut  a  kezelhetetlen  információs  küszöbön.  Ha  a  hallás útján
beszerezhető    információ    mennyiségét   akarjuk   megbecsülni,   érdemes
elgondolkozni  a  hangrezgések  által leírt görbék lehető elvi finomságáról,
részletgazdagságáról.

   Ha  például  ezek  a  hangfüggvények  fraktálszerkezetűek, vagyis bármely
részletük  tarlalmazza  az egész mintáját, akkor bármely hangfüggvény teljes
információtartalma  tetszőlegesen  nagy  számú  bitet  jelenthet,  hiszen  a
részletgazdagságnak  nincsen elvi határa. Ezen alapszik az a kellőképpen meg
nem  értett  jelenség,  hogy  ugyanaz a zenemű más élményt jelenthet koncert
közben,   mint  otthon  CD-ről  hallgatva.  Itt  épp  azok  a  részletgazdag
finomságok a döntőek, amelyeket Scheffer megengedhetetlen módon elhanyagolt.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező