Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

   Visegrádi Ildikó:
                              ÉLET A KOZMOSZBAN

   Mottó:
      Aki az életről beszél, rendszerint úgy tesz, mintha tudná, mi az.

   Amikor  Szent-Györgyi  Albert  professzor  az  élet  alapjait kereste,
   eljutott  az  atomokig  és  az energiáig. Úgy vélte, valamit figyelmen
   kívül  hagyott,  hiszen  az  élet  forrása  helyett teljesen élettelen
   építőelemeket talált. Valóban tévedett? Most inkább úgy tűnik, hogy a
   premisszája  volt  téves:  az  a  feltételezés,  amely szerint az élet
   kizárólag  biokémiai  folyamatokon,  molekulák bonyolult szerveződésén
   alapul.

   Főzzünk  "életlevest"! Kétségtelen, hogy a szerves létformát molekulák
   láncolata  építi fel. Bizonyított tény, hogy a DNS hordozza az egyedet
   és  annak  fizikai  sajátosságait kialakító információit. Arra viszont
   nincs  válasz,  hogy  az  információ  honnan származik, hogyan kerül a
   molekulába  és miként működteti azt. Az a  feltételezés, hogy csak úgy
   magától  kialakul  benne  -  nem  túl meggyőző. Ha így lenne, új fajok
   mesterséges  létrehozása  nem  okozna  nehézséget.  Az  élet  receptje
   roppant  egyszerű  lenne:  Öntsünk  egy  tál  vízbe  kémiai  elemeket,
   molekulákat,  vegyületeket - olyan arányban, ahogyan az a természetben
   előfordul.  Forraljuk  fel,  kavargassuk,  csapdossuk  meg  elektromos
   kisüléssel  (így  modellezve  az  ősóceánt),  esetleg  tegyük  ki némi
   kozmikus  sugárzásnak,  és  várjuk  türelmesen,  mi  történik. Az élet
   kialakulását nagyjából így képzelik el - ezt Carl Sagan egyik népszerű
   tévésorozatában  be  is  mutatta. Mivel nincs meghatározva, mennyi idő
   alatt kellene ilyen feltételek mellett kialakulni az első egysejtűnek,
   feltételezik,  hogy  az  élő anyaggá szerveződés folyamatát valamilyen
   véletlen,  egyszeri és megismételhetetlen esemény indította be. Lehet.
   Csak hát a véletlen valószínűsége semmivel sem nagyobb, mint a tudatos
   tervezésé.

   Az  információ  szerepe.  Az  élő egyed minőségileg különbözik attól a
   testtől, amelyből éppen kiszállt a lélek. Pedig az ilyen szervezet még
   ugyanazokat  a kémiai elemeket, molekulákat tartalmazza, mint az élő -
   azzal  a  nem  elhanyagolható különbséggel, hogy az egész nem működik.
   Hiányzik  belőle  az életerő (bioenergia), a szervezet nincs tudatában
   létezésének. A "tudat" nem valamiféle meggyőződés, nem szavakkal meg-
   fogalmazott  gondolat. Inkább bizonyosságérzet, egy tömeggé sűrűsödött
   energiahalmaz   önmagával   való   azonosságának   megtapasztalása   -
   információ  a  létről.  Ennek  érzékeléséhez  nem  szükséges bonyolult
   idegrendszer;  az  alga,  a papucsálatka és a vírus is képes felfogni.
   Utóbbiban  az  az  érdekes, hogy bár a sejtes szerveződésig sem jutott
   el,  nagyon is képes környezete (a gazdaszervezet) átalakítására saját
   létezése   fenntartása   érdekében.   Vagyis   rendelkezik  valamiféle
   információval saját, környezetétől önmagát megkülönböztető létéről. Él
   - noha nem egyértelműen biológiai létforma.

   Ahhoz,  hogy  az  élet  titkát megfejtsük, az információról kell minél
   többet  megtudnunk.  Tom  Stoiner  professzor  szerint  az  információ
   független  mennyiség,  és  a tartalma akkor is megmarad, ha nincs, aki
   értelmezze.   Információ   és   az  univerzum  belső  szerkezete  című
   munkájában  Stoiner  professzor  azt  próbálja  bizonyítani,  hogy  az
   információnak  nincs  tömege,  ezért  a  fizika  "abszolút"  terjedési
   sebességre  vonatkozó  törvényének  sem feltétlenül engedelmeskedik. A
   modern  fizika  ismer  olyan  kísérteties  "részecskéket",  amelyeknek
   tömeg-egyenértéke  harmincezred  része  lehet  az elektronénak. Ezek a
   félspínű,   töltés  nélküli  alkotórészek  a  neutrínók.  Stabilitásuk
   végtelen,  tehát  gyakorlatilag  örökkévalóak.  Léteztek  már  az idők
   kezdetén  is,  amikor  még  a  legegyszerűbb  atomok sem alakultak ki.
   Kozmológusok feltételezése szerint különböző típusú neutrínók alkotják
   a "sötét anyagot", az Univerzum teljes anyagának több mint kétharmadát
   kitevő, láthatatlan és mérhetetlen mennyiséget is.

   A neutrínók ezredmásodpercenként trillió számra hatolnak át mindenen -
   így  a  Földön  és  testünkön  is,  anélkül,  hogy  kölcsönhatásuk  az
   atomokból álló "közönséges" anyaggal kimutatható lenne. Paul Davies, a
   Templeton-díjas    természetfilozófia    professzor    szerint   ugyan
   elhanyagolható  a valószínűsége, hogy életünk folyamán akárcsak egy is
   megáll bennünk - de ez azért mégsem lehetetlen feltételezés.

   A  hírek  szerint  a CERN-ben és más részecskekutató intézeteknél igen
   sok  középnehéz  elemi  részecskét  (mezont)  fedeztek fel. Legtöbbjük
   érzékelésének  lehetősége  jelenlegi eszközeinkkel meglehetősen rövid.
   Találtak  olyan  gyengén  kölcsönható, nagy energiájú részecskéket is,
   amelyek  szintén  semlegesek  és  a  barionok  közé  sorolhatóak. Igen
   figyelemreméltó mintázatokba rendeződnek, de szinte sohasem egyformán.
   Mozgásuk  hagyományos  matematikai  formulákkal  nem  írható  le  -  a
   legritkább  esetben  fordul  elő,  hogy  ott jelennek meg, ahol várják
   őket.   Nagyjából   úgy   viselkednek,   mint  a  szüntelenül  kavargó
   gondolatok...

   A  lélek "anyaga". Ha feltételezzük, hogy a lélek valójában testünkkel
   kölcsönhatásba   lépő   neutrínók   (vagy   más,  gyengén  kölcsönható
   "részecskék")  halmazából álló információ, akkor be kell látnunk, hogy
   nagyon  is  fontos,  meghatározó szerepe van, anélkül, hogy fizikailag
   mérhető  lenne.  Ha van valami alapja annak a vakmerő feltételezésnek,
   hogy   ezek   a   "hullám-részecske   mintázatok"   valamilyen   módon
   kapcsolatban  állnak  egymással, illetve tudnak saját létezésükről (és
   miért  ne  tudnának?), akkor semmi sem zárja ki, hogy ők maguk döntsék
   el,  hajlandóak-e  kapcsolatba  lépni  az  anyaggal.  Esetleg éppen ők
   gerjesztik,  formálják  azt?  Ha  ez  beigazolódik,  akkor  az életről
   alkotott  elképzelésünket módosítani kell. A minőségi különbség élő és
   élettelen   között   az   energia   vagy/és   a   tömeg  produktumának
   információtartalmában mutatkozik meg.

   Élő  az,  aminek  tudomása  van  létezéséről,  és  ennek fenntartására
   törekszik  - legyen az szerves anyag, öntöbbszörözésre képes kristály,
   intelligensen   viselkedő   fénygömb   vagy   önálló  tanulásra  képes
   számítógépprogram.  Mindegy,  hogy természetes úton vagy mesterségesen
   keletkezett.

   Ahol  a  létinformáció  (lélek)  huzamosabb ideig tartózkodik, az élet
   kibontakozhat.

   Az  előzőek  alapján nem szükséges, hogy az életet kizárólag biológiai
   létformák  megnyilvánulásaként  értelmezzük.  Az  információ  (i),  az
   energia  (e)  és az anyag (m) meglétének és kölcsönhatásuk minőségének
   függvényében  a  Világmindenség  különböző  állapotú  tartományaiban a
   következő létformák valósulhatnak meg:

    (i) (e) (m) Az univerzum állapota; az élet és az intelligens létforma
                megnyilvánulása

     +   +   +  Intelligens létformák végtelen változatossága.

     +   +   -  Intelligens energialények univerzuma. Szellemvilág?

     +   -   +  Intelligens kristálylények abszolút nulla fokon
                megdermedt  világa.

     +   -   -  A teremtő tudat megnyilvánulatlan állapota.

     -   +   +  A lélek eszmélésének lehetőségét megelőző, megszűnését
                követő állapot.

     -   +   -  Véletlenszerű, rendezetlen hullámmozgások állapota.

     -   -   +  Az energia áramlásának lehetőségét megelőző, megszűnését
                követő állapot.

     -   -   -  Mindennemű kölcsönhatás hiánya az információ, az energia
                és az  anyag között.

   Felhasznált irodalom:
   1.  Stoiner:  Információ  és  az  univerzum belső szerkezete (Springer
   Hungarica, 1993.)
   2. Davies: Az utolsó három perc (Kulturtrade, 1994.)
   3. Ji King

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                   1996. augusztus 7. - 1996. augusztus 21.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező