Prof. Dr. Tóth Sándor:
AZ ERDÉLYI MATEMATIKA KEZDETEI (6.)
III.
A müncheni egyetem könyvtárában egy 195 levélből álló papír-kéziratot
fedezett fel Vizkeleti András 1976-ban. A kézirat végén a kolofon:
Finis libri per menus Stephani de Rivulo Dominarum a.d. lesimo
quadringentesimo 6 "fok" (1406). Rivulo Dominarum, magyarul "Asszony
patakja", a későbbi Nagybánya középkori neve. Ezek szerint a scriptor
magyar volt: Asszonypataki István. Két dátumot tartalmaz: 1386 és a
már említett 1406. Vizkeleti arra gondol, hogy a korábbi a kézirat
keletkezési ideje, ezt a másoló (István) mechanikusan vette át. A
második a leírás befejezésének az időpontja. A másolás helye
feltehetően Erdély. A papír vízjele, a harang is Erdélyre utal. Egyes
lapjai asztronómiai időszámítási mozsik-traktus. Más lapok a hold
járásával foglalkoznak.
IV.
Egy ószláv nyelvű kódexet az Arad melletti Hollos-Bodrogon őriztek. Az
ottani kolostorban időmeghatározó szerepet játszott, amint kiderül a
benne levő computusból. Jelenleg a prágai Nemzeti Múzeum birtokában
van. 1386 és 1406 között írták.
V.
A legrégibb magyar nyelvű csíziót az 1462-ről keletkezett latin nyelvű
Thuroczy- kódexhez kötve találjuk. A kódex incipitjéből kiderül, hogy
a krónika másolatát Váradon, vagy környékén készítették. Az is
kiderül, hogy a csízió erdélyi, talán éppen székelyföldi. Jelenleg az
MTA őrzi.
VI.
A kolozsvári egyetemi központi könyvtár őriz egy ószláv nyelvű,
1491-ben írt szertartáskönyvet, mely a teljes computust tartalmazza.
Eredete ismeretlen.
VII.
A krakkói könyvtár őriz egy 147 lapból álló kéziratot, mely így
kezdődik: Incipiunt Tabulae de veris et medys motibus planetarum super
meridianum Cracoviensem verificate. A végén: per Paulum de Wijváros
studentem cracoviensem... a.d. 1461. A magyarázó tehát egy erdélyi,
Krakkóban tanuló diák.
VIII.
A "Müncheni Kódex"-ben, melyet 1466-ban Moldovában, Tatros (ma Trotus)
városában másolt Henzsel Imre fia, Németi György a Délvidéken írt
evangéliumi fordításról, az elejére kötött 12 hártyalapon már magyar
nyelvű naptárt és computust találunk, az ünnepek és a szentek magyar
nevével. Ebben minden évben külön kellett megszerkeszteni az az évi
naptárt az elől közölt "naptárkerék" segítségével, amely, mint
megállapítható, az 1416 és 1435 közötti évsorra szól.
IX.
A marosvásárhelyi Bolyai-Teleki dokumentációs könyvtár őriz egy 15.
századi tanulmányt az asztrolábiumról, mely az ottani régi Református
Kollégium könyvtárában maradt fenn. Latin nyelvű, két kolumáns got
minuszkulával írt papír-kézirat pirossal és zölddel festett
iniciálékkal. A kolumnák között és a margón helyenként egykorú
bejegyzésekkel találkozunk. Tizenkét lap, csonka, összekötve
nyomtatott könyvekkel, 16. századi bőrkötésben. A középkor felsőbb
iskoláinak a tantervében szerepel az asztrolábium. Híres asztrolábium
szerkesztőket is ismerünk a középkorból, mind az arab, mind a
keresztény világban. Elképzelhető tehát, hogy a 15. században nálunk
is tanultak az asztrolábiumról. De lehetséges, hogy külföldről került
Marosvásárhelyre, például Bécsből, ahol elsőnek Johann von Gemunden
tartott előadást az asztrolábiumról, 1420 körül.
X.
Végezetül még megemlítünk egy rovásírásos naptárt is. Marsigli Alajos
hadmérnök 1690 táján lemásolt egy székely öröknaptárt, egy a 15.
századból származó rovásbotról. A jegyzetek a bolognai egyetemi
könyvtárban vannak. Marsigli 150 hatalmas kötetben összegyűjtött s
rendezett kéziratgyűjteményéből az 54. kötet tartalmazza az említett
rovásbot másolatát. Figyelmet érdemel a 100. kötet is, melynek címe:
Observationes astronomicae. Marsigili 1682-ben I. Lipót császár
hadseregébe lépett, ahol tábornoki rangra emelkedett. Több ízben
beutazta Magyarország területét. Műgyűjtő volt és sok tudomány iránt
érdeklődött. Éles megfigyeléseit papírra vetette. Kéziratai a magyar
tudománytörténet számára még rengeteg, ez idő szerint ismeretlen
adatot tartalmaznak.
Amíg régebben a szépirodalom, nyelvészet, történelmi művek, filozófia,
általában a társadalomtudományok felé fordult elsősorban a figyelem,
napjainkban mindinkább a természettudományok és azok fejlődésének
tanulmányozása kerül előtérbe. Egyre inkább az ezen tudományok
művelése, alkalmazása terén elért eredmények alapján mérik fel az
egyes társadalmaknak, népeknek a művelődéstörténetben játszott
szerepét. A tudományok történetében pedig a matematikatörténet
megkülönböztetett szerepet kapott. Érthető, "mert a
természettudományok nyelve, de az egyre egzaktabbá váló
társadalomtudományok kifejezésmódja is a matematika. Akár tetszik az
emberiség zömének, akár nem, de a világ objektíven ezen a csodálatos
nyelven beszél" - állapítja meg Gyarmati István akadémikus.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. szeptember 10. - 1997. szeptember 24.