Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

   Nagy Péter:
                                A GONDOLKODÓ

   A nagy gondolkodó csak annyiban különbözött a többi embertől, hogy egy
   kicsit  komolyabb  képpel  próbálta  megfejteni  a Titkot. De akárhogy
   igyekezett,  akármilyen  messzire  jutott  az úton, nem látta a végét.
   Érezte,  lassan beleőrül a szüntelen gondolkozásba. Fásultságában  egy
   kiutat  látott,  ha  elkészíti  az  ősi  hallucinogén növényekből álló
   főzetet.  E  titkos  recept már régen a birtokába volt, mégis irtózott
   tőle. Szívesebben gondolkozott mechanikus józan aggyal.

   Végül  elkészítette  a  főzetet,  rituális  szavak és mozdulatok által
   életet lehelt bele és megitta.

   Majd rövid kóma után belehalt...

   ...  A  kábító  oldat elfogyasztása után lassan borult el a gondolkozó
   agya  és  a  maradék  realitásával  azon  sajnálkozott, hogy miért nem
   használta  gondolkozásai során. Az anyag ezután mámorító és tanulságos
   utazásra csábította el.

   A  főzet révén először az alapelemekre döbbent: a színek, a hangok, az
   ízek, a szagok és legvégül az érzések birodalmába pillantott be. Ekkor
   villant eszébe, hogy ezek a dolgok eddig is megvoltak az életében csak
   süketen,  vakon  és  érzéketlenül ment el mellettük. Úgy érezte magát,
   mint  egy  kisgyerek,  rácsodálkozott  mindenre.  Majd  hirtelen a sok
   szépség után sötétség borított el mindent. Ebben a pillanatban eszmélt
   a  fájó  gondolatra:  a halálra. Most már csak ez érdekelte, hiszen az
   életről  megtudta  a  legfontosabbat. Kérlelte a főzetet, vezesse rá a
   halál  értelmére, már csak ez az egy dolog hiányzik a tudásából. Ekkor
   elkezdett  vibrálni  egy  alakzat  a  szeme  előtt, amelyről nem tudta
   eldönteni,  milyen  formájú,  milyen  színű,  csak  azt,  hogy van. Az
   alakzat  egy  kis  idő  múlva  megszólalt,  bár  megint csak nem tudta
   eldönteni, hogy mély vagy magas hangon vagy a csenddel üzent.

   Az alakzat ezt mondta:

   - Akarod hallani a választ a kérdésedre?

   - Igen, de akkor te vagy a halálmágus, igaz? - kérdezte a gondolkozó.

   - Nem, én az életmágus vagyok.

   -  Dehát  engem  a  halál  érdekel!  Az  életre nem vagyok kíváncsi! -
   felelte ingerülten a gondolkozó.

   -  Rosszul  teszed.  Tudd meg hát és jól jegyezd meg: A halál csak egy
   pillanat, de az élet örök.

   Ekkor   halt   meg  a  gondolkozó  és  egy  pillanatra  találkozott  a
   halálmágussal. De az életmágus örökre vele maradt.

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                      1997. január 8. - 1997. január 21.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.