Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                                Ha hó, ha hő


Kivetkőzés

Eső-tagadó sárnyúlvány kel védelmére a gonosznak
Újraegyesülő csontok anya után kiáltoznak
Felhág egy trapéz figyelmet ébresztve 
Könnyedén megértetve: el vagy veszve

Avas viola tűfény tegezként szegélyezi lépted
Körötted körözve önhitében kétked
Semmi sem biztos, csak az, hogy te sem vagy
Semmi sem hátráltat abban, hogy maradj

Pedig mész, kerülgeted a beléd karoló semmit
Tudatában annak, hogy nő nem ér meg ennyit
Részedről vége, részedről igyekszel elveszni a térbe'
Csak ez a sirató-eső ne borulna előtted térdre

Mint szemek merednek rád óriásira nőtt levelek
Árnnyal merítik szenvedtedet, álladig befednek
Kézként kívánkoznak kiszakítani belőled őt
Az átok-föld hátán megtermett, vér-büszke nőt

Dolgoznak dobhártyáid, ki és be löködik magukat
Utolsó pillanatban kapva el tested a magashoz 
ragasztanak
Szabadesés-félő kétségeid távolra teszik féregnyúlványod
Asszonyi csokrod nem féltve a földre hányod magányod



Zöld

A karácsonykor lámpa
Kifinomult koncepció
Aranyos, bohókás csontod
Féktelen ajándék
Magamnak vártalak
Ingyen vagyok neked
Te nekem poénból

Életszínű a vonalzó
A kívánó kerék
Egy éjszakás szenzáció
Mocsokban hempergek önkívületemben

Tanulj meg önstimulálni
Csúfold magad Fülig Jimmynek
Benned elrejtett végtelen szerelmem
Törvényszerűség volt meglelnem
Alig használt máglyán eszméltem fel
Megcsiklandoztalak szememmel

És ha már nem találkoznánk
Akkor meg úgyis mindegy



Mrs Kotel

Fekete szögletű baki
Gyöngyhajú frász
Bevarrott középkötény
Az árnyék-pék ülepén
Felállítja bűntudatom
Miatta járkál bennem az ütő
Mert én vérző emberi lény vagyok
Hétfőn hallottam

Álmodozom a tűkön át
Fiatal szerelem, sértetlen
Nagy arcom kiengesztel
Elárulja: van miért és nincs kiért
Beszéd-épségem csupán csak csökevény
Flört a sok perc, nők butítása
Körben lévő gyermekek után hívok
Lehet, hogy az öreg hév
Tüze kialhatatlanul lemoshatatlan
Gondolhattam volna
Hogy gondolkozhattam volna
Saját szakállamat kockáztatva
A soha véget nem érő napok közt
Nem tudni, mi okból udvarlok még nektek



Egyszer

Megrontottam gondolatid
Szűz-szökevényből nő lettél
Parancsomra megdermedtél
Haragosává váltál önnön felhődnek
Libabőrös kielégült lúd
Megalázott, éhes gyermek
Lebegtedben messzire került lelked
Szeretetben magamhoz intettelek
Légy újra velem, újra mellettem
Kedvemre való, kész kedvesem



Francia tanárnő

Lebújva egy lebujba
"Alaprosen" (majd legközelebb)
köszönt el tőlem 
újdonsült kétszersültem
mielőtt a kezembe vettem
Hiszen én a fejembe vettem:
akibe csak belekezdtem
az ellenem már tehetetlen
Hiába ő a francia tanárnő



Végtelen tápteremnek

Szerte szépem, szexuális szerelmem
neked tartogattam az érzelmem
amikor kezdtem beléd élni magam
Hiszen minden három ember egy pár
orvostudományi kegyetlenem
Tulajdonképpen nélküled és veled is végem



Bak

Olyan csodálatos a szád PH-értéke...
Ha én őrzöm az álmod, nem vihetik el
Szünet
Ásó, kapa, nagy harag választott el minket
Méltóságtelien viselem jelenlegi sorsom
Ráadásul ügyes az ügyeletes menyecském
A kecském
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.