A szponzoroknak hála: Folt kerestetik! (A zsák)
Remélem senki sem mondja majd az írások elolvasása után: összecsapkodtam az
egészet. Bár tény, hogy főleg anti-verseimre alapoztam, azért nem kell
megkérnem magam, hogy írásaim néha fellapozzam. Felesleges. Jók.
Üdvözlöm őket:
Petrőczi Éva, Werbőczi Ádám, Bukovits Titusz, Bodri Adri, Bogár Gábor,
Ganczner József, Kölcsey Róbert, Taka Réka Kesanya, Kicsit Sivatag, Glister
Gábor, Csillag Berci, Homár Laci, Tira Misi, Minden Áron, Hajdináné Köles
Erika Csűrős Karola, Protokolláris Klári, Paranoiás András, Garam Maki, Stóc
Balázs, Kazinc Karcsi, Termál Pista, Lila Lali Fraud Zsigmond, Lengés
Csilla, Zsuga Zsiga, Murphy Adél, Szepara Pista, Magiszter Eszter, Kalodás
János, Zúz Mari Alexander József Benedek, Lajtos Lajos, Néma Levente, Bach
Sebestyén János, Wyatt törp, Zrínyi Misi, Dimitríj Léna Cinóber Lantos
Sebestyén, Retina Edina, Mari Anna Marianna, Vladimir Iljics Feminin, Mágnes
Miska, Szalvador Pali Joblassi Bálint, Leila Orgona, Rejkja Viki, Cserno
Béla, V.H.S. Pál, Hüvely Matyi, Szolida Rita, Csokros Lajos, Alvó Piri Ezot
Erika, Táborita Rita, Vörös Barna, Pizsa Mari, Brigadéros Ramazotti, Niki
Klaudia, Linó Lajos, Sziszi Gyuszi Klepto Mária, Túró Rudolf, Pira Misi,
Négyzet Péter, Tra Pista, Tenger Marton, Masztur Bálint, Veszt Ernő, Emanci
Pál Illet Lenke, Bolon Dóra, Tata Rozi, Ne Pál, Ped Ofélia, Tró Gertrúd, K.
Anna
Lehetséges, hogy te még nem tudod, ki is az az Achilles Dent? Pedig ő írta a
kedvenc versedet.
Figyelem! Megjelent a "Nap mint nap" című napilap és az "Állami motiváció"
című kalap!
Gch. ivlt ia wuunx uycucxrol,
Figyelem! Ha valaki nem értette volna tisztán, annak elismétlem:
Gch. ivlt ia wuunx uycucxrol,
Hogy mit csinálok mostanában? Gazdagkedveléssel foglalkozom, s néha eliszom
saját magam elől a pénzt. Amilyen karrierista vagyok, talán egyszer még én
leszek a legpotentátabb. Vagy szürkévé fakulok.
Volt egyszer egy Mandelbrot. Alapvető fordulatot vett az ügye. Először
jobbra, aztán derékszögben el. Mindezek mellett mindezek után legyen
előzékeny az, aki tud. Mert aki tud, az tud. Ha például te tudnád, hogy én
ki vagyok. akkor nyugodtan elárulhatnád.
Nem lakok ám Bronx környéken
Éppen azon tűnődtem, hogy mi lenne, ha részt vennék én is a "Híg élet"
diszkóban, mikor a kezembe akadt egy újság.
"Légkondícionáló sportülés / 1982-es műszakival."
Igen, ez a jóöreg Expressz. Audi rovat. Kb. 20-25 hirdetés, fele egy évesnél
fiatalabb, totálkáros autókról szól potom pénzekért. Nézegetem a
telefonszámokat is, nincs közöttük közös. Íme egy virágzó divatszakma. Ha
jobban meggondolom, ez nem is csoda. Igen-igen jegesek ilyenkor nyár végén
az utak, meg a nyaralás is sokba került. De miért is lopnak Magyarországon
autót? 1. Donornak, 2. Biztosításokhoz. Tanulság: amerikai autóra nem lehet
cascót kötni. Ezért nekem mindig olyanom van. Ez az igazi biztosítás. Ekkor
ránéztem a sokszor jó szolgálatot tett kobrabőr táskámra, mit évekkel
ezelőtt jó olcsóért vettem, s úgy döntöttem: mivel ma úgyis napfogyatkozás
volt, amit persze átaludtam (de hát ki az, aki délután háromnegyed négykor
már talpon van?), legjobb lesz, ha egyszer s mától megválunk egymástól.
Kiürítettem, s egy darab fecnit hagytam benne. Mivel még csak két hónapja
laktam újdonsült lakásomban, fogalmam sem volt, merre van a ház szemetese
(igaz a saját postaládám hollétét sem sikerült még felderítenem, de hát
sebaj, legalább senki sem zaklathat), mert valahányszor benyitottam valami
gyanús ajtón - ami mögött akár kuka is megbújhatott volna -, minduntalan
valaki pincéjére leltem. Egy idő után persze leszoktam a nyitogatásról. A
ház közelében voltak ugyan böszme nagy szemetesek, de azok mindegyike vastag
lakatokkal volt elzárva a külvilág behatásai elől, s jobban belegondolva még
sosem láttam őket nemhogy nyitva nem, de még gyanús elemekkel sem
közelükben. Ha jól emlékszem, éppen keresztrejtvény-hiányom volt, de ez nem
tartozik a tárgyhoz, mivel végül is nem vettem. Szóval három házat kellett
arrébbsodródni azzal a giccs táskámmal, amelyet nehéz lett volna bárkinek
túlöltözni - és akkor eszembe jutott, hogy fogalmam sincs, hová lett a
citromsárga, nagy gallérú ingem, ami miatt előszeretettel becéztek
kanárinak. Sebaj. Nos, a táska kobrabőrein valósággal világítottak az
aranyozott csatok. Tovább haladtam. Már csak két háznyira voltam a környék
egyetlen "public domain" - magyarul: mindenki számára hozzáférhető
szemetesétől. És akkor, mint rendesen, tizenkét lépés megtettével
kioldozódott a cipőfűzöm. Leraktam a táskám, s behajoltam. Valószínű
kívánatosabbnak hatott a sötétlő, giccs bőrköteg, mint jómagam, mert az
utcán hempergő gyanús elemek közül egy fölpattant, és elinalt friss
zsákmányával. Hosszasan néztem a "hat láb hosszú, bazimagas figura" után
(erre a kifejezésre egy volt magyar tanárom azt írta egy azóta öngyilkossá
lett barátomnak: "nem a barátjának ír, hanem." - node ez mondhatni
lényegtelen, hisz ez még azelőtt volt, hogy a Nagyági Zsoltot felaprították,
akivel utoljára egy uszodában találkoztam, vagy a Berláz Petit agyonlőtték,
akiről csak az jut eszembe, hogy jött hozzám Passatján, majd ment serényen,
tehát elég régen történt a dolog.) Azon tűnődtem, mennyi munkát spórolt meg
nekem, meg hogy hogyan köszönjem meg neki tettét, valamint azon, hogy tud-e
egyáltalán olvasni, mert azon a papírlapon, amelyet a táskában hagytam,
kézírásommal ez állt: "Kösz szépen, úgyis el akartam dobni." Egyébként
loptak már el tőlem amerikai kocsit.
Elkeseríthetlek? Tudod, mi lett belőlem? Ingyenkórász!
A nemlét küszöbén ücsörgök, felszáradt a bánatom. Felállok, majd szépen
befordulok, rátérek a napirendre. Nincs mit mondanivalóm.
Műsorunk támogatója a Mól Karrier olaj. Ráadásul itt van ez a könyv - na
végre egy gyógyír! Az előre kívánkozó oldal
Íme pár röpke idézet, ahogyan én értelmeztem őket
Szobrok, képek, versek - mind, mind nagyszerűek. Ha nem is ők az élet, mégis
ők adnak neki értelmet. (James Thomson)
A művészet a művészetért üres mondás. Művészet az igazságért, a jóért, a
szépségért, amit én keresek. (George Sand)
Egyetlen férfi sem sziget, nem egész, részét képezi egy kontinensnek, a
teljességnek; (John Donne)
Egy nő akkor a legmeztelenebb, amikor jólöltözött. (Gabrielle)
Az urak valahogy mindig a szőkékre emlékeznek. (Anita Loos)
Pfuj, pfuj reá!
Beszélnek szemei, az arca, az ajkai
Sőt, a lábai; könnyelmű gondolatai sugárzanak át
Minden apró mozzanatán. (Shakespeare)
Az ínyencfalat utolsónak marad, hogy a vég a legédesebb legyen.
(Shakespeare)