Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                   Rejteve


Van ez, kell ez, mi ez?

Szépszerivel, jószámmal
Szülsz, készülsz
Kezemből élsz
Kezemtől félsz
Kezemhez érsz
Kezemtől élsz
Élet ment, életet mentett
Átélni, átértékelni nem volt nehéz



Pohárnok

Vörös nedűt csorgattam szádba nyelvemen
Felrúgtuk az üveg asztalt, széttörtük
Már majdnem hallom a hangod
Amint vörösleni látom vállam
Kedves, 
Ugyanabban a medencében úszik még poharad
amelyikbe hajítottuk?
Süllyed talán? Esetleg a nyomástól megrepedt?



...és halál

Vész az ég
Visz, hisz kék
És teljes ha belé feledkezem
Az est fényfoltja
Egyben a nap színpontja
Tartom a lelked
Nézd, most magasra
Odamutatok a semmibe
És szépeket hazudok bele
Félelem fokán fekszem
Imádkozik értem az isten
Szeret engem, hiszen
Én magam teremtettem



Vágyé

Csillagok vesznek ma körül
Kicsit borzongok is a tömegben
Számítsak rád mostanában?
Nem érdemes!?
Hogy vegyelek feleségül?
Téged is? Az már kicsit sok lenne!



Már nem hall meg

Csenddel alszik a természet
A sárga, csapzott fű
Illatos keserű
Hangulat örök
Mert békül
Hallod?
Minket furcsáll a múlt
Igen, szerelmes lettem
De aztán nem
Annyi szerelmet adtál nekem
Amennyire már nem volt szükségem
Nehezen képzelnék újat
Adott szív válaszol

Szabad préda? Én? Talán máskor
Ott hazudtál, ahol már nem szabad
Íme, a jövő továbbfejlesztett változata:
Minden szem neked 

Űr töltött ki engem, vagy én az űrt?
Már nem is tudom, mégis vettem a kalapom
Keresztülvittem az akaratom -
és az csak egy dolog, hogy mindenkin

Ereim csípte az élet 
Miközben tágra maradtam
Konok mormonok
Csüccsentek két nyakamon
Kivont magából a forgalom
Megjött a mennyiségi orgazmusom



Gyötrelem

Süketetít a zaj, de nincs fül, amely hall
Az elmúlt tavasz jön el újra
Keresztülfolyik a fákon
Szép, hogy próbálod
De csak nem megy - mint látod
Hörgő dallamot hoz el a távol
Az álom olyan mély, hogy nincs már ébredés

Lépdel a látomás, élettelen arca égett szén
Folyékony fájdalom érkezik fentről
Origámi fák halottan zöldellnek
A barát egy múlt idejű szó
Még egy szívizom mozzanat
És temetheted társadat
Simogass meg kérlek
Simítsd el a félelmemet
Könnyedén szeretnék múlni



Norvégzet

Felismert látomásban
Nem magamat találtam
Hiányzik az erőm
Álmaimból eszem
Keresem az értelmem
Elfelejtettem életem
Megújhodhat végre minden



Elfelejteni nem engem

Hiába ellen lábunk, ellenkezünk
Ítéletet kapsz, előítéletet
Red Sonja iszonya csak olaj a szűzre
Ajánlj nekem egy bánásmódot
Néha nehéz mindig erősnek lenni
De nem kell mindjárt a falnak menni
Néha csodálatra nyílnak szemeink
Ám lépésritmusunk összehangolatlan
Mindazonáltal lenne egy kérésem:
Elfelejteni nem engem



Hát így

- Erre a kérdésedre majd a nászéjszakán válaszolok.
- Miért, férjhez mész?

- Rég nem láttalak.
- Baj van a szemeddel?

- Mit lehet itt vásárolni?
- Erre mérget lehet venni.

- Ezt meg hogy képzeled?
- Becsukom a szemem, és úgy

- Ön mióta lottózik?
- Tíz éve.
- És volt már találata?
- Igen, egyszer, Vietnámban. 

- Ismerd el, én voltam a legdögösebb nő, akit csak láttál...
- Igen drágám, de én most is látlak.  

- Úgy jártam hozzád hálni, mint beléd a lélek.
- Na ja, nem voltam éppen jó passzban.



Ma születő bálvány

Postás  papok  adják  fel  az  utolsó  kenetet,  én  bámulok, mint egy halva
született  bárány.  Minden  űrhajós  súlytalan,  következésképp  felhőtlenül
boldog.  Elrettentő  példának  itt  van  mindjárt  az  igazság.  A termeszek
termoszára  esküszöm:  az  életkorom  nem  teszi  lehetővé,  hogy  étlapodon
desszertként szerepeljek. Pálcát hunyok törött szemem felett; tulajdonképpen
máshoz sincs kedvem, mint valaki máshoz.



Nem tudom nem megírni, mennyire...

Ülünk  a  drogommal és nézzük egymást. Simogatom lefogyott orrcimpám. Hol én
mesélek  neki,  hol ő nekem. Jól megértjük egymást, közös az ereinkben folyó
vér,  közös nedvszívó képességünk, és hasonlóan sok életcéllal rendelkezünk.
Ő  értem  létezik,  én őérte. Mindkettőnkből egyre csak fogy, és nem vagyunk
pótolhatatlanok sem. Nem fázom, hisz jéghideg testemnél minden melegebb.
Hála  az  égnek,  ébren  vagyok.  Gyűlölöm  már  az ágyat, minduntalan rossz
álmokkal  töm  el.  Saját levemben fürdet (izzadságomban, nyálamban) - ha el
találnék  aludni,  gyakran  piroslik fogínyem, orrom vérétől. Nem talált fel
még senki olyan ágyat, ahol kellemes az alvás???
Életem  hosszával nyúlik meg minden, ha néha túlzottan remegne kezem, csak a
megfelelő  dózisú  nyugtatót  kell  bevennem,  és  onnantól  az  embernél is
emberszerűbben cselekszem. Receptszerűen egyszerű minden. Nekem már az.



Pécs

Párnásodó  üvegek,  Pollák Nusi, Szlalom Szörfgyár, Jolán taxi, 3 danos buzi
néger lángvágóval.



Kamónak

Most,  hogy  ott  vagy  Los  Angelesben,  amin  ülsz,  az nem akármi. Valódi
hollywoodi  budi.  Bezzeg  én...  Érzelmi  túlhajszoltságomban már nem merek
mások  előtt  filmet  nézni.  Ahogy  az  időben újabb és újabb hibáim jönnek
felszínre, úgy fogom fel, milyen hibátlan volt a gyermek, aki valaha voltam.




Kis történetek

- Úgy  szeretnék  már  végre  egyszer türelmetlen lenni.  Az a minimum, hogy
ebben  a  helyzetben  megölöm  magam,  de  legalábbis  csóválni kezdem fejem
rosszallásomban.
- Te!  Nem jössz hozzám feleségül...? Nyugi, csak vicceltem, nem nősülök, de
attól  még jól nézel ki... Hogy szerinted ezzel a dumával évek óta készülök?
Ez így nem igaz, de hogy nehogy elfelejtsem, mindennap elmondom valakinek.
- Lekapcsoltak az információ sztrádán gyorshajtásért, hála az új Nokia  16V-
mnek.  Le  van  fixálva nekem egy szex, egy újabb ex-kapcsolatom érkezett az
utórezgések fázisába. Furcsa, de az embernek sosem az hiányzik, aki mellette
van.



Kedves Kenta úr!

Abban  az egyben egyet értünk, hogy semmiben sem értünk egyet. Beváltottam a
hozzám fűzött regényeket, ma is pont annyit dolgoztam mint egy állat meg egy
másik,  és  azok  úgy  együtt.  Hogy  miért?  Hátha nekünk hátha jó ez hátha
valamire, és ezért.



Panaszkodó sávban

"Azért vagyunk itt, hogy menjünk valahová."
Vannak, akik tudomásul veszik ezt az életmódot.



Beszámoló

Szupervarsány  felé  horto vágyam támadt, és többedmagam elindultam a fizető
nemzeti  parkba,  ahol  tilos  ammóniát  lerakni. Cserép fölényt zsúp fölény
követett,  mialatt  sok  közlekedési  helyzetben vettünk részt, amelyben hol
asztalosok  satuztak,  hol pénztárgép nélkül blokkoltak. Különös, ismertető-
begyű  pulykapávák startoltak az égre Nyír-túrbátor közvetlenségében. Szembe
sültünk a nappal, szembesültünk néhány Staféta bolttal, de a végére valahogy
teljesen elhortobágyadtam.



Különös ismertetőjegye: fehér mell, hosszú kar

Kivel vagy most Júlia - ez nem az én hibám... Dac, kevélység, duzzogás. Ez a
három egy nő. Együtt véve 1x1. És én még boldogan sétáltam abban a tudatban,
hogy 1x1 mégis kettő.
Kapcsolatunkban  minden  előre  elrendezetten,  tervszerűen  alakult.  Nem a
számon  keresztül  kérlek  számon,  s  megtudtam  mi  a  baj: még mindig úgy
szeretlek, mint rég. Meguntál, és lecseréltél, mint egy hajviseletet. S hogy
ennek így kellett történnie, valamennyire azért tudtam én azt jól.
Dupla  gravitáció  hat  most  rám. Használd ki - mondtam neked -, bébi, hogy
soha  többet  nem  lehetsz  velem.  Sikerült. Elég az hozzá, hogy kevés vagy
hozzám még a saját véleményed szerint is. Szerintem meg nem.



Kendőzetlenségem leplezetlen

Otthon  ülök  és  sírok.  Most  először  egy  kicsit talán boldog is vagyok:
mindenki  irigylésre  méltónak  hisz,  s  csak én tudom, hogy nem vagyok az.
Ketten  próbáljuk  uralni  a  testem: a fájdalom és én. Kivonom a kardom, az
összesen  mínusz kettő. Az egyik kedvesemnek szólít, a másik édesemnek. Akit
szeretőmnek szeretnék, többet akar, akit állandónak, nem kerül közelebb.



Önelemzés

Két  szemem  van,  ráadásul az egyikük a másik mellett. Képzeld csak el: így
ülök,  az agyam meg megy el. Nem mutatkozom együtt senkivel - szép is lenne,
ha azt hinnék, hogy valaki ismer.
Igen,  gondolkoztál,  de  mire  jutottál?  Koldusbotra?  Én  a dolgozó népet
szolgálom,   a  hazának  meg  úgyis  mindegy.  Szellemi  töltetek:  kisütve.
Optikailag  teljesen  szar  a  látásom.  És  ez az egész félsz... Azért ugye
tetszem, hogy ilyen furcsa minden elképzelésem?
Néha  azért  élek,  hogy  azt  másképp  tegyem,  mint  mások. És néha ez jó.
Valamikor   jó   voltam.   Ma  bizonytalan.  Abban  is,  hogy  jó  voltam-e?
"Alhatatlan"  cimkét  ragasztottak  rám.  Sikereimnek  köszönhetően  gyakran
félek.



Állati

Festék, meg ne fogd a tehén farkát!
Elejtettem egy fenevadat, összetört. 
Menjünk ki az állatkertbe, nézzünk farkasszemet!
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező