Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                  Kimaradás


Nem ezt, nem erre

Erősbül rosszaimtól a nemlévő kegy
A vad szerető csak lihegő test
Azzal, hogy magamévá tettem
Elértem, hogy feloldódott a semmiben
Én nem ezt akartam

Kitétetett kifogyhatatlan lelkem
Kiadtam, akár egy szobát bérbe
S tulajdonképp nem is a fizetség kéne
Csak egy kis részvét, kedvesség cserébe'
Én nem ezt akartam

A távolnak kiáltó réveteg szemek ijesztőek
Megborzongok a kietlen, csendes félhomályban
Fejemet felváltva tölti ki két rövid kérdésem
Mi az, amit tettem? Vajh' mi okból tettem?
Én nem ezt akartam

És mással? Nem, nem! Ami sok, az sok
Ami sokkol, az a sokkal, ami sokkol az ez
Belementem, belevesztem gyengeségembe
Az estém diadala újfent valaki új élvezete
De mi az, amit én akartam? Mi az, amire én vágytam?



Haladás SE 

Neked már nincs belőlem
Kifogyóban élhetnékem
Hiábavaló könnyed lábamon
Tested után a sajátom is elhagyom

Nem találtam, nem leltem
Nincs is ilyen, miért keressem?
Beismertem magamban
A hazugabb én voltam

El nem múló fájdalmamban
Enyhít, ha magam vetek véget
Áhítatos, könnyed életemnek
Visszatartásod segít utamban



Valóban

Egy picit most odabújnék hozzá
Egy picit most odabújnék hozzád
Elhoznám magamnak, mit nekem hoznál el
Megajándékozódnék, amivel két szemed követel

Egy kicsit jó lenne veled, érzem
Egy kicsit jó lenne velem, érzed
A kölcsönösség szépséget foganhatna ma éjjel
A kietlen éjt könnyedén érdesíthetnénk ékeinkkel

Megtöltesz meg nem tett gondolataim következményeivel
Megadod mindazt, amit egy magányos asszony követel
És ma jó veled nekem, ma még, még, ma
Most a sosem volt álmomat válthatod valóra



Vagy-vagy

A sok befejezetlen után te vagy nekem az egész
Szereped van minden mozdulatomban
Leplezetlen a vidámságom, ha szemem szemedbe néz
És órákig hiszek abban, hogy szeretetem múlhatatlan

Érted halok meg álmaimban, s ha teszem, érted vétkezem
Érted élvezem az életem, érted hiányzol nekem
Megmetszi ereim boldogsággal fenevad nászunk
Megérteti velem egyedüli egymásnak valóságunk

Egy dal, mit ujjamban skandálok
Nem mondhatja el, amit benned látok
Egy dal, mit ujjamban skandálok
Ha visszhangra nem lel, egyszerű átok

Öreg ifjan, fázós melegben szakad meg egyszerű szívem
Elfogadtam a kezet, hogy önmagamat végül 
megtagadjam
Csimpaszom ragaszkodón őrzi fogódzóm, híven
Belátom, nélküled csak egyvalaki voltam

Édes kis hazugságokkal kicsikém a legnagyobb
Utat adok bánatának, szabad könnyeivel szaladok
Érdekek nélkül, érdektelenül vallom magaménak őt
Érdekek nélkül dicsőítheti életem egyetlen dala

Egy dal, mit ujjamban skandálok
Nem mondhatja el, amit benned látok
Egy dal, mit ujjamban skandálok
Ha visszhangra nem lel, egyszerű átok



Egy mással egy másért

Minden szeretet egy szerep
Ha felvállaltad, játszani kell
Feledtetni gyakran nehéz
Ki melletted áll, rád felnéz
Ketten fújtok egy vitorlát
Mi nem lankad, míg újabb szél nem kel
Egy célért indultok mindig
És a múltért szabadkoznotok sosem kell
Tiszta testekben fürdik a kosz
Sokadszor találtok a magától nem jövőre
Újat vélek felfedezni, az új "talán" újat hoz
És bizakodón hisztek az el nem múló jövőben



Ómen

Fáj a gyilok, fáj, hogy maradnál
Te ugyan nem akarsz meghalni
De észre kell vedd, már nem létezel
Nem történt semmi, ezt nem árt nem feledni
Egy halott lány jobb is, ha nem felel
Könnyebb neki, ha egyetért a még élőkkel
Mert akkor biztosan kevesebben tapossák 
Kevesebben torolnak rajta, kevesebben alázzák  
Hantjainak hűlt helyét, a lélek porhüvelyét
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező