Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                        Tovább a ki nem taposotton...

/A három pont helyébe gondolj egy kis szünetet.../


Szép, magyar nyelv

Kabócák,  bodobácsok.  Gömbe  bolondilicék.  Mende  pungók. Csumpcsa kempők.
Ripitomi velkűreim. Jopatak rondevilém lepott.


K.O.kain

Most,  hogy  megjöttem, most mióta voltam már itt? Naponta többeket rendelek
magamhoz.  Akár  egy  magán-fogorvos  praxisa.  Akárha  hogy is, hiánylény a
kétlábú.  Nyilván  egyre  emberebbé lesz. "Dohányzol?" - valahová menekülnöd
kell,  szerintem  pedig jobb a nagyobb közösségektől távol maradni, válaszom
nemleges.  Fel kell, hogy világosítsalak, mert eltévelyedtél. A "herceg" szó
itt arra a kölyökre illik, aki a sarkon áll, és arany fogja össze testét. Ez
a lejtős hely, amelynek széléről könnyű a lecsúszás.
"Beilleszkedés"   -  mai  misénk  címe.  A  kaszinókban  például  közérthető
szabályok  tehermentesítenek  a  felelősség  alól: "Veszíts egyszer, majdmég
kétszer."
"Hány  nőd  volt?"  -  pattog  a labda. "Nem túl sok - varrod be bizonytalan
öngólod   -  harminc,  vagy  negyven.  Családomról  pedig  szíveskedjél  nem
kérdezni!  -  zagyválsz  tovább - ellenkező esetben kiszolgáltatnám őket, és
onnan már egyenes útjuk a tagkártya tulajdonosi címhez."


Répcelak

Elhatároztam,  hogy veszek egy összvonalas bérletet. Mer' az ugye mindenhova
jó,  de  legjobb otthon. Aztán kinézek egy sejtelmes számmal ellátott buszt,
és fölszállok. Az egész utat - ami persze feltétlenül a végállomásig tartana
-  vigyorgással  tölteném el. Semmiféle messzemenő következtetést nem vonnék
le   a   köröttem   utazó   emberek   látványából.   Idegesítő  szájkunkorom
megalapozhatná  mások rosszullétét afölötti gondolkodásukban, hogy miről van
nekem  tudomásom,  amiről  nekik nem. Aztán egyszerre megérkeznék. Semmiféle
csalódás  nem  érhetne.  Az  ismeretlen  számmal  ellátott jármű nem vihetne
ismert  helyre.  Pontosan  ott  lennék,  ahová  indultam:  bárhol.  Egy akna
bejáratánál,  ahonnan  tizenkét óra múlva indul vissza a járat, vagy ami még
jobban jönne: Répcelakon.


Találkozóm a tejjel

Hat  forint.  Ennyire  emlékeztem. Aztán egy sajtótájékoztató után felkértek
arra,   hogy   tegyem   meg.   Vegyek  tejet.  Na  mondom,  ha  már  ennyire
szorgalmazzák, biztosan valami különleges élvezettel fog járni a dolog. Járt
is. Aztán valahogy elhidegültek egymástól. Elég az hozzá, hogy a hatforintos
az  nem  volt  elég  hozzá.  Kicsivel  többet kóstált. S én kénytelen voltam
megadni követeléseit, hisz túlsúlyban volt. Alatta még a polc is meghajlott.
Nekem  persze  nehéz  volt  felismernem. Elbutult a szentem, megkockásodott.
Bezzeg  a  régi  szép időkben, amikor még lágyan görgött összepréselhetetlen
részecskegöngyölege.   Mostantól  sarokba  lehet  szorítani.  Nem  lennék  a
helyében.  Na  mondom,  ebből  aztán lesz kakaó. Aztán le is halkítottak. Na
mondom,  jön  még  a  banánra  hashajtó.  És  megvettem.  Kicsöngettem a két
darabért  -  mert  már a mértékegysége is megváltozott - egy fém százast meg
egy  papír ötvenest. Amilyen telhetetlen eladóval boronált össze a sors, hát
az még képes volt további forintosokat is követelni tőlem. "Hát úgy nézek én
ki,  mint  aki  tejen  nőtt fel?" - kérdeztem tőle, és mivel ezen kérdésemet
senki   sem  értette,  inkább  csak  magamtól.  5  százalék  zsírtartalommal
egyetemben   cipeltem   haza   a   két  kubikost.  Előkaptam  egy  ráspolyt,
megreszeltem hegyüket, és elolvastam a használati útmutatót. Akkor eszméltem
rá,  hogy  engem  jól  átvágtak,  én  tulajdonképpen  vért  vettem,  s még a
csoportot  sem  tüntették fel a flakonokon. Csak ennyi állt rajta: "Pár napi
alvasztás után fantasztikus élvezetet nyújt."


Nem pool

Állj  a biliárdasztal mellé, lökj egyet! Koccannak majd a golyók, némelyikük
előbb-utóbb leesik. A játékban egy a tét: te magad.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.