Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                         Gonzó, az önző, öntörvényű


Oly rosszul vagyok

Már a csodák sem segítenek
Elgyengült bennem a csend
Távolról figyelem nyugtomat
Mert most lassan pereg a végtelen
Nincs is hová sietnie
Elkápráztat, megbolondít
Rosszabbá csúfít, akár egy állatot
Nézd, nekem nem tetszik a harmatos
Föld, a rikító zöld illata
Csak a tiszta, a fehér kell 
A stabil, a jég, mi örökre megbénít
Ez, ami imponál, ő az értelem
Tán tovább tart majd, mint maga az idő



Nem szeretem az írásjeleket

Van itt egy kis Amerika
Mondd, nem kérsz egy falatot?
Félsz netalántán, hogy torkodon akad
Akár egy sosem létezett buborék?
Akárhogy is, van egy a tőmondat, van az úti cél
Csak maga a halál a kiút, ő az egyetlen menedék.



Az aluldíjazott

Próbálkoztam magamtól
Nem ment jól, hisz egyedül vagyok
Szép csak a hit, mit az évekbe öltem
Elpusztít majd mindent egy átok
Nem láthatok már semmi újat
Közönnyel terebélyesednek az órák
Elvállalhatnám a halott szerepét
De igazán, s főként szívesen



Nekem szülőhazám

Magyar vagyok, szóidomár, nálunknál a
Libikóka az instabilitás mértékegysége
Aki itt kopasz, annak általában rövid a haja
Vákuum-tisztítók feje szívózik a kezünk alatt
Csipkelődünk a malária-szúnyogokkal
Mengyelejev algoritmusok felhasználásával
Összekeresztezzük őket
Néma revolverek, 1 gigás winchesterek
Kihalt piszkavasak között élek
Sok itt a jóhiszemű áruló, aki elhiszi
Hogy jót tesz neki, ha mindenki a másét szapulja 



Kajtatós kéjtársnőmnek

Ez igen! - akarom mondani, nem sok
Én ugyan nem vagyok egy megbocsátós
De amit művelsz, az felér egy sztriptízzel
Úgy festesz, akár az ördögöt
Mállik a tarkóm, hanyatt hámlok
Nem én szúrtam ki magammal, hanem mással
Felhagytam az elhagyásoddal
Eltelik még négy évem, mire neked öt



Képzett irodalmár

Egy kicsit szellemi ősöm is ő
Nyilván sokkalta rosszabb, lévén túlhaladott
Néha már bosszantó nála, hogy az az ember
Nem halt meg, hiszen sohasem létezett
Nálam ez egyszerűbb: soha sem létezett



Ridikül vonzalom

Mángoroljunk kicsit - célozgattam
Nem talált - kaptam a bőbeszédűséget
El vagyok én látva minden földi eperrel
Ingereltetve van a szemem és a szám
Beállhatnál eladósorba, én meg jól
Kiköltekezhetnék, kimehetnénk az
Együttel egyetemben a tettek mezejére
Fölöslegesen legyilkolhatnánk egy csomó
Virágot, akár a méheket a szél, beporozhatna
Minket az a jó szívű drogárus, felszabadulhatnánk
Gátlásainktól, levetkőztethetnénk bárkit
Persze csak csendben - hiszen senki sincsen ébren
Nehogy ránk vijjogjon a kikelet
Igen, az úgy nagyon kellemetlen volna, ha
Sutba kéne dobni a kútba fojtott eszünket



Achilles Force Fitness Center

Szobor a női alaknak a hozzá igazult markolatom
Levettem ugyanis minden méretet, tisztában vagyok
A kondíciókkal, fekvenyomáskor minden apró 
Súlyváltozás bizonytalanságot hoz, képtelenné tesz
Azonnali erő-rekorrekcióra, arra, hogy visszavegyek
Mert én gyakran csak tolnám, nyögnék
De a változó súlyra nem alapozhatom edzéstervem



Tiszteljétek bennem a fiatalabbat!

Gyakorold a vallásod, sikerülni fog! Én jómagam 
Büszke vagyok az Istenre, mióta felemelt fejjel csüng
Akarok én is egy olyan önmegvalósító készletet
Mióta állandóan közelednek egymáshoz az emlékeim
Mert az emberek megölnének, ha tudnák, hogy fiatal vagyok



Sorakozz

Sorba rendeztem lábaim, tanítgattam őket a díszmenetre
Elodáztam a lepihenés fogalmát, addig terveztem a 
Lépdelést, amíg a bakancsok végleg el nem vásnak
Nem engedelmeskednek a végső elkopásnak
A franc bele, hát nem feljavult a minőségük? 



Végső meleg

Hogy   hová  sietek?  Be  kell  fejeznem,  amit  éppen  csak  elkezdtem,  és
előszeretettel  művelek;  még mielőtt beköszönt a nyár, még mielőtt elfogy a
szívverésem
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.