Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                                  Padlizsán


Fakó ábrándok

Soknak tűnik a dózis, de ez már a nevében is benne van. 
Hogy  jössz  te  ahhoz,  hogy  hogy kerülsz oda? Ennyi bókot rég nem kaptam,
pedig  csak  meglehetős  távolból lehet engem igaz csodaként szemlélni. Most
azt   nézem,   hogy  mikor  kezdesz  öregedni.  Kérlek,  csinálj  valamit  a
szexualitásoddal,  mielőtt  ismét osztódni kezdesz. Beférkőztem az életedbe.
Félig hasznossá lettem. Legközelebb majd azt akarod, hogy feküdjek le veled.
Ha  nem  hiszel nekem, akkor szerinted hazudok, pedig neked nem, illetve még
inkább  nemigen.  Szoktam.  Méghozzá  nagyokat.  De  az élet már csak ilyen,
olyan, meg az a harmadik, ami már törölve lett a szótáramból. Kihúztam, akár
egy nyulat a bokorba rejtett kalapból, akár a mai napot. Igen, kipipáltam, s
tudom,  hogy  le  kellett volna. Gondolj, amire... mondd, neked mindig ilyen
piszkos a fantáziád, vagy mások fakítják fehérebbé a nagy rakás valót?



Boldog ujjévet

Mérget  akarok  véremnek,  mert  friss ez még, harmatos, mint a lisztharmat.
Vagy az is lehet, hogy Liszt Ferenc. Esetleg Lisszabon?
De északabbra miért van keletebb? Kíváncsi? Én?
Hiába  a  mába,  hogy a jó szomszéd fullajtárba, majd lajstromba, ezt én már
sosem érem fel épp kékkel. Tulajdonképpen tudomásul kéne vennem, hogy a múlt
év is elmúlt már, már-már a múlté.
Hej  de  bejnye, nem vagyok hívő, nem hiszek én a semmiféle csodákban. Habár
ha  bár,  akkor  csak hadd legyen nyomás, hadd legyen hadd-el hadd, mert nem
tudhatom előre, hogy lesz-e nemulass? Valamikor azt hittem, hogy az életrajz
az  élet  profilja  megörökítve,  de  ma  már  tudom,  hogy  nincs neki, nem
szakképzett. Nem ás, akár egy szakmunk. Ilyen későn nem csoda, ha jómagam is
nyerítek egy jót, mert kicsit eltáltosodtam.



Mellékhaladás

Nevem  Dodge Stewart. Egyike vagyok a fizika kitalálóinak. Megtámadt a kedv,
és  most  ének  és  táncok. És te is ugyanezt teszed. A torkom bánja csak az
enyészetet, mert torkos vagyok. Tudod, az én álmom nem egy leányálom.



Napszűkület a távolmúltban

Ez a szokásos, ez a gettó-dal. Előre szürcsölsz a maci bőréből?
Egyetemes  mű, mondhatni kvalitét univerzitét. Maga a tiltott eseményforrás,
vagy  esetleg  tegezhetlek?  Akkor  mondd,  hogyan  is  vehetted komolyan az
ígéretem?
Ez  volt  a  hattyú, hallod? A kínai vázák mindig is jó esélyt adtak egy kis
pusztítás véghezvitelére.



Szerencsedió

Csak  úgy  véletlenül  kérdezem:  Ütjük  egymást,  de kell, hogy ezért üssük
egymást?
Ez egy agyrés, egy agyrém, s talán még inkább egy ezoterikus fogkrém.
Pont  egy nappal tegnaphoz mára zenélni kezdett nekem a hajnal. Volt egy kis
hajtás,  hajtogatás.  Most várok egy pár hetet, mielőtt sietni kezdek. Padi-
sakk.  Akár  egy  keleti iskola nebulója. Laktatók az írásaim, mondhatni úri
hengerek. Az igazság ennyi: mindig a kevésre törekedtem. Voltam én már olyan
régen, hogy már az idejére sem emlékszem. S tudom, ez csak sovány viasz.



Sületlen nark-gótika

Mikor  lekókad  a  limbó,  és átmegyek de-ja-vu-be, pofon egyszerű az egész.
Szép, akár egy rainbow, vagy akár egy mirage. És itt most nem repülőgépekről
tartok  kiselőadást,  hanem  röptetőgépekről.  Egy  évben  egyszer tartjuk a
kapcsolatot.  Minden  napom  mint  megannyi  év. Szokom magam, szoktatódok a
szoktatásomhoz.  Két  opportuniti  csúszik:  rámenős  leszek vagy szétmenős.
Megyek, bekapok egy kis négyszer sültet.



Gyóntatás

Beindult a humorérzésed, hogy egyfolytában vihogsz? Ez itt most az elégtétel
az  élettől?  Megálltad  a helyedet a sarkadon? Akarsz egy vonalat? Rajzolok
neked? Meleg legyen? Színezd ki!

Ámor: Minden áron szánom-bánom, de egyre csak nappalkodik. Felébred bennem a
lelkiismeret-fúró.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.