Csopak
Bűnözés mentális tartalommal
Egy off-shoreban dolgozott, távol a parttól, túl a tengeren, a
tengerentúlon, mígnem egyszer:
- Ne zavartasd magad, amiért meghívtalak, legfeljebb majd hívj vissza!
- Oké, gyere vissza!
- Csak azért, mert pár billió dollárral öregebb volt nálam, attól még nem
lett idősebb. Végül is tejelt a jómadár?
- Tejelt ám, jóféle madártejet. Pont úgy döntött, ahogyan általában.
Vetkőzz ki te is
Én nem mondom, hogy van, ami jó, de ha nem kérdezel, miért hazudjak? Olyan
egyszerű minden, hogy még magam sem értem. Alapanyagnak itt van mindjárt a
materializmus, s akár gyárthatsz is belőle üvegszilánk-gyárat. Nem tudom, de
talán a távolság is hozzásegített a mához. Kár a törődés, jó csak a
felelőtlen. Nem kell a fül, hogy halljad a fájdalmat, nem kell a szem sem,
hogy tudd: valami rossz.
Kráter
Bevittem egy kétpontost; övön alul, tudom, jó ócska poénok voltak. Azt
mondod, nem vagy vevő a humoromra? Tudd meg, nem is eladó! Lehet, hogy nem
volt éppen rendes tőlem a húzás, de volt előttem háttér anyagból, anyagi
háttér. Gyere, tegyél kis terhet a vállamra. A combod pont jó lesz.
- Mi bajod van, miért izgattál fel? - kérdezted.
- Megengeded? - kérdeztem.
- Nem vízcsap, de meg.
Szent Péter esete Tóth Józseffel
Hadd hatástalanítsam a lámpát! Nem láttad a forgó végét? Merre van a terülő
út? A vércukromra jót tesz a só? És akkor mekkorát?
Lefeküdtem, tanultam. A ruhalázító kötél megrepedt. Jöhettek a virtuális
mozzanatok, besoroztak az események közé. Kicsit rám is keletkezett a
zsírmennyiség. Ez van, ha egyszer bepipul a bontó-szaurusz.
Mert tudtam, igen, hittem benne, hogy van remény az elképzelésem
lehetségességére, arra, hogy egyszer még én leszek a legprofibb, talán
profibbá nemesülök még a profilomnál is. (És esetenként másoknál is.)
Te például láttad már, hogy hogy nézel ki, amikor kívülről szemléled magad?
Mi fán termek?
Kicsit túlhangoltan voltam. Fejrázásom lehetett, mert megvolt rá a
lehetőség. Igazából éppen fejjel lefelé kókadtam a fán. Hiába, a
halhatatlanságnak megvannak a maga falai. Interferált a fülezetem. A
termekről meg ennyit: általában van bennük pad. Nem is tudom, lehet, hogy
egy kicsit kezdtem már kékségbe esni, de biztos rajtam volt már a
szépségzakó.
Én: Helló, földlakó, mondd meg nyugodtam, ha igazam van!
Nem: Nem!
Én: De legalább még jó, hogy mindig igazam van magamnak. Ez a szél akarata!
Nem: Mert már megint követelődzik!
Én: Illene váltanom kicsit!
Nem: Vagy csak huzatosabb ideig kibírni!
Én: Tudtad te, hogy becsületből csak egy van, és nem illik elsakkozni?
Nem: Igen. Olyan ez, mint a pirított lóhere.
Én: Elég!
Nem: Amennyiben meggyújtják.
A pénz
- állapot, minél előbb ér véget, annál jobb
- szaga: keserű
- vagy gyűrődik, vagy csörren
- több nullával, van, akinek még többet ér
- relatíve fiktív, és ha sok van, akkor vehetsz belőle maffiát.
Tört hidegben folyik a népirtás. Elindult volna már a folyamat? Hogy melyik?