Öregedő
Ősdi
Azért lettem kíváncsi, mert hamar megöregedtem. Ideiglenesnek pont jó volt a
súlyom, aztán egyszeriben minden megfordult. Innentől már csak én kellek
ahhoz, hogy elviseljem a körülményeim.
Vén róka
Egy igazi aggastyán boros-tyán. Amíg megelőzi a kort, fúr-falaz egy végső
nyeremény reményében.
Neked milyen az alkoholcsoportod? Benne vagy egyáltalán a betegkasszában? Én
mindig igyekeztem montírozni, kollázsokba foglalni a linóleum mozaikot, és
ettől nekem majdnem teljesen jó volt. Én éppen eleget kérdeztem magamtól,
ezért nem volt szükséges, hogy te ugyanezt tedd.
Most itt a Grand-kanyarban alkalmaztak "rögvest ősz" erkölcscsősznek, s
ezért pillanatnyilag éppen a hasznomat veszik, mert mást nem tudnak.
Mogorva? Születéstől? Igen, az vagyok. Ellenben félig laikus is, és ennek
következtében önálló (ez a szó azt jelenti, hogy mindent magamtól csinálok.)
Mindenesetre nem értem, hogy az emberek honnan veszik a türelmet néha, és
nem mindig.
Olyan is ez ezért, hogy legyen most máshogy. Pici, gyere ide picit, udvarolj
a fülemnek!
Láttalak gátlásosnak, féktelennek
Azért vagyok, hogy levegyem a vállaidról a terhet, te meg azért, hogy az
enyéimre tegyed, és ez így pont tökéletes. Ha nem akarsz megrongált arcot,
ne ismerkedj túl sokat!
Ámbátor fél lábbal foglalkoztatsz csak, fél vállról. Erőteljes vállakról van
szó, tömegmozgást előidézőkről. Mindegyik maga a technikai csalétek.
Nem hoztam föl semmit az álmomból, az élmények a mélyebb szintű memóriámban
ragadtak.
Fontos momentumok
Tedd ki a lelkedet! - Ez az, amit nem lehet. Annyira igaz ez, amennyire nem.
Túl sok a megkezdett dolog - lerázni a felelősségtudatot, igen, ez még
sikerülhetne is. Előbb meg kell emészteni, és csak utána lenyelni. Sokszemű
szőlő sokat lát, csodákon töröm a fejem.
Mi lesz velem tegnapelőtt? Beporosodik tán az ütőerem? Lötyög majd esetleg?
Elfáradtam álmomban, lendületből írom a nagy horderőket, a lemoshatatlan
előny szemszögéből pedig ráadásul ez a természetes.
A vén hengerész
Nekem fáj a világ. Megint iszom a nem keveset, hisz oly soká voltam kedves;
hogy hadd legyek most gyenge kicsit. És ennek a valaminek tényleg olyan az
íze, amit nem lehet abbahagyni. Réz színem berezeltségem rejti bennem, igaz
fém ötvözet vagyok a fények izzásában. Tavaly nyáron barnultam, igen. Utált
is ott mindenki. Eggyel több ok, vagy kevesebb, de tény, hogy ez a lötty
soha nem csal meg.
A feltüneményes
Realtime-ban bonyolítottam kettős levelezésem. Te is alkoholban élsz, vagy
még csak mellette? Ennyi idős korukra már megtanulják élvezni az életet az
emberek.
Jönnek nekem itt kapóra a puha tepsik. Kicsit ráment a szemem, hogy sosem
jöttél bele a látásomba. Tudod, voltak azok a félrehúzó gyermekévek,
amelyekben aki sokat markol, az kevésbé lóg. Kivert nádszál voltam a széltől
dagadó önlendülettel, és egyszerűen senkinek sem kellett a szerepem. Mi
tagadás, ezt meg is értem.
Te ellenben jól csináltál mindent, mert téged biztos mindenki jól csinált.
Aztán... valahogy megestél a szívemen, gyászketrec. Emlékszel, milyen jóízűt
nevettél, mikor túljártam az eszeden?
Egy és osztódik
Mazohizmus nélkül már lehet, hogy szabadlábon lennék. Nem baj, ha egyre
kevesebb az értőm, mert akkor igaz, hogy fejlődtem. Egyöntetű a stílus az
egyen stílusöntetnek magasztalhatóan.
Néha lenyugszom, mint például most nem.