Mesedélután
S.B.E.
Volt egyszer egy Sehonnai Bitang Ember. Amíg csak élt, lefitymálón henyélt.
Élénk fájdalmak szaggatták meg életét: a képtelenség felismerései. Elvitt
magával sokakat, ellopta a jövőt. Tudta, hogy mit csinál, amikor csak
megmondták neki, ugyanakkor nem tudta, hogy hogy tartsa a szeretetét.
Felnevelt egy feleséget, de nem lehetett rá felnézni, nem, ahhoz túl
alacsony volt. Aztán átvergődött a formaságokon. Jó ember volt, sosem
hazudott, csak mások hallották mindig félre. Istenem, istenem, ki-ki
nyugalomban?
Emlékszel, amikor gyerek voltál?
- Ti csináltatok a világra; törlesszetek, ide egy százast!
És mikor ezt mondtad, neked még fogalmad sem volt a felelősségről,
ugyanakkor ügyesen érzékeltetted másokkal.
Nagyobb önállóság kellett egy napon belül. Tudtad: akkor már bármelyik
percben meghalhatsz. Igaz, hogy addig is úgy volt, de onnantól felfigyeltél
a dolgokra. Értelemnyílás volt életed azon fázisa.
Kereszteződés mellett lakva több ezer baleset tanúja lehettél egy évszázad
alatt.
A jó nagy ágyadban már nem érezted egyedül olyan jól magad, nehézzé lett
leszerelni. Kemény fejed nem tűrte, hogy fölötted mások gáncsoskodjanak.
Miért is hazudtál volna, attól még nem esett csorba a testeden.
Tudd meg, egyenlőségért azok harcolnak csak, akik elnyomva érzik magukat.
És akkor párszor megfejtek. "Kölcsön lóvé nem jár vissza" - alapon. De hogy
ennek az egésznek mi volt az alapja?
Emanuelle Cunt...
...nem lehetett nagy filozófus, valahányszor csak kinyílott, minduntalan
tele lett.
- Kicsit nyaggathatsz minden irányban - mondta -, kiterjesztett hónapok közt
jól jön a bónusz-szex.
Szép volt, fiúk - várhatnátok tőlem ezt a mondatot -, de az igazság az, hogy
inkább csak kiélt. Ingerem diktálta egyirányú mozgási energiám, kecskére
bízták a szalmakalapot.
Hol is van a faképed? - kérdezem a bátor pillanatot -, ott akarlak hagyni!
Például a holdrakéta...
...mert abból pont hét van. Most kezdődik az élet, pontban délután fél
nyolckor. Kezdődik a nap is, megleltem a bekapcsolódási pontot. Jobb, mint a
mesékben. Elszabadult velem a hócipő, kilőttem magam a holdra; eltelik az
idő, mire belőlem ismét 3 dimenzió lesz. Kirándulok, kiábrándulok.
Összecsináltam a rendet, most okosnak érzem magam. A túl rövidnek
előjegyzett nap csak egy újabb ürügy volt az öntudattalanításra.
Be nem iktatott nap
Nincs is ilyen, szóval jó. Amikor csak sok a koksz, ösztönösen tudom a
szubjektívet. Kiakadt a szám, most jön a döntés fázisa. Sokan azt hiszik,
nekem készült a világ, ám ezzel ellentétben én csak hozzá igazodtam. Várj
egy kicsit, mindjárt kiakasztasz. Várva áhítozom utánad, de legalább írok.
És ez a nap olyan kivételesen utánvételes.
Politikai megkerültek lövészárka
Fél tizenháromkor, hónod alatt a búzacsírával egyeduralod magad. Empátiából
megalázott vagy. Sokat szenvedsz azért, hogy szenvedhess. Erőteljes szagok
vannak, busásan egyébek a körülmények. Elégtétel. Önérzet tudatosítás, mert
problémák okozódnak. Nem mersz megszólalni, nehogy fölfigyeljenek arra, hogy
élsz.
Mindig korábban hajnalodik, mikor lesz végre béke? (Legyen benne depozit.)
Átaludtam egy pár Mórát
Káposztalé? Tata? Prosztata?
Közben meg kincskeres a köldököm a köbgyökön?
Fekete prémszarvas? Csuláspörkölt?
Hetedhét mennyország? Hetedhét menyasszonyság?
Bá bele bice? Stop.