Töprengeteg
Hála a szépnek
Hoztam kis banánszagot, hisz kiérdemesültségre tettél szert. Tudom, hogy a
te életed is a halál után megjavuló fajta. Usgyi!
Szívmarasztalás
Hogy mi bajod van vele? Alakja meglehetős, teste szigorú, szája maga az
elképzelhetetlen. Feledhetetlenül szépek a szemei, ha nem is mindig
látszanak, mert - igaz, ami igaz - ő egy kicsit túl szemüveges. És te jól
keresel, megveheted a legnagyobb müzlit is. Talán részben kicsit
túlértékeled magad, de egészében elhiszem, hogy nem ismerlek. De most kell
döntened!
Ha ló nincs, jó a krumplikása
Nem szeretek felismerni semmit, mert attól úgy hangzik, mintha nem tudtam
volna. Pedig tudat alatt mindig minden bennem volt.
Szenvedésmentes a kín, nagyjából hihetetlen. Ha már egyszer ugyanazt a
köbmétert szívjuk, miért nem kérdezed meg, hogy hol tudnál kihasználni?
Ugyanakkor azt állítod, hogy jobb vagyok, mint te, és érzem, hogy valahol
igazad van. Tudod mit, függesszük fel most a barátságot - legjobb, ha
mindjárt két hétre, hiszen én inkább veled vagyok és ellened, még akkor is,
ha ezt a jövő pillanataiban kicsit ellenzed.
Mosogatórongy filozófia
Jelenemben elmúlt a jövőm; engem fogadhatsz, de velem soha. Van itt egy
értelmetlen dolog, meg kettő, ami üti egymást.
Egész úton hazafelé visszakoztam, és a tettemen gondolkoztam.
Kiábrándítottál, pedig azt megelőzően bizonyosan volt egy jó gondolatom is.
Valahogy úgy érzem magamat, ahogyan a vízidisznó belövés után. Ez van: ha én
magamnak kudarc lesz, az erőteljes depresszióalap.
Szabotázs
Faragni kell a mondandómból. Eléggé kiábrándító, de még nem teljesen
sallangmentes. Ragadjuk meg a hátlapjánál! - ez nem lebecsülendő, hanem
felbecsülendő. Rendes mennyiségű szenvedés kijutott, más bizton elveszett
volna az ígéretekben, másról leolvadt volna a személyiség. De én nem. Én
egyre csak ollóztam.
Kerestem mindenki tanácstalant, mert ez segített elmélyülni magamban.
Tetszett, ha féltem, mert aki fél, az tud hinni, és aki hisz, az tud bízni.
Tartottam magam az álláspontjaimhoz, megszilárdult alattam az évszázadnyi
harag. Csak hiszem volt önállóságom visszanyerte, hiszen elszaladtak
egymástól érzetterületeim, kettős áldozatot kellett hoznom. Csoda, hogy
ilyen perspektívából világnézet kialakítható.
Erőteljesen viszket az agyam bal oldala, egyszer jó lesz! - kiálthatnék
néha, de nem, mégsem. Túl messzire nem szoktam fajulni. Borzalmas állapotok
uralkodnak a fejemen, mert nem tudom az igazat, csak azt, hogy ez az
optimista jövőkép pesszimista jelent teremt.
Ja, igen, amit mondani akartam: Te voltál a második, ki kihullott az élők
fogaiból. Megrohadt benned az ütőér. Érzelmi fogócskánk egyedül folytatom,
élem tovább az életed. Igen, most én vagyok a fogadatlan, pót kántor.
Tapadó felület
Huszár, vezér, Hella H7. Ennyi pénzből lehet kicsit felelőtlenkedni!
Szerződtessünk barátnőt!
Nem siettetem én a megismerést, kezet fogok a hajaddal... Csak valahogy
váljál be, kérlek, mert ilyenkor javarészt már lefekszem, mivel átlendültél
már azon a ponton. Tagadhatatlan, nem vagyok tapadhatatlan, sem
csalhatatlan, de most ez egyszer te halásztál.
Lássuk csak, bevetettem az ágyat, akár egy új harci fegyvert.
Kop - kop. Csomagold ki magad az előszobában, hogy könnyebb legyen befűznöm
téged! Nem, ne késleltess, ne akassz meg!
Elzálogosított záptojás
Ragaszkodsz a vallásodhoz, te hitetlen kutya?! Ne tudd meg, hogy miről nem
fogok most beszélni!
Roncsoló hatást ösztönöz hitemre a bizalmatlanság szülöttje, a forrongás.
Szemek néznek, semmi más; jössz és megröhögsz - alig várom érkeztedet.
Amikor csak túl csinos vagy, idő kell, hogy magamra apelláljak. A stratégia,
amit űzöl, elrettentő; még a lelkem is görcsbe rándítja. Érted talán még
alfába is lemennék.