Mottó:
"Nem az eredet, az eszköz a fontos, hanem az eredmény. Nem az eredmény a
fontos, hanem az őszinte részvétem."
Elöl
Ez egy olyan könyv, amibe mindenki saját maga látja bele a tartalmat, amely
mellesleg éppen annyira fog különbözni a másokétól, mint attól, amiről
írtam. És ez benne a szép, hisz az élet is így az. Azt, hogy jól bánok a
szavakkal, senki sem veheti el tőlem, és az, hogy a megjelenéskor már ismét
kész egy újabb alkotás, csak azt bizonyítja: az idő megint lemaradt hozzám
képest. Hiába, csak átutazóban vagyok jelen a legtöbb helyen. (Ide sorolható
az élet is.)
Sikertelenség? Az élet része, ha nem lenne, sosem kapnál erőt. Lásd még: meg
kell születni, mielőtt elpatkolsz.
Sok olyan van, aminek semmi értelme, és én ezért is szeretem csinálni.
Ui.: szólni akartam még a gondolatok ébren tartó hatásáról, de ezt majd
legközelebb.
Pár sor talán még ráfér erre az oldalra, például...
Három sor
Másodkulipintyó, ne zavard a vizeletem...
Annyira jó, amit csináltam, hogy lehetetlen lefordítani.
A halálról most ennyit: kitérő a természetbe.
Borz alma
- Befér?
- Ha nem, akkor maximum beletesszük.
Háromig jól leszek, de és azután?
Kíváncsi voltam, hogy meglep-e majd a tehéntrágya szaga? Néha rám jön, hogy
egyre többet akarok tudni magamról, néha meg semmit, egyáltalán. Nem
szeretném tudni, ha félek, én az ilyen dolgokkal mindig tisztában vagyok.
Még akkor is, ha ilyen későn már korántsem vagyok büszke.
Ideje volna, hogy legyen egy kis időm, saját gondolatok tegyenek életerőssé.
Kiültem elmélkedni - hiába, nekem erre már hajlamom van. Egy ilyen éber nap
után úgyis képtelenség aludni.
Az igazság mindig az egymásnak két legellentétesebb vélemény között van.
Lezárult egy korszak, és nem jön már másik, ez most a definiálhatatlan
helyzet. Nem borotválkozom minden nap, nem kergültem meg. Alázatos vagyok,
ha kell, ám néha nem látom ebben sem a mondanivalót.
Megjegyzem:
Visszafelé forog a világ, akár a Superman 3. része.
25 millió AIDS fertőzött a világon!
Legalább van miért élni.
Villanások
Rotten sok dolgom van, akár egy csekáj manónak.
Anyám profi módon vette el mindig a maradék életkedvem.
Fél élet éttermekben, találd ki, hogy mekkora a hasam! Ha kivágnám, biztos
nem lennék éhes soha.
Lesszi, gyere haza! - de kit hívunk így, és merre van a haza?
Víz alatt? Bármikor, kettőtől ötig.
Mer' ugye kellemest a szaftossal.
Apropó, a csap ágyát miért írják egybe?
Előbb-utóbb mindig válaszolok
Nem ismersz meg? Pedig egyszer már megtetted. Miért nincs vendéged? Úgy
szeretném, ha lenne!
Nem számít, hogy nézel ki, legyél érdekes! Csak nem hű de jó éjszakád van?
Azért most már lehet fogalmad a léptékről.
Különleges élet - különleges élmények. Néhány beszámolóm következik...