Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                   A vacsora, ahol az étel nem jelent meg

                  Sokat csalódtam abban, amiben nem szabad.
   Miért is lenne szép egyszer az idő? Holnap már tapasztalt leszek, és ez
                            felér egy fabatkával.



A legkeserűbb sors

"Nézz csak bele a lelkembe, öleld át!"
23  éves  koromra  megőszültem. Beteg vagyok, és tudom, már nincs sok hátra.
Semmi  sem  ad  energiát,  én  pedig  már  a  végsőket sugárzom ki magamból.
Emberfölötti  teljesítményem  ezután  a  testemen  kívül folytatom. Remélem,
tudok majd valamit hátrahagyni - ám, lehet, hogy ezt már meg is tettem.
Ja,  és  ne  sajnálj, attól nem lesz jobb senkinek (ez törvény). Még valami:
sosem voltam rossz, az nekem valahogy nem ment.



Egy barát elveszítése

Tudtad,  hogy  néha  egész  profi  vagy?  -  Ez  most  nem  dicséret,  hanem
önmegtagadás.  Nálam  fejtetőre  állt  épp a világ, az én fejtetőmre. Ez egy
kicsit meg is változtatja a jövőt. Meg kell hagyni, nincs véletlen fejfájás.
A  krízis veled született. Mindig minden lerontja egymást, az alvások egymás
rovására mennek.



Célgörbe

"Mi a jólét? Az élet!"
Volt, kit azért hagytam el, mert gyereket szeretett volna tőlem, és volt kit
azért, mert helyettem akart jövőt.
Neked  ennyit  javasolnék  csupán: elégedj meg az első helyeddel, mert nálam
jobbat  kivívni  nem  lehet.  És  ehhez  a  mondathoz kapcsolódva akár el is
felejthetsz  minden  mást. Válassz: rám bízod magad, vagy nem? És most, hogy
kicsit jól tartottál, hagyj magamra!



Ma megint világvége van

Máma minden bánt, mentálisan oda vagyok, és még itt van ez a rossz karma is,
lecsökkenti  a kedélyállapotom. Fáj mind a hét csakrám, a solaris plexus egy
fekete  lyuk, nem tölt el melegséggel a tomu módszere, nem leszek emelkedett
a  Gayasi mantrától. Fekszem a földön, mint egy technokoltól odaragadt, mint
a  fogürülék,  vagy  a  salakanyag  egy  viaszszárítóban.  Hullapára  minden
légcsepp, döglődöm.



Mondatveszteség

Biztos  lehetett  volna  szarabb  is  az életem, csak akkor nem vettem volna
észre,  hogy  az,  és  ezért  nem  lett  volna  az. Az emberre kiszabott agy
nagymértékű büntetés.
Azzal  könnyíthetsz  a  dolgokon,  ha  nem  tudod, hogy könnyíthetsz rajtuk.
Tulajdonképpen  olyan  vagy,  mint  a  Kemotox:  a  légynek  sem ártasz. úgy
roncsolod a szervezeted, hogy a hatásokból megtudod: ezért vagy.



A "kell" olló

Gyere le a víz alá, nézd meg, ha ott vagyok, mert én már nem akarok feljönni
többé.
Kiunt már a felhajtóerő, de én egyre csak nyomom a víztükröt alulról...
Aztán megoldott megint mindent a szükség, ki "kellett" születnem. 



Hálás felfutás

- Leárnyékoltad magad?
- Nem, elföldeltem!
Én  vagyok  a  lővakond  a  merész  árokban.  Kérdeztek  is,  vagy  csak  én
válaszoltam?
Olyan  kék minden pólóm, mintha már most koszos lenne. Meg kéne paníroztatni
magam, hiszen van egy tónusos tévém, és ez egy élet-hód.
Vadat,  halat,  s  ami egy húsevőnek jó falat, azt látok én itt. De velem mi
legyen? Dögöljek éhen?

Ez  volt a bónusz, hogy tudd: a könyv ezért íródott. Láss csodát: sajátságos
közlésvilágom most is tudott újat hozni.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.