A vacsora, ahol az étel nem jelent meg
Sokat csalódtam abban, amiben nem szabad.
Miért is lenne szép egyszer az idő? Holnap már tapasztalt leszek, és ez
felér egy fabatkával.
A legkeserűbb sors
"Nézz csak bele a lelkembe, öleld át!"
23 éves koromra megőszültem. Beteg vagyok, és tudom, már nincs sok hátra.
Semmi sem ad energiát, én pedig már a végsőket sugárzom ki magamból.
Emberfölötti teljesítményem ezután a testemen kívül folytatom. Remélem,
tudok majd valamit hátrahagyni - ám, lehet, hogy ezt már meg is tettem.
Ja, és ne sajnálj, attól nem lesz jobb senkinek (ez törvény). Még valami:
sosem voltam rossz, az nekem valahogy nem ment.
Egy barát elveszítése
Tudtad, hogy néha egész profi vagy? - Ez most nem dicséret, hanem
önmegtagadás. Nálam fejtetőre állt épp a világ, az én fejtetőmre. Ez egy
kicsit meg is változtatja a jövőt. Meg kell hagyni, nincs véletlen fejfájás.
A krízis veled született. Mindig minden lerontja egymást, az alvások egymás
rovására mennek.
Célgörbe
"Mi a jólét? Az élet!"
Volt, kit azért hagytam el, mert gyereket szeretett volna tőlem, és volt kit
azért, mert helyettem akart jövőt.
Neked ennyit javasolnék csupán: elégedj meg az első helyeddel, mert nálam
jobbat kivívni nem lehet. És ehhez a mondathoz kapcsolódva akár el is
felejthetsz minden mást. Válassz: rám bízod magad, vagy nem? És most, hogy
kicsit jól tartottál, hagyj magamra!
Ma megint világvége van
Máma minden bánt, mentálisan oda vagyok, és még itt van ez a rossz karma is,
lecsökkenti a kedélyállapotom. Fáj mind a hét csakrám, a solaris plexus egy
fekete lyuk, nem tölt el melegséggel a tomu módszere, nem leszek emelkedett
a Gayasi mantrától. Fekszem a földön, mint egy technokoltól odaragadt, mint
a fogürülék, vagy a salakanyag egy viaszszárítóban. Hullapára minden
légcsepp, döglődöm.
Mondatveszteség
Biztos lehetett volna szarabb is az életem, csak akkor nem vettem volna
észre, hogy az, és ezért nem lett volna az. Az emberre kiszabott agy
nagymértékű büntetés.
Azzal könnyíthetsz a dolgokon, ha nem tudod, hogy könnyíthetsz rajtuk.
Tulajdonképpen olyan vagy, mint a Kemotox: a légynek sem ártasz. úgy
roncsolod a szervezeted, hogy a hatásokból megtudod: ezért vagy.
A "kell" olló
Gyere le a víz alá, nézd meg, ha ott vagyok, mert én már nem akarok feljönni
többé.
Kiunt már a felhajtóerő, de én egyre csak nyomom a víztükröt alulról...
Aztán megoldott megint mindent a szükség, ki "kellett" születnem.
Hálás felfutás
- Leárnyékoltad magad?
- Nem, elföldeltem!
Én vagyok a lővakond a merész árokban. Kérdeztek is, vagy csak én
válaszoltam?
Olyan kék minden pólóm, mintha már most koszos lenne. Meg kéne paníroztatni
magam, hiszen van egy tónusos tévém, és ez egy élet-hód.
Vadat, halat, s ami egy húsevőnek jó falat, azt látok én itt. De velem mi
legyen? Dögöljek éhen?
Ez volt a bónusz, hogy tudd: a könyv ezért íródott. Láss csodát: sajátságos
közlésvilágom most is tudott újat hozni.