Kánonban
────────
Megjött a másik hangszálad is?
- Mit csináltál Csílében?
- Bányásztam.
- Elaludt a cigarettám.
- Álmos lehetett.
- Itt vagy még?
- Nem, hanem a vonal túlsó végén.
- Ez a csaj még szűz.
- Arról már hallottam, az valami horoszkóp.
- Transzba akarok esni.
- És ha ő nem szeret beléd?
- Mit csinál ez, hány?
- Mennyi?
- Szerinted mivel üssem el a szabadidőm?
- Szerintem velem.
- Nem esik?
- Nehezemre nem.
- Szeva öreg, látom vettél egy Renault Magellánt. Egyből eltaláltad az
ízlésem.
- Mert jól célzok.
- Amióta csak az eszemet tudom, sosem kértem kölcsön.
- És mióta tudod az eszed?
- Tegnap este óta.
Csillagászati öt szelet
Elhibáztam, hogy nem rá. Összeszedegethetetlenné lett orális aktatáskám.
Hogy hogyan menekülj a rossz emlékektől? Éld át őket újra meg újra.
Tagadhatatlan: van egy pár dolog, amit nem mondhatok el senkinek, úgyhogy
gyertek csak közelebb!
Én nem támadok senkit, csupán megjegyzem csöndben: az ellenállás
értelmetlen.
Apám, a csőcselék
Klaulosztrofóba tárogatja a szitárját. Csirbí, arra jön a Csiri bá', aki
újabban nyílászárással foglalkozik.
- A nem egyformán terhelt szemek miatt van minden, az emberekért - mondja az
öreg. - úgy kiszakadnék néha a testemből. Ilyen kérem az átlagos flúgos.
Az átlagos nap
Ki korán kel, számít valami aranyra. Én meg korán fekszem, általában korán
reggel. Semmi sincs meg. Egy biztos: engem mindenki alulbecsül. Talán a
szerény külsőm miatt?
Töprengő
"Azt hitted, megúszol? Nem vagyok én folyó!"
Galvanizált urbanizált szerint, ha egy pillanatig nem néz oda, rögtön
gyógyszeren élek. Pedig még mindig minden eshetőség megvan egy lehetőségre.
Valami megint van ezzel a vízzel: vagy sok benne a H2O, vagy kevés, de
valahogy nem jó.
A vereség nyeresége: Az enyémnek kikiáltott nőstény nem szárad többé a
lelkemen.
Csak azért, mert meggypiros, még nem biztos, hogy elsőbbsége van
Ő találta fel magát meg a C vitamint. Először azt hitte, hogy az egész
piskóta, de aztán kiderült, hogy mákos kalács. Nem volt "idevigyükki" tábla,
de nem is hiányzott senkinek.
Sarki frász
Nem tudom már azt sem, hogy mit tudok, nem mindegy, hogy mi nem mindegy?
Nehogy véletlen meg találjam nehezíteni a jóslatot.
Az a megannyi csúnya fruska kiszállítja belőlem a vért. Viselik büszkén
eladóságuk, rákontráznak a kelendőségre, fut sokaságuk a látszatszépség
után.