A fogantyú
──────────
Kultúrszenny
Erdők - felhők, pigment - silány
Agystruktúra folyománya
Csöpögsz még? Két nap alatt?
Megint, megint elölről!
Dalárda
Idefigyelj, bal fecske!
Hirtelen elpattant egy húr
Meredek lett minden oldalam
De amíg az Artúr kitart
Addig én is bírom még
Ágynedű
Rákkenő adalék a zsúpfödeles kéróban
Várod-e már az ágyat?
Szedte-vette, meg miegymás
Leamortizáltam a gumiról a másikat
27 fok C "Nutra" pilóta
Méh-kondícionáló csupasz puska
Csapterpesztő lépes dinnye
Állványvíz, társadalmi korall
Tartós iker a visszacsinált állapot
Tévedés kizárva, itt van a kulcs!
Tápiószöcske
Megkövült a zöld
A szépen szervezett halál
Égnek mind a kapcsolók
Hullakék a denevér is
Megdermedt az artéria
Meg az ártér artézi kútja
Mert többre nem futja
Csak egy olimpiai lángra
Meg egy kettős éremre
Kereszt strófa
Pantene producer, Pantene profi
Menetelnek mind a pufók ufók
30 fokos orrommal topográfiát
Végzek éppen a virágoskertben
Beporoz a szél, talán meg is termékenyülök
Dolcse Rita
Éljél velem, én vagyok a lehetőség
De ne aggódj, már nem vagyok életben
Az erőltetett menetbe ugyanis
Beleszakadt az anya
És akkor elképzelem, hogy meghalsz
Helyből boldoggá tesz a tudat
Egyszer
A táplálék nem élvezeti cikk
Az ígéret cécó, dupla vagy, senki!
A Fontex valaha fontos volt
A mihez tartás béget
És én olyan erős vagyok, hogy
Inkább hagytam magam, mintsem
Hogy szándékosan ártsak valakinek
Áram... szünet
Áram tünet-e az áram szüret?
Ki az, akit az állam szeret?
Az állam én vagyok!
Az életből álom lesz... rémes!
Különleges élet? Szavatolt - mondta a
Halláspárosult György, a George
És jöttek a civil betűk, pár álarcos Laár
Azóta meg egyfojtóan hullanak a sárga levelek
Nincsenek szinkronban a színükkel
A penész elérte a gyümölcshozó időszakot
Pszt! Ezekről neked semmit sem szabad tudni!
3. Világháború
Elkelt név, lötyedék
Jók is az összes emlékek
Valamire meg még biztosan
Jön a soha hajnala
Ehhez ráadásul éppen elég nyúlós
Akár egy felelősségből elkövetelt gyilkosság
Párezer-milliós embercsoportok
Ennyik vagyunk csak, s ez a harc lesz a végső
Agfa küllem
Ez nem marcipán, Marcikám
Élsz itt, mint Manci a hegyesen
Az ultimó meg totál más
Rám vagy utalva egyszerűen
Csúnyán szólva függővé lettél
Vérszegény szíveden keresendő a fogantyú
Agykrém
Csinálod itt az ürüléket
Szorgalmas, aki abszolúte hülye
Nekem meg egyre csak megy rám
A súly minden egyes perce
Empátiából szimpatizálok hát
Minden kövérrel, aki hájas
De az események után
Fel vagyok büszkülve
Mert ilyen klafa közönség
Csak egyetlenszer adatik