Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                              Juszt és Arad is
                              ────────────────

           Ha újra élhetnék, akkor is mindent elölről kezdhetnék.



A "Krizan" tét.

Olyan hideg volt, hogy a tél is meghűlt. A nekem szánt szándékkal énekeltem:
"ó,  te  drága,  Klementína,  csak tudnám, hogy tör a frász." Igen, igen. Ha
mégiscsak  jól  emlékszem, mielőtt a cipőmet, azelőtt befűztem egy lányt is.
Na  ja,  kérem,  egy zsák is lehet szeplős. Onnan jöhetett talán a gondolat,
hogy  foglalkozzak  azzal  a háromdimenziós jelenséggel, hogy egy indíttatás
volt  bennem,  valami  ilyen  felirattal:  Mi  sem ördöngősebb? És akkor még
valószínűleg  azt  hittem, hogy úgy tartottam, hogy összeistenezett (oroszul
bog-ozott)  csillagkép  alá  születtem be, de aztán mégsem, és valahogy nem,
szóval azóta sem. Igen, igen, a bajok forrása.



Vakard meg a fogamat

A pályázati útkutató úgy határozott, hogy nem hagyja magát szó nélkül, és az
1001 mütyür kapcsoló láttán kifakadt:
- Jól jön a kutyára  majd egy kis dér! - s hogy az egésznek nyomatékot adjon
(akár  forgatót  is - a szerk.) azonnali hatállyal denaturált szexbe kezdett
egy szerelmetes patkánnyal.



Null extra

Nevem  Jenky.  Előbb-utóbb  lemondanak a keresésemről. Itt van helyettem egy
csomó lugma, ha nem is túl gyakorta, de legalább naponta vegyszer.



Elmódosulatlanul elmosódottan

Még  mindig  a  magam módján vívom a harcom. Erőt kérek és bocsánatot. Ügyes
voltam  ugyan,  de szerencsére nem elég gyors. Végre kezd író alkatom lenni,
már éppen elég kövér vagyok.



Melltarkó

Hülyék  voltak  már  a  szülők is, mitől lenne hát okos a gyerek? Az elmúlás
évszakát  követi  a  kinyúlásé.  Minden  áron  minden  nyáron  lebegtetnéd a
szervezeted, ez van.



Határközelítvény
(írta Zsuzsanna és a cövek)

Fölgyűlött  a  kultúra,  lassanként  elmérged.  A  fenomén  hölgy, Para Zita
riportja következik:
- Halljuk!
- Az   előző  kérdésre  válaszolva   a   következőket  szándékozom  felhozni
mentségemnek:  minden  szép,  mindenben  igazam  volt,  és  ha később valaki
kérdez, hát felejtsen el.
Ennyire  futotta  a  tegnapi  tehetségemből,  de  ez  nyilván  ki is derül a
nyilvántartásból.



Kemény duó

Minimalizált  törekvéseimmel  nem  akárki  vagyok,  hanem bárki. Se szép, se
kevés, csak átlagos mosogatórongy. Hol fölránt a jókedv, hol lehúz az undor.
Nálam  az  általános  kérdéseknek, mint "Mit csinálsz most?", "Miből élsz?",
"Hol  laksz?"  soha nem volt értelmezésük. Egyszerűen képtelenségszámba ment
mindig,  hogy  választ  adhassak  rájuk.  Nem  hoztam  mire  írni,  de azért
légmentesített  véleményt  tárok  most  eléd. Ugye ismered azt a jelenséget,
amikor nem történik semmi? Na, ezt hívom én tipró állapotnak, mert szerintem
ez  inkább  jellemző,  mint  nem.  Valójában  benned  még  mindig  az a baj.
Énekelgeted, hogy "Csak a zaj legyen a minden neked.", de mire jó ez?



Daidalosz, az iparos

Adj király ananászt! Ti meg csak igyatok, nőjön a folyadékszintetek! 
Abszolút   mélyről   talán   már   csak   a   talajvíz  feltörekvő.  Igényes
igénytelenségben az emberek félik, tisztelik a fellépést.



Kerek perec: szeretsz

Megfelelőnek    találtad   a   maghasadásom,   egyszerre   két   szemszögből
tanulmányoztál, hízásnak indult a hangulatod.



Előre megálmodott részlet

- Nyújtson be valamit.
- A nyelvem jó lesz?

- Melyik a legmagasabb hegy?
- Hirosima.

- Szia kicsi, hol a nagy?
- Összement. 

- Őszintén!
- Ő is?



Adok egy kalapácsot

- A mai nap éjfélig tart.
- Miért mondod ezt?
- Mert nincs tovább.



Őszintén

- Szarabb költő volt nálam, a végén már csak buziságokat írt.
- Nem volt szarabb.
- Lehet, de maximum ugyanolyan.



Aszúszerűek a verseim

- Tokai?
- Az eszed tokja!



4 szem közt

- Szia, Domi!
- Csaba!
- Gábor vagyok. 

- Telefonálhatnék?
- Persze, de nem nagyon.

- Hol a szőrzeted?
- Tegnapelőtt.

- Micsoda érték!
- Micsoda micsoda érték?

- Ez nem ugyanolyan!
- Biztos van közöttük különbség, és ezért.



Lemondó Belmondo

Emlékszem,  megjelent  az  a  baljós  kölyökded arc, és tudtam már, hogy nem
fogsz  elhagyni.  Rosszul.  Láss  csodát: az ember ragaszkodó. Ezt eddig nem
gondoltam  volna,  hiszen  nem hagytak gondolkodni. Szakállas vagyok, akár a
vicc.  Öregségemre  egyke lettem és talajtalan. El tudok még menni ugyan, de
ehhez sajnos már én is kellek.



A ventillátor no meg a Lajos

Beelőzte a hűtőház a kéttengelyest meg a Nissan mimikát. Éljen a géem (de ne
túl soká - a szerk)! A sofőr meg kompromisszum nélküli fölvágós. Ámbátor nem
volt  valami  bátor.  Öngyilkos  is  lett  szegény,  de szerencsére túlélte.
Hagyott egy kevés rossz ízt az egerekben. Rá kellett ébrednie az ébresztőóra
csörgésére,  no meg arra, hogy egy nő is lehet csalóka, még abban az esetben
is,  ha  utókezelésben részesedik. Odáig fajultak a dolgok, hogy a végén már
nem  ismert rá a saját szokásaira sem, ekképpen azt sem értette, hogy mi az,
amit nem ért?
Ui.: Mire számít egy számítógép?



Akár rengeteget is

Mindig  így  kezdődik:  először makacs vagyok, azután veszítek. Összetöröm a
víztükröt,  beletolatok  a  hátuljadba.  Nitrózok  visszakézől,  kimegyek  a
mezőre,  valaki  belőtte.  Lila  a  táj,  madárcsicsorog  egy  nyúlós röpke,
holnapra is marad. Adyt gyorsan a hamuba sültekhez, csuszka, láva.



Törmelék

Fél  tizenkét  órakor  áll a magány, jelzi a hiányt. Tíz éve ezt még viccnek
hihettem  volna.  Félig  tudatossá  lettek  az  összes  álmaim,  a maximumot
szövetem beléjük a külvalóból. Kár értem.



A rossz pénz nem változik

A mai napig ez vagyok én: külön fejezeteket nyitok, hogy később becsukhassam
őket. Rátértem a tekerő útra, egyfolytában hajtok.



Az igazi veszekedésben az ember csak helyesel

Közelségünk,  akár  egy  sportkocsi  nyomtávja.  A  tartalmi  rávezető  csak
levezetésnek  hatásos.  Minden  eddigi képzeltemen túl vagy. Na ja, már csak
egyszer élek, átkozom az időpontot, mikor találkozóm volt molekuláimmal.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.