Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                       Cserélj be! - Visszhangos álmok
                       ───────────────────────────────


Kastély

Könny  csorog nyál helyett, nem kerül már gasztrofózia terítékre. Fokozottan
veszélyes  rám a közhangulat, senki sem beszél a valóságról. Művész, alkoss!
- mondom magamnak, aztán úgy is teszek.
Tudod,  ki  vagy  te?  -  faggatózom  tovább.  - Senkinek kellő, lókötő, sőt
cipőkötő!
Érzem, hogy belém simul a változás széle, megeszi a motivációm.



Hó, szán, motor

Most  szóltak  le  a  népjóléti  sebészetről a hiperaktív aszexuálisok, hogy
minduntalan  több  a  fantázia, és ez így nem jó tovább. A magyar nép megint
fékez,   méghozzá   méltóságtelien.   Kedvem   lenne   beruccanni  kicsit  a
közmagtárba,  megtaposni ott a legmeglettebb csirkét, aki miatt ma is kétélű
cikkek  szólnak  rólam.  Na  ja,  igen. Minden síkon szó van rólam. Akár egy
túldomborított homorú tükörről.



Sehol nevem senki többet kevesebbet?

- Hol van valami jó érzés?
- Van bennem, van bőven.
Kreatív volt tehát a riport, jelleget épített. Hiába is kérdeztük a rendezőt
nagysikerű   filmjeiről,  mint  például  a  "Postások  hallgatnak"-ról  vagy
legutóbbi  kasszasikeréről,  a  "Délelőtt jön a délután"-ról, ő elutasítólag
legyintett, majd megjegyezte:
"Ennyi  növényről  képtelenség  gondoskodni.  Ha  jól  nézel,  akár  meg  is
figyelheted az egészségem."



Kis kóla rendet tesz a gyomromban

Én  még  idejében felismertem, hogy a hátrányaim az előnyeim. Gondoltam, ezt
nem hagyhatom annyiban, leültem csendben a számítógépem elé, elindítottam az
óva-Dos-t,  s  a  képernyőn  pillanatokon  belül özönleni kezdtek az adatok,
úgyhogy rögtön el is ment a kedvem az egésztől.



El vagyok hatódva

Vedd  fel  a  bakancsot,  indul  a közkultúra. A polgárköszöntő így hangzik:
Dögölj meg te is, kedves! A jelenben már hús-vér nő vagy, pedig valaha egész
normális  voltál. Ja, mi a szösz? Csak nem róluk érdeklődsz? Persze, persze,
a  másik  asszonyom  a feleségem. Egyedül vannak a napok, egyedül élem őket.
Tulajdonképpen  nem is hiányzol, annál nagyobb kár viszont, hogy tudom, hogy
élsz.



Az atka átka

Ha  nincs  kedved,  csinálj!  Nem  szép  tőled az, ami tőlem se lenne az. In
médiás  reszketsz.  Elfelejted,  hogy én semmit sem szoktam elfeledni. Csók-
mókom,  kihasznált  szemeim  faggatom miattad, de mégsem vagy ma szebb, mint
tegnapelőtt.



Beütöttem a szakállam

Családi   várakozás   közben   bekaptam  kis  háztartási  szexet.  Lótusz  a
felhozatal,   alkoholos   a  befolyásosság,  és  ha  elfog  a  fordulatszám,
tenyeredben  a  sors  mélyülésbe  kezd. Szeretem, ha az emberek hülyeségeket
beszélnek, szórakoztat. Mert ugye az időnek van végzete.



Villám sors

"Esküszöm, ebben a lakásban Trainer-en vannak a szúnyogok."
Véletlenül  fordítva  sült  el  a  szúnyog-leolvasztó.  A  vasbegy  gesztusa
gusztustalan  volt. Önkéntes tehetség módjára hatástalanítottam a biztonsági
övet.  Már-már  azt  hittem:  valami van. De rájöttem: "Valami nincs sehol."
Egyébiránt  mindent  egybevetve  megérdemled, hogy jó legyek veled. Néha még
följön  belőlem  valami  rossz, előtör az előemésztett párnahuzat, reakcióba
lépek valami felhajtógázzal - igaz, sose szerettem a nagy felhajtást.



Fél lábbal asszírban

Van ottan valami látványos csaj, nem akarsz járni vele vagy a csodájára? Nem
veszi a füled az ilyen kérdéseket?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.