Történelmi fuvar, üveg bugyor
─────────────────────────────
Felhangár
Rócs Hilda bácsi, skót vizigót létére milyen nagyot hall ez a gall! Kell-e
vonalzó ahhoz, hogy legyenek egyenesek? Van jó, vagy nincs? Maga hányas szám
alatt lakik, vagy talán az emeleten? Nem tudom, akad-e okom arra, amit
teszek, de az érvelésem az jó, alapos. Előre leszámoltam a gondnokkal.
Számítottam a matektanáromra is. Elviekben tanyázom. Nem szabad felnövéssel
elvacakolni az időt, maradj inkább te is gyerek. Néha akkora a súlyom, mint
az 1x1, aztán pediglen más. Mindigis arról voltam híres, amiről mások nem.
És most megint más. Nem vettem észre, hogy telik az idő, s most látom csak,
milyen óriás ő. Tovaúszik hatalmas tenyerén a kompnak, hídján a hatalmas
fergetegnek. Vágás. Az após-toll nem az apostol prépostja. Adj túl a
lelkeden, és árán vegyél egyet abból, ami még nincs!
Mi?
Annyit használtam, hogy lötyög már a modemem. Velejem tetején vagyok, s ez
kapóra jön. Jobb nem leszek már, tudom, csak sokkalta elviselhetetlenebb.
Egy bolond nem csinál telet, de ezt a virág-ügyet akkor sem értem. Ki
kezdte, és főleg mi volt a célja vele? Váltsunk hát...
"Jól vigyázz, tótágas, leradírozlak a színről" - kalimpált bennem az
önérzet, s tudnod kell: igaza volt. Lekaptam magam mind a tíz ujjamról. Már
akkor gyanítottam, hogy mesterkedek. Tulajdonképpen rosszul voltam megáldva
az idővel.
"Megfeszültél - dumcsiztam tovább a magammal - csak nem te vagy a krisztus?"
De sajnos nem értettem a tréfát. Aztán váltó-szorongásba kezdtem. Gyökeresen
sújtott meg a kétlábúság mesterkélt adománya. Csak félig siettem, mert nem
volt lehetőségem anem ráérésre. Utolsó kérdésem ennyi maradhatott csupán:
"Ha nincs velem semmi bajod, most se akard, hogy meggyűljön!" Megnyugtató
volt saját gondolataimtól hallani ezt.
Javasolnék valamit: Időzz el kicsit te is a kíváncsiság mibenlétén,
mozgatórugóján, s mindjárt nem leszel te sem az.
Csepp
Megkésve már, de szétrepedezetten beletörődtem a jó ötleteimbe. Néha
előfordul, hogy nagy cseppekben folyok szét. Ez volt akkor is. Lementem
tóba. Léket ütött pocim falán az éhség. Hogy lehetsz ilyen undokul kedves,
hogy ennyi év szőrös, hosszú betartás után még mersz és felismersz, és meg
is kérsz, hogy kitartsalak? Ez volt mindössze számodra az égetően fontos.
Impresszíven adtad elő magad, mondhatni be voltam nyomva. Tulajdonképpen
viszont viszonzatlanul alaptalanul alaktalan vagy, s ráadásul alakoskodó is.
Amikor magas pozícióba jutottál, szóltam is: "Ne nézz le, nehogy
elszédülj!'" Jutalmul részesítelek a megosztott nézőpont elméletében. Én
magamnak nem szoktam javasolni azt, amit nem muszáj. Ha léteznek kategóriák,
akkor én a "nagyon jó" feliratúba sorozom be magam, de arról valami okból
nem akarok tudomást venni, hogy létezik-e más is. újabban reflexből mindent
zsebre vágok, ezt hívják kleptomániának? A helyedben azt válaszolnám a
taxisofőr kérdésére (Hová vigyem önt?), hogy: "Hát, túlzásba bizonyosan ne."
Konklúzió
Ezt most az ismerősöknek küldöm: "Aki utolsónak ér le a pokolba, oltsa le a
villanyt." Már most felelőtlenül kijelentem: kijelentkezek. Rátok hagyom
minden be nem folyt kintlévőségemet, valamint bízok benne, hogy miért ne?
Régtől fogva történt meg, hogy megfeneklett a bicskám. Összeroppantanának ma
is szívesen a teendők, de két bicepszem két-két whisky, s tudom, hogy ma én
fogok győzni. Nem hihető, de így van. Jómagam nem használok pénzt semmire.
Az ezer márkásokat csak azért gyűjtöm, mert azt találtam eddig a
legszimpatikusabbnak. És nem elsősorban az értéke miatt. Nincsen egyetlen
darab kulcsom se. És ez sem volt vicc. Nincs mihez. A számítógépem is kulcs
nélkül indul. Azért ezek olyan dolgok, amiket csináljon utánam még valaki.
Ez nem gazdagság, nem jólét kérdése. Ez egy olyan élet, amelyet rajtam kívül
még maximum a remeték élnek, de tőlük jócskán különbözöm. Például
szövegszerkesztek. S ha ez nem elég, feleségül akarom venni Myléne Farmert.
Na, ezekkel az opciókkal már bizonyosan egyedül vagyok a világon, tehát
egyéniség.
Elnökválasztás
Mennyi pénzed van? úgy értem, kevés vagy sok? Sokkollak? Akkor te még nem
tudod, mi az, hogy tízezer volt. Attól aztán elektrosztatikailag
megfésülködhetsz. Nesze, itt ez a gumipárna. Ülj rá a lábaidra! Rögtön
berendelek egy villámot. Már ki is tettem a lökhárítót. Ne félj, nem fog
fájni. Beléd csap, relatíve hasonlít majd a frizurád Einstein egykövű
fürtjeire. Amíg le nem jössz az emelvényről, nincs baj. Igyekezz fent
maradni, mert téged mi sokkoltunk föl! Cuki cukkini leszel, de ha lejössz,
már eleve halottként teszed. El van ez rendelve, de ne aggódj, ha már nem
élsz, nincs miért. Addig meg jó, és addig fönt vagy. És ez a jó. Meg a
sütemény habja, de ez alapvetően hibás nézőpont, mert mi nem támogatjuk.
Ránk csak ne támaszkodjon a közvélemény. Itt legyen minden csak úgy, ahogyan
azt mi jónak látjuk. A média a miénk. A kampány a Koppányénál is jobb. Az
isten ostorát most vágatjuk beléd, ne aggódj, legalább négy sírod lesz. Mint
Danában. A Danobiusz után két megahertzzel.
A szexcentrikus világban "szemel fehér" Ignác úgy él, mint hal a levesben.