Dimenzió #13

Achilles Dent - a gondolkodó ember

(irodalom)

                               Porrá igázottan
                               ───────────────


Ártatlanul ártalmatlankodom

Azt hiszem, felőlem nincs már kit elvenni. Talán már nem maradt remény sem a
lehetőségre.
A  legutóbbi  tudomásom  szerint  elképzelhető, hogy soká voltam távol, mert
megfolyt  az  éjfél, és először meg kellett várnom, hogy leapadjon a szagom.
Érezni folyamatosan éreztem ugyan valamit, de élvezni nem élveztem semmit.
Undorodok  is  magamtól gyakran. Jönnek azok a megalázó, állati ösztönök. És
akkor  sosem  cselekszem  racionálisan,  bár  azt  is tudom, hogy fölösleges
spórolni az élvezettel.



Szerelemtől megaláztatottan

(Akkor volt ez, amikor szenvedő-képzőbe járattam le, be magam.)
- Ezer éve nem láttalak.
- Én se.
- Ez aztán a meglepetés.
- Miért szeretsz? 
- Mert nem.
- Mi szél hozott, mi szél vitt el? 
- Ez nem megfontolandó dolog. És te mire használtad el az időd? 
- Meséltem már, hogy idegbeteget neveltél belőlem?
- Tény, hogy más lett  volna az élet, ha nem én vagyok a nőstényed. De attól
még ne foglalkozz azzal, hogy én most miért veled!
- Tény,  hogy  a  másik  véged  esett  közelebb  hozzám,  mint  amit hevesen
mutogattál.
- Lehetek őszinte?
- Az   soha,   mert  azzal  alkalmat  adhatnál   kihasználni  a   visszaélés
lehetőségét.
- Azért azt tudhatnád, hogy csak sznobizmusból tartogattalak.
- Tudom  is,  mert  a  kapcsolatunk  egy  félreértésen  és  egy félrelépésen
alapszott. Kérsz egy kis önérzetet?
- Ne  sorvaszd  tovább a  hangszálaid! Szóval akkor akarsz vagy nem? Magadra
vess!



Elemében a szellem a gépben

A  siker  titka:  érzelmeket kell tudni kiváltani a zálogházból, s lehetőleg
minél ambivalensebbeket.
Szíved  szép  százszorja  jól  beválasztott,  belehúzott  a  kártyák  közt a
célegyenesbe.  Kongasd  meg  búrád!  Emlékszel,  mikor  még  volt  úgy, hogy
másképpen  taszítottátok egymást? Polarizáltságát tekintve titulus lehetne a
vonzalom  is.  Még  mielőtt  nem  hinnél  nekem,  elárulom, hogy tévedsz. Jó
kilátásaid  vannak  innen  az  erkélyről, de könnyen elévülők. Adhatok neked
valamit, amire nekem már nincs szükségem?



Hahó!

Hát  jól  tudd  meg:  nekem  egy  nap  nem  előirányozható,  mivel - könnyen
elképzelhető  módon  - az utolsókat élem fel a sajátjaimból, így hát maximum
esetben  sem  nagy  dolog.  Attól, hogy te vagy a legfontosabb, még mások is
fontosak  lehetnek,  s  ezt  jól  jegyezd  meg:  a  születési  dátumod - így
születésemtől  fogva a sajátomra is igaz ez - nem képvisel különösebb dolgot
az  életemben.  Sokkalta inkább teszik ezt azok a napok, amikor te és én jól
érezzük  magunkat.  (Olyan ez, mint amikor egy gyermek saját szülőjének rója
fel,  hogy  fontosabb  a  nemi  szerve,  mint  valami  más - adott esetben a
gyermeke!). Köszönöm, hogy elolvastad az üzenetem.
Ui.:  Bocs,  hogy  éppen nagyon-nagyon véletlenül ez a nap úgy jött ki, hogy
nem  úsztam  meg  szórakozás  nélkül!  Sosem fogom kitalálni a - néma gyerek
anyja  sem  -,  hogy  mit  akarsz, ha nem mondod. Ami nincs megszervezve, az
egyszerűen nincs. Nekem képtelenség a hirtelen dolgokhoz való alkalmazkodás.
Semmi sincs készakarva, így még maga, a lehetetlen sem. Tudtommal említettem
is, hogy este úgyis dolgom lesz!



Minőségét megelőzi

- Ha hiszi a piszi, ha nem, nem kap mást. 
- Állj már meg a téblábadon, tegyünk együtt semmit!
- Ez a legjobbnál eggyel jobb.
- Menj, drágám, vetkőzz át, ha már így agyamra ment az életkorod.
- Amióta elvesztettem, forog velem a kocka.
- Sokáig tartott, amikor ideértél.



A papír bűvkörében

Huan-ti  fátylán  egybeesett  az  érdekkorlát, a vezeték fogyásnak eredt. Az
öreg,  akit  ekkor  láttam,  olyan  öreg  volt,  hogy már cukor folyt a vére
helyett is. De valahogy nem ment - nem jött az álmom.
Na  igen,  ha  áramszünet van, csak a telefon lehet segítségedre abban, hogy
letornászd  a  rezsikimaradást.  Bizony, mindig többed van, de lehet esetleg
túl szűk a szemed, ahhoz, hogy ezt észrevegyed.



Ezüst űr

Ilyen  a halál? Futja rá erőmből? Hihetetlen! Háromnál, a nem ajánlottnál is
többet  vettem  be  belőle:  pontosan  26-ot  meg  még  néhány  százat. Első
nekifutásra  nem  is rossz teljesítmény. És a hatás? Az hol marad? Talán már
keresztet  is  mondhatok  rá? A tudás, amivel bírok, most tényleg veszendőre
ítéltetett? Tulajdonképpen kösz az elidegenedésért, hát bánok is én valamit?



Kopoltyúképző

Nekem  sajna  nincs  Barbitrátom,  pedig  azzal  most  minden megoldódna. Én
tulajdonképpen nem is akartam megszületni.
Kinyílott  az önbizalmam: égig érő fiúk Pelének? Javaslatom: adjunk új nevet
a  földnek.  A  médiumkodásról  meg  csak  ennyit: ca-ca! A visszakorcsosult
aberrált ilyen hátterek közt csak kibújó mértékben lehet értelmes.



Lápszimpátia

Megy  itt  egy  irányba  a monszun levegő, napszél fú a nap széle felől. Azt
veszel   magadra,  amit  csak  rád,  de  én  a  magányos  bosszúmmal  rohadt
következetes leszek: Mindenre magyarázat derült, a jövő megváltozott, s most
hogyan tovább?



Beszélő

Nos,  mit  is  mondhatnék  a  hallgatásról? Soha vége állapot! A nagyravágyó
igazgató bizonyosan nem te vagy.
Röhejesek  a  közterhek.  Élmény?  Kell az! Meg a nem kevés emberi tragédiát
elhozó, természetes szelekció.
Szerény,  visszahúzott  életben  az  allergia  folytatja magát. Papírzsepit,
kenyeret,  kólát  követel. Most van neki az, hogy a minőségi összehasonlítás
az  értelmét veszti, mert állandó huzavona van folyton. És akkor megszólítja
egy távoli hang:
"Sózd be a kádat, ott van hozzá a fürdősó!"
Prológus: Szegény embert még a gravitáció is húzza.



Hand

"Javaslom, hogy nagyon jó!" Végső soron felső fokon beszélem a nyelvem.
Példának  itt  vagyok  mindjárt  én,  hisz  nem kések sokat. Több erőm lenne
feladni;  mégis,  mint  az  itatós, bevettem a kőkemény alkoholt, de most az
egyszer nem hagytam neki lehetőséget rajtaütésszerűen hatni.



Éjhalál

A megkésett kamionsofőr lemaradt az előjegyzett csipkés kombinációról.
Hol  lehetsz,  hogy  lehetsz?  -  kérdezte  magától,  s  megadatott  neki  a
lehetőség, hogy utánanézzen: volt nála egy visszapillantó tükör.
Egész este néztelek - tűnődött el -, gondoltam, hogy vagy.
De  tényleg:  kebel,  csöcs  -  mitől  szebb  az  egyik  mint  a  másik?  Az
aszimmetriától?   Be   kellett   lássam:  a  szerelem  egy  végeláthatatlan,
ugyanakkor feltartóztathatatlan folyamat.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.