Dimenzió #12

Mozaikok a nevelés történetéből

(Neveléstörténet)

                             TELEPÜLÉSNÉV MUTATÓ


      (Az értekezésben szereplő települések járásonkénti hovatartozása)


                   BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEI 1867 - 1918.


      [A *-gal jelölt településnevek 1904.jan.12-ig használatosak.    ]
      [A **-gal jelölt településeket 1945-ben Jugoszláviához csatolták]



Pécs (teljes jogú város),


                            1. Baranyavári járás


Albertfalu (Grabovac **),
Baranyabán (Baán *, Popovac **),
Baranyaszentistván (Szentistván *, Petlovac **),
Baranyavár (Branjin **, hozzátartozott még Főherceglak -  ma Knezevo **),
Bellye (Bilje **),
Benge (Sumarina **),
Bezedek,
Bolmán (Bolmány *, Bolman **),
Csúza (Suza **),
Dárda (Darda **),
Hercegszentmárton,
HercegszŐlős (Kuezevi Vinogradi **),
Illocska,
Ivándárda,
Jenőfalva (Eugenfalva *, Podravlje **),
Kácsfalu (Jagodnjak **),
Karancs (Karanac **),
Keskend (Kozarac **),
Kisdárda (Tvrdovica **),
Kiskőszeg (Battina *, Batina **),
Kislippó (Lipovica *),
Kopács (Kopacevo **),
Kő,
Lapáncsa,
Laskafalu (Ceminac **),
Laskó (Lug **),
Lippó (Lipova *),
Lőcs (Luc **),
Magyarbóly,
Németmárok (Márok 1950. márc. 1-től),
Pélmonostor (Monostor *, Beli Manastir **),
Sárok,
Sepse,
Várdarócz (Daróc *, Vardarac **),
Villány,
Virágos (Villány 1950. szept. 6-tól),
Vörösmart (Zmajevac **),



                              2. Hegyháti járás


Abaliget, 
Ág (Nagyág *),
Alsómocsolád (Mocsolád *),
Bakócza,
Bános,
Baranyajenő (Jenő *),
Baranyaszentgyörgy (Szentgyörgy *),
Barátur,
Bikal,
Császta (Szászvár 1947. ápr. 1-től),
Csikóstőttős (Tolna megyében 1975 jan.1-től),
Egyházbér (Bodolyabér 1950. szept. 6-tól),
Felsőegerszeg (Egerszeg *),
Felsőmindszent (Mindszentgodisa ),
Gerényes,
Godisa (Mindszentgodisa, Felsőmindszenthez tartozott 1895.okt.1. - 1951.
                                                                febr.28-ig),
Gödre,
Gödreszentmárton (Gödreszentmárton-pusztából 1911-ben alakult, Gödréhez
                                                 tartozik 1969. jún. 1-től),
Gyümölcsény,
Hegyhátmaróc (Maróc *),
Hetvehely,
Hörnyék (Sásdhoz tartozik 1936. okt. 1-től),
Husztót,
Jágonak,
Kán,
Kaposszekcső (Tolna megyéhez tartozik 1975. jan 1-től),
Karáczodfa,
Kárász,
Kisbattyán (Battyán *, Komlóhoz tartozik 1954.aug.1-től),
Kisbeszterce (Bistricze *),
Kisbodolya (Bodolya *, Bodolyabér 1950-től,mert Egyházbérrel egyesült),
Kishajmás,
Kishertelend (Magyarszék 1931. febr. 11-től),
Kisvaszar (Vaszar *),
Komló,
Kovácsszénája (Kovaczena *),
Köblény,
Liget,
Mágocs,
Magyaregregy,
Magyarhertelend, 
Magyarszék,
Mánfa,
Mecsekjánosi (Jánosi *, Komlóhoz tartozik 1954. aug.1-től, beolvadt 1963.
                                                                 jan. 1-én),
Mecsekpölöske (Pölöske *),
Mecsekrákos (Rákos *, Orfűhőz tartozik 1969. jan. 1-től),
Mecsekszakál (Szakál *, Orfűhőz tartozik 1975. jan. 1-től),     
Mekényes,
Meződ,
Nagyhajmás, 
Németszék (Magyarszék 1931 febr. 11-től),
Okorvölgy, 
Orfű,
Oroszló,
Palé, 
Pécsbudafa (Budafa *, Mánfa 1949.jan.1-től, Komló 1958. nov. 1-től),
Ráckozár (Egyházaskozár 1934. ápr. 26-tól),
Sásd, 
Szágy,
Szalatnak,
Szárász, 
Szászvár,
Szatina,
Szentkatalin,
Szopok (Mecsekfalu 1928. jan. 1-től, Komlóhoz tartozik 1954. aug. 1-től),
Tarrós,
Tekeres, 
Tékes,
Tófű,
Tormás,
Varga, 
Vásárosdombó,
Vázsnok,
Vékény,



                              3. Mohácsi járás

 
Babarc, 
Bár (Baár *),
Baranyakisfalud (Kisfalud *, Branjina **),
Borjád,
Cseledoboka (Doboka *, Görcsönydoboka 1944 .jan.1-től),
Dályok (Dubosevica **),
Darázs (Draz **),
Dunaszekcső,
Hercegmárok (Márok *, Gajic **),
Hercegszabar (Szabar *, Székelyszabar 1949. nov. 9-től),
Izsép,
Kisnyárád, 
Kölked,
Lánycsók (Lancsuk *),
Liptód,
Majs (Maiss *),
Mohács,
Nagybodolya (Bodollya *, Podolje **),
Nagynyárád,
Németbóly (Bóly 1950. márc. 25-től),
Pócsa,
Rácgörcsöny (Cselegörcsöny *, Görcsönydoboka 1944. jan. 1-től),
Ráctőttős (Hercegtőttős 1933. márc. 15-től, Töttös 1950. júl. 27-től),
Somberek, 
Szajk,
Udvar (Udvár *),
Versend,



                               4. Pécsi járás

Áta,
Belvárd (Belvárdgyula néven Kisgyulával egyesült 1928.máj.16-án),
Birján,
Bosta,
Cserkút,
Egerág,
Garé,
Görcsöny,
Gyód,
Hásságy,
Hird, 
Hosszúhetény, 
Keménygadány (Gadány *, Aranyosgadány néven Pécsarányossal egyesült 1940.
                                                                 dec. 1-én),
Keszü, 
Kisbudmér,
Kisgyula (Gyula *, Belvárdgyula 1928. máj. 16-tól),
Kisherend (Herend *),
Kiskassa (Kassa *),
Kiskozár + Üszögpuszta (Kozármisleny 1928. szept. 6-tól),
Kisújbánya (Újbánya *),
Kökény,
Kővágószőlős, 
Kővágótöttös (Töttös *),
Lothárd,
Magyarsarlós (Magyarsórós *),
Magyarürög (Mecsekalja 1930. jan. 1-től, ma Pécs),
Málom (ma Pécs),
Martonfa,
Mecsekszabolcs (Szabolcs 1904. febr. 1-ig, Pécsszabolcs 1954. okt. 1-től,
                                                                   ma Pécs),
Mecsekszentkút (Szentkút *, Mecsekalja 1930.jan.1-től, ma Pécs),
Misleny (Kozármisleny 1928. szept. 6-tól),
Nagyárpád (Árpád *, Pécs 1955. máj. 15-től),
Nagybudmér (Nagybudmir *),
Nagykozár,
Németi, 
Ócsárd, 
Patacs (Mecsekalja 1930 jan. 1-től, ma Pécs),
Pécsarányos (Arányos *, Aranyosgadány 1940. dec. 1-től),
Pécsdevecser (Devecser *),
Pécsudvard (Udvard *),
Pellérd,
Peterd,
Pogány,
Püspökbogád (Bogád *, Bogád ismét 1950. márc. 1-től),
Püspökszentlászló (Szentlászló *, Hosszúhetényhez tartozik 1941. aug.
                                                                    18-tól),
Rácpetre (Újpetre 1933. máj. 10-től),
Rácváros,
Regenye,
Romonya,
Somogy (Vasas I. 1946. jan. 1-től, ma Pécs),
Szalánta,
Szemely, 
Szilvás,
Szőke,
Szőkéd,
Vasas (Vasas II., Pécs 1955. jan. 1-től),



                             5. Pécsváradi járás

Apátvarasd (Varasd *),
Berkesd, 
Ellend, 
Fazekasboda, 
Feked,
Geresd (Geresdlak néven Püspöklakkal egyesült 1968. júl. 1-én),
Hidas (Kishidas + Ráchidas + Némethidas + Magyarhidas),
Hidor (Olaszhoz tartozik 1950. szept. 6-tól),
Himesháza, 
Kátoly,
Kékesd, 
Lovászhetény, 
Maráza,
Máriakéménd (Kéménd *),
Monyoród,
Nagypall,
Nyomja (Szederkényhez tartozik 1948. aug. 1-től),
Óbánya, 
Ófalu, 
Olasz,
Palotabozsok (Bozsok *),
Pereked, 
Pécsvárad,
Pusztakisfalu (Pusztafalu *),
Püspöklak (Lak *, Geresdlak 1968. júl. 1-től),
Püspökmárok (Erdősmárok 1950. márc. 24-től),
Püspöknádasd (Nádasd *, Mecseknádasd 1950. ápr. 25-től),
Püspökszenterzsébet (Szenterzsébet *, Erzsébet 1950.ápr.25-től),
Rácmecske (Erdősmecske 1934. szept. 24-től),
Szebény,
Szederkény,
Szellő, 
Szilágy, 
Szűr, 
Véménd, 
Zengővárkony (Várkony *),
Zsibrik (Mőcsény néven Tolna megyében 1949. szept. 1-től),



                              6. Siklósi járás


Adorjás (Aderjás *),
Alsószentmárton,
Baranyahidvég (Hidvég *),
Beremend (Berement *),
Besence,
Bisse,
Cún,
Csarnóta,
Diósviszló (Viszló *),
Drávacsehi (Csehi *),
Drávacsepely (Csepel *),
Drávapalkonya, 
Drávapiski (Piski *),
Drávaszabolcs,
Drávaszerdahely (Szerdahely *),
Egyházasharaszti (Haraszti *),
Gordisa,
Gyűd (ma Máriagyűd),
Harkány,
Hirics,
Ipacsfa,
Ivánbattyán, 
Kásád, 
Kémes,
Kisharsány,
Kisjakabfalva (Jakabfalu *),
Kisszentmárton,
Kistapolca (Tapolca *),
Kistótfalu,
Kórós,
Kovácshida,
Luzsok,
Márfa,
Matty,
Nagyharsány,
Nagytótfalu,
Németpalkonya (Palkonya 1950. jún. 19-től),
Old,
Páprád,
Petárda (Baranjsko Petrovo selo **),
Rádfalva (Rád *),
Sámod,
Siklós,
Siklósnagyfalu (Nagyfalu *, ma Siklós),
Szaporca,
Szava,
Terehegy,
Tésenfa,
Torjánc (Torjanci **),
Túrony,
Újbezdán, 
Vajszló (Vaiszló *),
Vejti 252,261.
Villánykövesd (Kövesd *),
Vókány,



                            7. Szentlőrinci járás


Alsóegerszeg (Egerszeg *, Hegyszentmártonhoz tartozik 1930-tól),
Babarcszőlős,
Bakonya,
Baksa + Rádfa-puszta,
Bánfa,
Becefa (ma Szigetvár),
Boda,
Bogdása, 
Botyka (Botykapeterd néven Kispeterddel egyesült 1931. jan. 18-án),
Bükkösd,
Cinderibogád (Bogád *, Bogádmindszent néven Újmindszenttel egyesült 1935.
                                                                 okt. 1-én),
Csebény,
Cserdi,
Csonkamindszent,
Dencsháza,
Dinnyeberki,
Drávaiványi (Iványi *),
Gerde,
Gilvánfa,
Gorica, 
Gyürüfü, 
Hegyszentmárton,
Helesfa,
Hernádfa (Gyöngyfa néven Rónádfával egyesült 1929. dec. 30-án),
Horváthertelend,
Ibafa,
Kacsóta,
Katádfa,
Kákics,
Kemse,
Kisasszonyfa, 
Kisbicsérd,
Kiscsány (Csányoszróhoz tartozik 1934. szept. 24-től),
Kisdér,
Kispeterd (Botykapeterd 1931. jan. 18-tól),
Kisvarjas (Varjas *, Gerde 1929. dec. 31-től),
Korpád (Sormás, ma Korpád),
Magyarmecske,
Magyarszentiván (Szentiván *, Királyegyházához tartozik 1941. márc. 13-tól),
Magyartelek (Kistelek *),
Marócsa,
Megyefa (Bükkösdhöz tartozik 1950. aug. 1-től),
Monosokor,
Monyorósd (Hegyszentmártonhoz tartozik 1930. febr. 1-től),
Nagybicsérd (Bicsérd 1950-től),
Nagycsány,
Nagypeterd,
Nagyváty,
Nyugotszenterzsébet (Szenterzsébet *),
Okorág,
Oszró (Csányoszró 1934. szept. 24-től),
Ózdfalu (Ózd *),
Pázdány (ma Zók),
Pécsbagota (Bagota *),
Piskó,
Rónádfa (Gyöngyfa 1929. dec. 31-től),
Rózsafa,
Rugásd (Gerde 1929. dec. 31-től),
Sellye,
Siklósbodony (Bodony *),
Sósvertike,
Sumony,
Szabadszentkirály (Szentkirály),
Szentdienes (Szentdénes 1949. okt. 24-től),
Szentlőrinc, 
Tengeri (Tengerin *),
Téseny,
Újmindszent (ma Bogádmindszent),
Vásárosszentgál (Szentgál *, Királyegyháza  1941. márc. 13-tól),
Velény (Velin *),
Zaláta,
Zók,




                    BARANYÁN KIVÜLI TELEPÜLÉSEK MUTATOJA

           (Az értekezésben szereplő Baranyán kívüli települések)


                               Abbázia,
                               Alsómedgyes,
                               Bécs,
                               Budapest,
                               Csurgó,
                               Dabas,
                               Debrecen,
                               Fiume,
                               Győr,
                               Kalocsa,
                               Kaposvár,
                               Kecskemét,
                               Máza,
                               Nagykanizsa,
                               Pozsony,
                               Sopron,
                               Szeged,
                               Szekszárd,
                               Székesfehérvár,
                               Szigetvár,
                               Trieszt,
                               Velence,
                               Veszprém,
                               Zalaegerszeg,



                                  FORRÁSOK:

        Baranya megye földrajzi nevei I -II.    (Szerk.: Pesti János
          Pécs, 1982.)

        Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és
          közigazgatási beosztása 1895 - 1975.
          (Módszertani Füzetek 10 sz. Pécs, 1976.)

        Magyar Statisztikai Közlemények az 1910. évi népszámlálásról

        Sándor László: Baranya vármegye községeinek betűrendes és
          topográfiai sorrendje 1848-ban.    (Kézirat)

        Halász István: Baranya megye tanügyi állapota, tekintettel a
          megye tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a
          lefolyt 8-9 év alatt.    (Pécs, 1878.)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.