Dimenzió #12

Mozaikok a nevelés történetéből

(Neveléstörténet)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                     XI. A TANÍTÓK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA


   Baranya  megye katolikus kisiskolái is küszködtek azokkal a problémákkal,
amelyek  országosan  is  jellemezték  a  magyar  népoktatásügyet a dualizmus
időszakában. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei - mint fentebb látható
volt  -  olyanok  voltak,  hogy  a  tantervek  végrehajtása - a tanítók java
részének  lelkesedése  és  emberfeletti  munkája  ellenére  -  csak  részben
valósulhatott  meg,  sok  tekintetben  hagyott  kívánni  valót  maga után az
oktatás.

   "Quem Dii odere, paedagogum fecere" - olvasható egy múlt századi baranyai
tanügyi lapban,  és ebben a mondatban benne rejlett több száz tanító panasza.
(1)  Ugyanakkor  a  dokumentumok  és  újságcikkek  alapján  feltárható  az a
törekvés,  mely  szerint  az  itteni tanítók nagyobb része minden lehetséges
módot  és  alkalmat  megragadott annak érdekében, hogy az általuk vezetett -
általában   osztatlan   -  tanulócsoportok  a  lehető  legjobb  taneredményt
produkálják.

   1869.  szeptember  15-én  jelent  meg  az első népiskolai tanterv, mely a
tantárgyak  és  tananyag sorolásán túl alig tartalmazott tartalmi kifejtést.
Az  egyházi hatóságok - a baranyai katolikus iskolák számára is - ez alapján
készítették  el saját iskolájuk tantervét. (2) E tanterv (illetve az 1868-as
törvény)  végrehajtásáról  1876-ban Salamon József jelentést készített, mely
szerint   jónak   volt   mondható   az   elért   eredmény   olvasás   -   és
írásból,  számolásból  (különösen  az  új  méter  -  mértékek  ismeretében),
valamint földrajz, történelem, alkotmánytan és nyelvtan tárgyakból. Rosszabb
eredmény  mutatkozott  "terményrajz",  természettan,  beszéd - és értelem -,
valamint  a gazdasági és kertészeti gyakorlatokban. A tanfelügyelő mindennek
okát  az  alábbi  tényekben  látta:  a hanyag iskolalátogatás, a népoktatási
törvény  hiányos rendelkezései, a tantermek túlzsúfoltsága, a sokszor vegyes
tannyelvű  tanelőadások,  és  ide sorolta a tanítók esetenkénti hanyagságát,
képzetlenségét, idős korát, torna-helyiségek és gyakorlókert hiányát. (3)

   1877.  augusztus  26-án  a  21678.  sz.  VKM  rendelettel újabb tantervet
vezettek  be,  melybe  átkerültek az 1869-es tanterv tárgyai, de - részben -
más  elnevezéssel. A rendelet szerint az alábbi módon épült fel a tantárgyak
rendszere:

   1. Hit-és erkölcstan.

   2. Magyar nyelv                 a./beszéd-és értelemgyakorlatok,
                                   b./írás és olvasás,
                                   c./magyar nyelvtan.

   3. Mennyiségtan                 a./számtan
                                   b./mértan.

   4. Történelmi tárgyak           a./földrajz
                                   b./történelem
                                   c./polgári jogok és kötelességek.

   5. Természettudományi tárgyak   a./természetrajz
                                   b./természettan
                                   c./gazdasági és kertészeti gyakorlatok.
   6. Testgyakorlás.

   7. Művészeti tárgyak            a./éneklés
                                   b./rajzolás. (4)

   Az  elemi  iskolákban  tanított  tárgyak köre kiszélesedett, és a tanterv
részletes  útmutatója  valóban elég tetemes mennyiségű ismeret elsajátítását
irányozta  elő.  Azok  az  irányelvek,  melyeket  a katolikus érzelmű Haragó
József  1870-ben  papírra  vetett  az  iskola feladatával kapcsolatosan, nem
évültek  el az évtized végére, ugyanakkor új tartalmat nyertek. Munkájában ő
1870-ben így írt:

   "Az   iskola   feladata   az   embert  emberileg  gondolkodni  és  érezni
megtanítani,  vagyis  az  emberi észt és szivet, annak minden tehetségeivel,
ennek   minden   hajlamaival   összhangzatosan,  hivatás  -  és  czélszerűen
kifejleszteni." (5)

   Ahogyan  az  idő  telt, az általa leírt, sokak által hirdetett oktatási -
nevelési  elvek  közül  az "ész" művelésének, azaz az ismeretek átadásának a
térnyerése  vált jellemzővé, ezt nem pusztán a tanügyi dokumentumok, hanem a
baranyai  tanítók (és aggódó plébánosok) által írott levelek, újságcikkek is
tanusították.   "Üröghi"   például   féltette   a   katolikus   iskolákat  a
valláserkölcsi nevelés elsorvadásától. (6)

   Az  1879:XVIII.  tc.,  mely  a magyar nyelv tanításáról intézkedett, maga
után  vonta  egy  új tanterv kibocsátását, mely a nem magyar ajkú népiskolák
részére  készült,  és  csak  annyiban  tért el az 1877-es tantervtől, hogy a
magyar nyelvet is tartalmazta.

   1882-ben  az  12196/1881-es  számú  rendelettel  -  előírták a kézimunka,
1885-ben  pedig  -  a 48580. sz. rendelettel - a mezei gazdaság és kertészet
elméleti oktatását, illetve ugyanebben az évben az egészségtan is bekerült a
tantervbe. (7)

   1896-ban   Döbrössy  Alajos  intézményének  értesítőjében  közölt  néhány
oldalnyi   gondolatébresztő   tanulmányt  az  új  tantervről  és  szervezeti
szabályzatról,  mely  a  magyarországi  latin-  és  görög  szertartású római
katolikus népiskolák számára készült. Ebben az értekezésben üdvözölte ezt az
új  tantervet,  mely  véleménye  szerint jelentősen emelni fogja a katolikus
oktatási  intézmények színvonalát. Korának nézeteit idézte fel, midőn a fiúk
és  lányok  számára  előírt  tananyagról  szólt:  szükségesnek és ésszerűnek
tartotta,  hogy  a  fiúk  terjedelmesebb ismeretkörre tegyenek szert, hiszen
"...a  fiúknál  az  ész, a leányoknál a kedély viszi az uralkodó szerepet...
(ezért)  a tananyag megválasztásánál egyforma mértéket használni nem lehet."
(8)

   Az   oktatás   magasszintű  biztosítása,  a  kifogástalan  tanítói  munka
elvégzése  számos  akadályba  ütközött. A fentebb már említett okok miatt, a
rossz  feltételek  mellett  nagy  problémát  jelentett az iskolák rendkívüli
túlzsúfoltsága  (9), az osztatlan tanulói csoportok, a hiányos évfolyamok, a
megkurtított   szorgalmi  időszak,  a  rendetlen  iskolába  járás,  megannyi
mulasztás, a járványok stb.

    A  Pécsi  Közlöny 1902. decemberében közölt egy vezércikket "A népiskola
teljes  kifejlesztéséről"  címmel,  amely  részletesen  elemezte  a fennálló
helyzetet.   Hetyey   Sámuel   püspök   a  tanfelügyelőséghez  beterjesztett
jelentésekből   arról   győződhetett   meg,  hogy  egyházmegyéjének  legtöbb
kisiskolájában  az  V. és VI. osztály nincs felállítva, gyakran még ennél is
több évfolyam hiányzott. Ha akadt is V. és VI. osztály, a tanterve minimális
ismeretanyagra  zsugorodott  össze.  A cikk szerint az előírt szorgalmi időt
csak  kevés  helyen  tartják  be;  a  kisgyermekeket túl későn iratják be az
iskolába,   ugyanakkor  hamar  kimaradoznak.  A  taneszközökkel  való  rossz
ellátottság,  a  szülők  (vagy  a  tanító)  közönye,  a  megcsonkított tanév
együttesen okozzák a siralmas eredményeket bizonyos iskolákban. (10)

   Amennyiben  ez  a  cikk  elmarasztalta  a  tanítóságot,  úgy  feltétlenül
ellenpontként  állítható  Döbrössy  írása,  melyben 1903-ban az egyházmegyei
tanhatósághoz  fordult a tanítók tantervírását illetően. A 608 tanítóból 140
nem  küldte  be  tanterv-tervezetét  véleményezésre,  ugyanakkor  bár  "...a
számbeli  kiválóság  még  sok kivánnivalót hagy (...) hátra, a tartalmi rész
tanítóságunk  szellemi gazdaságának oly bőséges tárházát nyújtotta, melylyel
mindenki  meg lehet elégedve." (11) - írta Döbrössy, és első helyen kiemelte
a  pécsváradi  tankerület tanítóit, utánuk a baranyavári, dárdai, mohácsi és
siklósi tankerületeket. (12)

   A   tanterven   kívül  a  tanítók  az  órarendeket  is  évente  beküldték
ellenőrzésre. (1., 2. és 3. órarend)

   A  jó  tantervek,  felkészült  tanárok  és  elégséges  szemléltető eszköz
mellett  az  oktatás tartópillére volt a tankönyv. A dualizmus korszakában a
tankönyvkiadás addig soha nem látott lendületet vett.

   Eötvös  József  -  még  az  1868:XXXVIII. tc. elfogadása előtt - már 1868
nyarán létrehozta a tankönyvbizottságot. (13)

   A  témánk  szempontjából fontos felekezeti iskolák számára "saját egyházi
tanügyi  hatóságuk  pontosan  előírta  a  használandó  tankönyveket.(...)  A
katolikus  tanügyi  szervek  külön  tankönyvkiadót hoztak létre: az 1848-ban
alapított   Szent-István   Társulat   tankönyvkiadó   részlegét.   Katolikus
iskolákban  csakis  az  itt megjelentetett tankönyvek voltak használhatóak."
(14)

   Baranya  megyében  is ez így volt, ha ettől egy-egy római katolikus elemi
iskola  tanítója  eltért,  azonnal  figyelmeztette  őt  a  plébános  vagy az
esperes.  Az egyházmegyei tanhatóság évenként jelentést kért az iskoláktól a
használt tankönyvek jegyzékével. (9. és 10. szöveges melléklet)

   A  megyében  is éltek olyan jeles tanítóegyéniségek, akik tankönyvírással
és ötleteikkel segítették a katolikus tanítóságot is.

   Schultz Imre például 1896-ban tanügyi körúton járt a megyében, és eközben
terjeszteni  próbálta  saját  könyveit,  ahogyan ő maga írta: "... körutamat
falusi  népiskolák  használatára  szerkesztett képes reál-olvasókönyvem s új
kiadású  többsorozatbeli  számolókönyveim  ismertetésével  kötém össze (...)
Baánban,  Herceg-Szöllősön, Dárdán, Monostoron, Szajkon, Hímesházán, Nyomján
és Rácpetrén." (15) (2. kép)

   Egy  1906-os esperesi jelentés szerint az iskolák tankönyveiket többnyire
a  Szent  István  Társulattól szerezték be, amelyeket pedig nem, azokat is a
katolikus  tankönyvbíráló  bizottság  fogadta el és ajánlotta az iskoláknak.
(16)

   1905-ben jelent meg az új tanterv, melynek új vonása volt, hogy részletes
utasításokat  közölt a pedagógiai célokról, módszerbeli útmutatásokat adott,
és  korszerű,  széleskörű  tananyagot,  valamint utasításokat tartalmazott a
részben osztott és az osztatlan népiskolák számára. (17)

   A tanterv részletessége maga után vonta a bőséges terjedelmet, ami, amint
sok  más jelenség, azonnal anekdotákat szült, melyek közül például az alábbi
megjelent a megyei lapokban is:

   "I. tanitó: Meghozattad már az uj tantervet s a hozzá való utasítást?
   II. tanitó: Meg,  annyi  bizonyos, hogy  vaskos kötet.  Le is pecsételtem
               azonnal.
   I.  tanitó: Ugyan, ne tréfálj. Lepecsételted?
   II. tanitó: Attól tartok, hogy még végig olvasom." (18)

   A   tanítók   munkájáról,   elért   eredményeikről   illetve   sikertelen
próbálkozásaikról,  kudarcaikról a kerületi esperesek évente jelentést írtak
az  egyházmegyei  tanfelügyelőséghez. Ezekből illetve a királyi tanfelügyelő
leírt  tapasztalataiból kiolvasható, hogyan is folyt az oktató munka a megye
kat.  kisiskoláiban. Az 1906-os évről például metszet készíthető az esperesi
jelentések  segítségével.   A  pécsváradi  kerület  esperese  szerint (19) a
tanítók közt csak kevés olyan akadt, akit nagyobb szorgalomra és intenzivebb
tanitásra  kellett  bíztatni.  A  kerületben  minden tanító tanterv szerint,
órarenddel  és  pontosan  vezetett osztálykönyvvel dolgozott. A tanév minden
iskolában  9  és  fél  hónap  volt. Ismétlő iskola mindegyik községben volt,
Nádasdon,  Hosszúhetényben  és Berkesden gazdasági ism. iskola, Pécsvárdadon
pedig ipariskola is volt.

   A  jelentés  iskolánként, személy szerint is szólt a tanítókról, néhányat
közülük  elmarasztalt  az  esperes.  Schnell  Antal,  aki a pécsváradi r. k.
iskola  IV-V-VI.  osztályait vezette, "csak ímmel-ámmal" végezte munkáját, a
tanulói  képzetlenek  és  fegyelmezetlenek  voltak  az esperes szerint. Kary
Zoltán,  a  szellői  iskola  tanítója sem ért el jó eredményeket, az esperes
szerint  azért,  mert  a  tanító  és  a község bírája, illetve az iskolaszék
között  olyan  viszályok  dúltak,  melyek  demoralizálták  a  tanulókat és a
tanítót is.  Esperes javasolta a tanító állásváltoztatását.  Lovászhetényben
a tanító "fáradt embernek" látszott.

   Baranyabánból  Zádor  Alajos  ugyanebben  az  évben  az  alábbi  tényeket
jelentette esperesi kerületéről: (20)

   A kidolgozott tantervet sehol nem teljesítették. Ennek elsősorban az volt
a  magyarázata,  hogy  az  iskolák növendékeinek 90%-a nem magyar ajkú volt.
Másrészt  óriási  volt  a  mulasztások  száma  ebben  az esp. kerületben, de
Baranyabán,  B. kisfalu és Pélmonostor kivételével sehol nem büntették meg a
mulasztók    szüleit.    Harmadrészt    okozta   az   eredménytelenséget   a
vörhenyjárvány,  több  iskolát  1-2  hónapra  bezártak. Ráadásul több község
iskolája   vált   hetekre  megközelíthetetlenné  a  "feneketlen  sár"  miatt
(Darázson,  Izsépen,  Nagybodolyán).  Az  esperes  - ilyen gátló körülmények
ellenére  is  -  kiemelte  a  katolikus  tanítók  helytállását, emberfeletti
munkáját.  Egyetlen  tanítót említett csak a jelentés, aki "nem mulaszt, nem
ostoba,  de  végtelenül  közönyös...  szinte  bamba  némasággal  hallgatja a
gyermekek hadarását és nincs egy szava a rendetlenkedők ellen." (21)

   A  főherczeglaki iskolát és tanítókat mint a "kerület gyöngyét" említette
az  esperes,  az  uradalom által támogatott r. k. tanintézményben az oktatás
mintaszerűen zajlott. (22) (11. szöveges melléklet)

   Ugyancsak   1906-ban   kelt  Halvay  József  mágocsi  plébános,  kerületi
alesperes   jelentése,   melyben  a  mecsekjánosi  iskolát  illetve  tanítót
elmarasztalta  a  számolástanítás  sikertelensége  miatt,  és erről átiratot
küldött  az  iskolaszéknek  is.  A  többi  isklában  ugyanakkor kielégítőnek
találta a tanítók munkáját, minden hátráltató tényező ellenére. (23)

   A  jelentések alapján néha érezhető, hogy írója szubjektív módon - egyéni
érzéseire  támaszkodva,  vagy  egy-egy  község  plébánosának, iskolaszékének
véleményére  hagyatkozva  -  ítélte meg néhány tanító munkáját. A jelentések
gyakorta  csak  általánosító,  hangulatos  jelzőket  tartalmaztak  a tanítók
munkájáról, ritkán írták le pontosan, tényszerűen az elért (vagy el nem ért)
eredményeket.  Az  az  általános  kép, mely így kibontakozik a megye r. kat.
iskoláiról,  egészében  véve  kielégítő  színvonalúnak  festi  le a baranyai
tanítóság  munkáját  a  vizsgált  korszakban.  Tény,  hogy  a tanítók zöme -
túlterheltsége  és  iskolán  belüli-kívüli  feladatai  ellenére - igyekezett
munkáját  valóban  jól ellátni, a törvények szellemében dolgozni. Az már egy
másik  kérdéskört  érint,  hogy  munkájuk  - azaz az iskoláztatás - értelmét
illetően  a szülőket, családokat nem sikerült igazán meggyőzniük, legalábbis
erről tanúskodik a mulasztások óriási száma.


                                  JEGYZETEK

  (1) "Töredék  egy  desperátus  veteránus  paedagogus jegyzeteiből "  (In =
      Néptanoda 1878. okt. 5. XII/4. 27-29. o.)

  (2) Regős János:  Népiskolai tanterveink az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk
      megjelenésétől 1905-ig

  (3) Salamon  József  jelentése az 1876-os iskolai állapotokról TFI, BMLT.
      (Bernics Ferenc szíves adatközlése)

  (4) Tanterv  a  népiskolák  számára  - 1877. aug. 26. /21678. sz. rendelet
      (VKM)

  (5) Haragó József: A katholikus iskolakérdés tekintettel korunk s hazánkra
      (Pécs, 1870.)

  (6) "Üröghi:  A népoktatás elhanyagoltsága"  (In  = PK 1895. okt. 20. 1-2.
      o.)

  (7) Regős J.: Népiskolai tanterveink... i. m. 151-166. o.

  (8) Döbrössy  Alajos:  Észrevételek   (In  =  A Pécsi Püspöki tanítóképző-
      intézet Értesítője 1896/97. Pécs, 1897. 3-7. o.)

  (9) A  királyi  tanfelügyelő  beadványa szerint a megye területén 68 olyan
      iskola  volt  -  ebből 51 római katolikus -, melyben az 1 tanárra jutó
      diákok  száma  a törvényben előírt számot meghaladta. Közig. Biz. jkv.
      103/36.  1876.  jan  8.  BMLT.  A Közig. Biz. ugyanezen év márciusában
      hozott  határozata  értelmében:  "  ...  utasíttatnak  az albertfalui,
      baáni, baranyavári, bodolyai, beremendi, bakóczai, babarczi, berkesdi,
      bicsérdi, császtai, darázsi, dr. szt. mártoni, egregyi, f. mindszenti,
      fekedi,   görcsönyi,  geresdi,  izsépi,  jágonaki,  jenői,  kácsfalui,
      kisfaludi,   laskafalui,   lancsuki,  mároki,  monostori,  maissi,  n.
      nyárádi,  pécsváradi, p. laki, r. töttösi, r. mecskei, szabolcsi, szt.
      istváni,  szalatnaki, szászvári, sombereki, szabari, szajki, szebényi,
      vörösmarthi vókányi, várdombói, versendi róm. kath. hitfelekezetek még
      egy  tanterem  és tanítói állás; továbbá a bozsoki, gödrei, kiskőszegi
      (batinai),  nádasdi,  véméndi  ugyancsak róm. kath. hitfelekezetek még
      két  tanterem  és  két tanítói állás; továbbá a dun. szekcsői, mágocsi
      ugyancsak  róm.  kath.  hitfelekezetek  még  három  tanterem  és három
      tanítói  állás  ...  felállítása  és  szervezése  iránt haladéktalanul
      intézkedni. " Közig. Biz. jkv. 247/237. 1877. márc. 5. BMLT

 (10) "Horváth  Ignác:  A népiskola teljes kifejlesztéséről" (In =  PK 1902.
      dec. 17. X/225. 1-2. o. vezércikk)

 (11) Döbrössy Alajos: Tantervekről  2190/1903. PLT,TFI.

 (12) Uott.

 (13) Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon (Bp.-Dabasi
      Nyomda Tankönyvkiadó 1989.) 103. o.

 (14) Uott. 111. o.

 (15) "Schultz Imre: Tanügyi körút" (In = PK 1896. aug. 15. 2-3. o.)

 (16) Pécsváradi kerület  1214/1906. máj. 22. PLT, TFI.

 (17) Regős  J.:  Népiskolai  tanterveink... i. m. 166. o. és Dokumentumok a
      magyar nevelés ...i. m. 337-345. o.

 (18) "Tanterv" (In = PK 1906. szept. 26. XIV/219.)

 (19) 1214/1906. máj. 22. PLT, TFI.

 (20) 1270/1906. jún. 5. PLT, TFI.

 (21) Uott. (Kovács László, darázsi osztálytanítóról van szó.)

 (22) Uott.   Főherczeglak  "Utoljára  hagytam  a  főherczeglaki  iskolát, a
      kerületnek   ezen   gyöngyét,   mely   mindenben  megfelel  a  törvény
      követelményeinek.  A  tanítók és a szerzetes tanítónő is mintaszerüek;
      de  másrészt  a  viszonyok  is  páratlanok.  Van  ovója,  külön fiu és
      leányiskolája,  három  tanerőre annyi tanuló jut, mint máshol egyre; a
      gyermekeket  az  uradalom  látja  el  taneszközökkel,  szereli  fel az
      iskolát, az iskolábajárás példás. stb."

 (23) Halvay   József    jelentése   a   mecsekjánosi, kisbattyáni,  bikali,
      hegyhátmaróci,   szalatnaki,   tékesi,  györei  és  mázai  iskolákról.
      1346/1906. jún. 16. PLT, TFI.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező