II. BARANYA MEGYE FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI LEÍRÁS
Baranya megye - miként napjainkban is - a múlt században is változatos
földrajzi arculatú tájegységeket foglalt magában. A Duna és a Dráva folyók
szögletébe ékelt területet hegyek és síkságok váltakozása jellemezte. A
Mecsek-hegység, a Villányi-hegység és a Baranyavári-hegység, a lakosság
jelentős részének élet- és munkaformáit meghatározta. Földművelésre
alkalmas, termékeny síkvidékei közül kiemelkedett az Ormánság és a mohács-
vidéki síkföld. Vízrajzilag jelentős volt a Duna, gazdag szigetvilágával, a
Dráva és a Karasica, mely Kiskőszeg fölött ömlött a Dunába.
A megyét É-ÉK-en Tolna megye, K-en Pest, és Bács-Bodrog, Délen Verőce,
NY-ÉNY-on pedig Somogy megye határolta. (1. térkép)
2. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI LEÍRÁS
A történeti Baranya településszerkezetét vizsgálva a népszámlálási adatok
és a községvizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint megállapítható, hogy a
megyében az aprófalvak túlsúlya volt jellemző a vizsgált korszakban. Az 1869
után tartott népszámlálások 358 baranyai településről közöltek adatokat, a
valóságban azonban ennél lényegesen több volt. Az eltérés oka abban rejlett,
hogy a statisztikákat nem településekről, hanem közigazgatási egységekről
készítették, így egy-egy adat esetenként két vagy három kistelepülés
népességére - illetve egyéb viszonyaira - vonatkozó számot foglal magában.
Vargha Dezső az 1891-99 közti időszakra vonatkozóan feldolgozta Baranya
legkisebb községeinek helyzetét; a községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján 49
községet talált, ahol a lélekszám 300 alatt volt, ezen belül 17-t, ahol
200-nál is kevesebben éltek. (1) (Legtöbb ezek közül a települések közül a
hegyháti és a szentlőrinci járásban volt.) Simonffy Emil a települések
átlagos nagyságát mérte fel az 1910-es évben. (2) (1. táblázat és 1.
kördiagram és 2. térkép)
Baranya megyét is érintették azok a neoabszolutizmus-kori
területrendezések, melyek keretében Somogy, Tolna és Baranya megye között
kisebb területátcsoportosítást hajtottak végre. (3) Ennek értelmében
Baranyához csatolták Sellye és Bogdása községeket, és Tolnához csatolták
Zsibrik és Hidas községeket. 1871-ben egy kiküldött bizottság felmérései
szerint kiderült, hogy ez utóbbi két település nem akart a tolnai
járásbírósághoz tartozni, ugyanígy döntöttek bizonyos somogyszéli községek
is, úgymint Sósvertike, Iványi, Bogdása, Oszró, Kiscsány, Becefa, Büdösfa,
Botyka, Dencsháza és Katódfa. (4)
Baranya megye települései 7 járást alkottak, a baranyavári, a hegyháti, a
mohácsi, a pécsi, a pécsváradi, a siklósi és a szentlőrinci járást, és
különálló közigazgatási egységet képezett Pécs törvényhatósági-jogú város.
(3. térkép és a településnév-mutató)
JEGYZETEK
(1) Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az
1891-1899 közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján (In = A dél-
dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete;
Zalai Gyűjtemény 27. sz. Zalaegerszeg, 1987. 71-78. o.)
(2) Simonffy Emil: Dél-Dunántúl településszerkezetének történeti
változásai és a kutatás problémái (In = A dél-dunántúli aprófalvak
... i. m. 7-21.o.)
(3) Szita János: Területrendezési törekvések Baranyában (1867-72) (In =
PAB-VEAB IV. kötet, Veszprém, 1982. 139. o.)
(4) Uott. 143. o.