A MŰVELŐDÉS- ÉS NEVELÉSTÖRTÉNET TANÁRTÓL ELVÁRANDÓ
ÉS ELVÁRHATÓ KOMPETENCIÁK
I. A KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBŐL ADÓDÓ KOMPETENCIÁK KÖRE
1. TUDOMÁNYTANI NÉZŐPONT
1. Ismeretelméleti, ontológiai, filozófiai, filozófiatörténeti,
történelemfilozófiai, tudomány-, vallás- és művészettörténeti
kompetencia.
2. A pedagógia egyes diszciplínáiban való jártasság; a pedagógia által
felvetett kérdések ismerete, azok (művelődés)történeti
megválaszolására való készség és képesség.
3. Felkészültség többféle tudományos megközelítés (szociológiai, jogi,
etikai, filozófiai stb.) együttes, egymást kiegészítő alkalmazására.
4. A magyar és egyetemes történelem és művelődéstörténet beható ismerete.
5. A világtörténet különböző korszakaihoz és földrajzi helyszíneihez
kötődő világképek, embereszmények ismerete (az ókortól napjainkig;
Magyarország, Európa és lehetőleg más földrészek népei esetében)
6. A művelődés- és neveléstörténet legjelentősebb gondolkodóinak
ismerete, felkészültség életútjuk bemutatására, főbb műveik
értelmezésére.
7. A főbb nevelésfilozófiai irányzatok ismerete; felkészültség a
filozófiához való kapcsolódásuk bemutatására.
8. A legfontosabb forrástípusok biztonságos ismerete (elsődleges és
másodlagos, írásos és tárgyi források különböző csoportjai),
forráskritika alkalmazása.
9. Egyes korok és földrajzi helyszínek esetében
a./ a mindennapi események, a pedagógiai gyakorlat;
b./ a nevelésfilozófia;
c./ az oktatáspolitika jellemzőinek ismerete.
10. A neveléstörténet-diszciplína történetének ismerete (régi alapművek,
egykori neveléstörténeti kutatók stb.)
11. Képesség a neveléstörténeti csomópontok kiemelésére, a
problématörténeti alapozottságú kutatásra és óravezetésre.
12. A tanárképzés, a tanári szerep történetének ismerete.
13. A gyermekkép, a gyermekszemlélet, a gyermek-életmód történetének
ismerete.
14. A forrásfeltárás, forrásértelmezés tudományos módszereinek ismerete
(heurisztikus, hermenautikus és egyéb módszerek).
15. Felkészültség önálló történeti és neveléstörténeti kutatások
elvégzésére, ilyen kutatások koordinálására és vezetésére.
16. Jártasság a könyvtárak és levéltárak használatát illetően;
felkészültség ennek tanítására.
17. Kutatási eredmények összefoglalása (könyv/tanulmány/jegyzet/stb.).
18. Felkészültség hipotézisek felállítására, bizonyítására és
megcáfolására.
19. Retorikai és beszédtechnikai képességek birtoklása.
20. A különböző nyelvi, nyelvhasználati szinteken történő modellezés és
elemzés eljárásainak biztonságos ismerete.
21. Felkészültség a történelem és a neveléstörténet forrásainak és
szaknyelvének minimum két idegen (ebből legalább az egyik angol,
német, francia, olasz vagy spanyol legyen) nyelven való olvasására.
22. Neveléstörténeti tárgyú kutatások írásbeli és szóbeli
összefoglalásának képessége legalább egy (nyugati) idegen nyelven
(előadás, tanulmány stb.).
23. A történettudomány, a pedagógia és a neveléstörténet szaknyelvének
szabatos ismerete (magyar nyelven).
24. A művelődés- és neveléstörténet, a történettudomány és a pedagógia
eredményeinek naprakész nyomonkövetése.
25. A történeti és pedagógiai szaksajtó ismerete.
26. A főbb hazai, és néhány külföldi pedagógusképző intézmény
neveléstörténet oktatásának az ismerete (koncepciók, tanítási
struktóra, fejlesztési irányok, tanítási segédletek).
27. Taneszközök, oktatási segédletek készítése önállóan vagy
munkacsoportban, tananyagfejlesztés (kézikönyv, jegyzet,
szemelvénygyűjtemény, táblázat, képválogatás stb.), és ilyen anyagok
kritikai elemzése
28. Recenzió és kritika készítése művelődés- és neveléstörténeti tárgyú
írásokról, könyvekről.
2. TANULÁSTANI NÉZŐPONT
1. Megfelelő gondolkodásmód kialakítása a neveléstörténet
művelődéstörténeti keretek között való értelmezéséhez; az ezzel járó
tanulási eljárások és nehézségek ismerete és felismerése.
2. A különböző előképzettséggel rendelkező diákok tanulási
beállítódásának, motiváltságának és előzetes tudásának felismerése és
megértése.
3. Az eltérő jellegű neveléstörténeti problémákkal kapcsolatos nehézségek
felismerése és ezek kezelése.
4. A más diszciplínák eredményeinek, forrásainak felhasználásával,
értelmezésével járó gondok diagnózisa és megoldása.
5. A forrásfeltárás és értelmezés nehézségeinek felmérése, módszertani
segítségnyújtás.
6. Az egyes korszakok és területek világ- és emberképének vázolásával
járó problémák ismerete.
7. A bibliográfia-készítés és forrásgyűjtés nehézségeinek a feltárása és
segítségnyújtás.
8. A történettudományi, pedagógiai szaknyelv használatával kapcsolatosan
felmerülő nehézségek számbavétele, állandó nyomon követése, kezelése.
9. A referátum (önálló szóbeli előadás) elkészítésével és megtartásával
összefüggő problémák ismerete és megoldása (pszichikai nehézségek,
pl.: szorongás, kisebbségi érzés stb; beszédtechnikai problémák: rossz
artikuláció, halk beszéd stb.; tudománytani problémák: gyenge
történelmi, filozófiai, pedagógiai felkészültség, helytelen
forrásértelmezés stb.).
10. A művelődés- és neveléstörténet iránti érdeklődés felkeltése és
kielégítése (önálló kutatómunkára, diákköri dolgozat megírására,
publikálásra való buzdítás stb.).
3. TANULÓISMERETI NÉZŐPONT
1. Az adott problématörténeti téma vagy ismeretkör tanulása esetén a
nemi- és életkori sajátosságok ismerete, figyelembevétele.
2. Absztrakt, formális és modellszerű gondolkodás terén lemaradók
segítése (egyes témák többféle megközelítésével, csoportos és/vagy
magánbeszélgetésekkel, szakirodalmakkal, szemléltető eszközökkel
stb.).
3. A verbális és írásbeli önkifejezés nehézségeivel küzdők segítése.
4. A különböző felkészültségű diákok előképzettségének, attitűdjének
figyelembe vétele és élettapasztalataik mozgósítása.
5. A tanulócsoportokon belüli kapcsolatok és ellentétek felismerése és
kezelése.
6. Beszédtechnikai nehézségekkel küzdő tanulók segítése.
4. PEDEUTOLÓGIAI NÉZŐPONT
1. A művelődés- és neveléstörténet tanításához szükséges saját ismeret-
és képességrepertoár ismerete, a hiányok felismerése és számbavétele,
a pótlásukhoz szükséges kompetenciák (pl.: bibliográfia-készítés,
idegen nyelveken való szakirodalom-olvasás, tudományos ismeretszerzés
lehetőségeinek ismerete, kutatásmódszertani felkészültség stb.).
2. A hiányzó kommunikációs képességek pótlásához, tökéletesítéséhez
szükséges technikák birtoklása.
3. A tanulóismeret szintjének számbavétele, a tanulókhoz való viszony és
a tanulási attitűdök megvallása és kezelni tudása.
4. A saját kutatói eredmények értékeinek, valamint a hiányosságoknak az
ismerete; felkészültség mások kutatóvá nevelésére.
5. Képesség más korok és más kultúrák embereinek, problémáinak
megértésére, párbeszéd igénye az Európán kívüli civilizációkkal.
6. Mintaadás (erkölcsi, kutatói, előadói, szakírói és egyéb értelemben).
5. OKTATÁSPOLITIKAI NÉZŐPONT
1. A különböző kultúrák (vallások, népek, országok) között fennálló
kapcsolatok erősítése, a kultúraközi párbeszéd hangsúlyozása.
2. A bölcsesség lényegének térben és időben való megismerése és
megértése, a bölcs ember eszményképének bemutatása és tudatosítása.
3. A napi gyakorlat, a nevelésfilozófia és az oktatáspolitika közti
viszony egymásra hatása, az ellentétek megértése, ezek lehetséges
feloldására való törekvés.
4. A családi és intézményes nevelés különbségeinek és azonosságainak
megragadása.
5. Pozitív gyermekkép kialakítása; a gyermek lehetőségeit és jogait
ismerő pedagógus, a gyermektől képességeihez, életkori és nemi
sajátosságaihoz mérten követelő tanár nevelése
6. A tanárral szemben elvárt és elvárható követelmények megragadása
térben és időben (a tanárszerep történeti vázolása), és ennek
segítségével felelős, helyével és feladataival tisztában lévő tanárok
képzése.
6. TANTÁRGYPEDAGÓGIAI, DIDAKTIKAI, NEVELÉSMÓDSZERTANI NÉZŐPONT
1. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás különböző műfajainak tanításához
szükséges szövegtani, stilisztikai eljárások, szövegkorrigálási
technikák biztonságos ismerete.
2. Felkészülés a könyv, a könyvtár, a levéltár, a sajtó, a múzeumi
anyagok és az Internet-használat tanítására, különböző témájú és
műfajú bibliográfiák és web-keresőcímek készítésére.
3. A különböző tudományok észjárásának, kutatási módszereinek és
forrásainak bemutatása.
4. Tanulói személyiségfejlesztésre való felkészültség, a tanulói önképzés
és kutatómunka segítése.
5. Különböző tudományok neveléstörténettel érintkező (határ)területeinek
megismerésére való készség kialakítása.
6. Felkészültség a magyar és idegennyelvű könyv- és sajtóhasználat
tanítására.
7. Kompetencia a történettudományi, nevelésfilozófiai és pedagógiai
észjárások bemutatására.
8. Felkészültség az adott ismeretkör tudásának mérésére, valamint a
formatív és szummatív értékelésre, vizsgáztatásra.
9. Felkészültség különböző művelődés- és neveléstörténeti források
értelmezésének tanítására.
II. SZOCIALIZÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK, ILLETVE SZEREPEK
KEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
1. Felkészültség művelődés- és neveléstörténeti eszköz-, könyv- és
médiatár tervezésére, megszervezésére.
2. Tanórákon kívüli programok tervezése, szervezése, kivitelezése
(levéltár- illetve könyvtárlátogatás, művelődés- és neveléstörténeti
előadások, felovasóülések, diákkonferenciák stb.).
3. Tudományos diákköri munka szervezése, diákok felkészítése OTDK-ra
illetve helyi, szakkollégiumi előadásokra.
4. Szakdolgozatok, évfolyamdolgozatok, pályamunkák vezetésére és
értékelésére való felkészültség.
5. Tanulmányi kirándulások tervezése, szervezése, kivitelezése.
6. Kooperációra és csoportmunkára való felkészültség az egyetemi
szervezetben működő, más-más munkaszerepet ellátó pedagógusokkal
(különös tekintettel a történelmi, a pedagógiai és a filozófiai
tanszékek oktatóira).
7. Diákönkormányzattal mint érdekképviseleti szervvel történő
együttműködési formák ismerete és kimunkálása.
8. A művelődés- és neveléstörténet tanulását megkönnyítendő, fali
dekorációk, képanyag, táblázatok tervezése.
9. Felkészültség a neveléstörténeti diák-önképzőkör illetve
szakemberekből álló munkacsoport szervezésére, vezetésére.
10. Könyv-, könyvtár és sajtóhasználat megtervezése, megszervezése és
működtetése.
11. Kiadványszerkesztés (hallgatói, kutatói munkákból készített válogatás
lektorálása, szerkesztése).
12. Kooperáció és szaktanácsadás művelődés- és neveléstörténeti kérdéseket
illetően.
13. Egyetemen kívüli intézmények, szervezetek pályázataira érkezett
neveléstörténeti témájú dolgozatok elbírálása.
14. Ismeretterjesztő előadások tartása.
15. Tanári továbbképzések tervezése, részvétel ezeken.
16. Felkészültség távoktatási képzésben való aktív közreműködésre.
17. Felkészültség posztgraduális képzésben való részvételre.
18. Felkészültség PhD képzésben való közreműködésre (témavezetés,
előadások megtartása).
III. PERSZONALIZÁCIÓS TEENDŐK ELLÁTÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
1. A tanulók érdeklődési körének ismerete.
2. Az egyén fejlődési szükségleteihez igazodó bánásmód technikáinak
birtoklása.
3. A fejlődéssel és fejlesztéssel együttjáró probléma-, konfliktus- és
frusztrációs helyzetek felismerése, szakszerű leírása és kezelése.
4. A tanulási nehézségek egyénre szabott tipizációja és diagnosztikája.
5. A személyes, egyedi alkotási és kutatási lehetőségek felismerése,
alkotási stratégiák felkínálása, az alkotás, kutatás segítése.
6. Párkapcsolatok (barátság, szerelem) empatikus tudomásul vétele,
konfliktus esetén tapintatos segítségnyújtás.
7. Példa-, illetve eszményképállítás.
8. Neurózisban, pszichózisban vagy egyéb szomatológiai jellegű
megbetegedésekben szenvedő tanulóknak felvilágosítás és
segítségnyújtás.
9. Körültekintő felkészítés a tanári pályára.
10. Segítségadás rossz szokások, hamis előfeltevések (előítéletek)
leküzdéséhez.
11. Egyénileg jelentkező szenvedélyek (drog, dohányzás stb.) prevenciója.
IV. AZ EGYETEMI SZERVEZET ÉLETÉBŐL KÖVETKEZŐ
KAPCSOLATTARTÁSI KOMPETENCIÁK
1. Szakmai konferenciákon való közreműködés: előadástartás magyar vagy
idegen nyelven; kisebb, szakmai résztvevőkre alapozott értekezletek,
munkamegbeszélések szervezése.
2. Szakmai levelezés: munkáltatóval, egyetemi alkalmazottakkal, kutató-
fejlesztő intézetekkel, a tanszék külföldi partnereivel, levéltárakkal
stb.
3. Értekezletvezetés: munkacsoport keretei között, szakmai szekciókban.
4. Fogadó órák tartása.
5. Sajtó és közvélemény tájékoztatása.
6. Nyilvános közszereplés szakmai, tudományos fórumokon, helyi,
regionális illetve nemzetközi rendezvényeken.
7. A nevelés történetét illetve az egyetem múltját bemutató kiállítás
rendezése.
8. Kapcsolatépítés, kapcsolattartás kutatókkal, más egyetemi oktatókkal.
9. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás kutatóintézetekkel, folyóiratok
szerkesztőségével, hazai és külföldi partnerintézményekkel,
könyvkiadókkal.
10. Kapcsolatépítés, kapcsolattartás magyar és külföldi közép- és
felsőfokú oktatási intézményekkel.
11. Külföldi vendégek fogadása.
V. AZ ÜGYKEZELÉS, INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS
KOMPETENCIÁI
1. Statisztikák összeállítása és értelmezése; statisztikai adatfelvétel,
adatszolgáltatás.
2. Számítógépes szövegszerkesztő és adatbáziskezelő program használata,
hálózati kommunikációs rendszerek ismerete és használata.
3. Tanügyi nyomtatványok kitöltése.
4. Értékeléssel, osztályozással, vizsgáztatással összefüggő jegyzőkönyvek
vezetése.
5. Emlékeztetők összeállítása.
6. Munkahelyszervezéssel kapcsolatos teendők ismerete.
7. Tantárgyi annotáció, vizsgafeladatok írása.
8. Óravázlat írása.
9. Vizsgaszervezés.
10. Minimum követelmények összeállítása.
11. Irodalomjegyzékek (kötelező és ajánlott) szerkesztése.
12. Közreműködés a könyvtárak, szakszertárak állományának gyarapításában,
vagyonnyilvántartásában, leltározásában.
13. Tankönyvrendelés külföldről és Magyarországról; tankönyv- és
segédeszközkínálat bemutatásának megszervezése.
14. Különböző nyomtatványok kitöltése magyar és idegen nyelven (pl.
pályázati lapok ösztöndíjakhoz, jelentkezési lap konferenciákra stb.).
VI. ÉRDEKKÉPVISELETI KOMPETENCIÁK
1. Munkavállalással összefüggő jogi felkészültség: jogismeret,
jogértelmezés a munkáltatás, munkavállalás és a sztrájkjog
tekintetében.
2. Tájékozottság a munkanélküliséggel, a munkaváltást lehetővé tevő
munkaerőpiaci kínálattal kapcsolatos aktuális információk
tekintetében.
3. A szakmai előmenetellel összefüggő habilitációs törekvések és
szabályozások ismerete.
4. Jártasság a szakmai etikai kódexek szerkesztésében, értelmezésében.
5. Tájékozottság a pedagógiai menedzsment és a pedagógiai marketing
szervezeteinek világában; a pedagógiai vállalkozások lehetőségeinek
ismerete.
6. Közoktatáspolitikai érdekek képviselete helyi, regionális és országos
szinten.
7. Felvilágosító munka vállalása a gyermeki és tanulói jogok
érvényesülésének megismertetése végett; e jogok érvényesítésére való
törekvés.
VII. AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS KOMPETENCIÁI
1. Felkészültség önművelési, önképzési tervek összeállításában az idegen
nyelv, a történelem, a pedagógia, a filozófia, a szociológia
területén.
2. A történeti, pedagógiai, filozófiai stb. kutatások kutatási áganként
való olyan mértékű ismerete, hogy
(a) képes legyen a eltérő kutatási területeken történő,
mások által végzett különböző kutatások folyamatának
és eredményeinek az adaptálására;
(b) legyen felkészült legalább egy kutatási területen
(művelődés- és neveléstörténet) önállóan kutatásokat
végezni.
3. Kutatási tervek készítésében, kutatási költségek számításában,
kutatási beszámolók készítésében való felkészültség - magyar és idegen
nyelven.
4. Szakcikk-, tanulmány-, recenzió-, esettanulmány- és esszéíráshoz
szükséges képességekkel való rendelkezés.
5. Szakmai kommunikáció folytatására való alkalmasság az inter- és
multidiszciplinaritás követelményei jegyében - magyar és idegen
nyelven.
6. Az önmegvalósítás során egészséges önreflexióra való törekvés.
----------------------------------------------------------------------------
Minta alapján összeállította: Dr. Kéri Katalin
Pécs, 1996. október 27.