MINIMUM KÖVETELMÉNYEK
(A neveléstörténet jelenleg folyó oktatásához)
Minimum követelmények:
----------------------
a./ Kognitívumok:
1./ Nevek:
Pedagógiai gondolkodók (filozófusok), iskolaszervezők nevének
ismerete (és helyes leírása), elhelyezésük térben (ország,
nép) és időben (évszázad); 1-1 pedagógiai tárgyú művük
megnevezése.
Pedagógiai rendszeralkotók (Pl.: Vives, Comenius, Pestalozzi,
Herbart, Weszely Ödön, egyes reformpedagógusok).
Neves magyar neveléstörténészek (Pl.: Békefi Remig, Kiss
Áron, Kármán Mór, Fináczy Ernő, Mészáros István).
2./ Fogalmak:
Iskolaszerkezet: Ókor: sumer-akkád; egyiptomi; athéni; római;
Középkori iskolatípusok (kolostori, plébániai,
székesegyházi), a középkori egyetemek felépítése; humanista
és kollégium-típusú iskolák szerkezete; az I. és II. Ratio
Educationis által leírt iskolarendszer; az 1868-as törvényben
leírt iskolarendszer; az államosítás utáni iskolarendszer,
szerkezetváltó iskolák; zárt iskola - nyitott iskola.
Gyermeki életkor szakaszolása: Platon, Arisztotelész, Apáczai Csere
János, Comenius, Rousseau, Nagy László, Rudolf Steiner
szerint.
Művelődéstörténeti alapfogalmak: az írás; kereszténység;
patrisztika; skolasztika; lovagkor; céh; universitas;
reneszánsz, humanizmus; könyv, könyvnyomtatás; reformáció,
ellenreformáció; utilitarizmus; felvilágosodás; pozitivizmus;
népoktatás; herbartizmus; reformpedagógiák; permanens
tanulás.
Oktatási tartalmak: kalokagáthia, 7 szabad művészet, 7 lovagi
készség, pánszófia, enciklopedikus ismeretek, szakképzés,
tanterv, elemi tantárgyak.
Oktatási-nevelési módszerek, taneszközök: szókratészi módszer,
Alcuin tankönyvei, Vives, Comenius nyelvkönyvei,
szemléltetés, fegyelmezés, értékelés, rousseau-i nevelési
módszer, projekt-módszer.
Oktatáspolitika, tanügyirányítás: intézményes nevelés, tanügyi
autonómia, tankerület, tanfelügyelő, tankötelezettség,
szekularizáció, iskolaszék, oktatási törvény, numerus
clausus, iskolaállamosítás.
3./ Forrástípusok:
Elsődleges és másodlagos, írásos és tárgyi források
(mindegyikre egy- egy példa).
(Pl.: Írott dokumentumok: különböző levéltári források
/iskolaalapító okiratok, tanügyi jelentések,
diákfeljegyzések, tanítói díjlevelek, bizonyítványok,
anyakönyvek stb./, illetve más írott források /sajtótermékek,
irodalmi, filozófiai és egyéb művek/.
Tárgyi emlékek: képzőművészeti alkotások, iskolaépületek,
taneszközök, gyerekjátékok stb.
4./ Tények:
Események a hozzájuk kapcsolódó évszámmal: az első magyar
iskola alapítása (Szent Márton hegyi bencés iskola, 996); az
első európai egyetemek alapításának évszázada (Bologna,
Párizs: XII. sz., Oxford, Cambridge, Salamanca XIII. sz.); az
első magyar egyetemalapítások pontos éve (Pécs-1367,
Óbuda-1395, Nagyszombat-1635); A Ratio Studiorum megjelenése
(1599); I. és II. Ratio Educationis (1777 és 1806);
népoktatási törvény (1868); nők bekerülése az egyetemre
(1895); 8 osztályos általános iskola bevezetése (1945);
iskolák államosítása (1948); NAT (1995)
5./ Összefüggések:
A nevelés történetén átívelő problématörténeti csomópontok
kiemelése Legalább 5, pl.:
- embereszmény, gyermekkép változása;
- nevelésfilozófia gondolkodás;
- oktatási/nevelési módszerek, tartalmak, célok alakulása;
- pedagógiai rendszeralkotás;
- a mindennapi praxis, a nevelésfilozófia és az
oktatáspolitika összefüggései;
- fegyelmezés, jutalmazás;
- iskolatípusok;
- iskolai eszközök: tantervek, tankönyvek a történelemben;
stb.
A kívánatos - történeti jellegű - tudásháttér:
Egyes történeti korszakok főbb társadalmi, filozófiai,
gazdasági, tudományos jellemzőinek vázlatos ismerete.
b./ A diák kívánatos értékbeállítódása és informáltsági szintje,
forrásismeretének mértéke a következő:
1.
- érdeklődés a nevelés lényege, a nevelés története iránt.
- minimális tájékozottság a tanári professzió, a tanárképzés
történetét illetően.
- önálló forrásfeldolgozás tanári útmutatás (pl.: szempontok
megjelölése) alapján.
2.
- minimális informáltság a pedagógiai sajtó történetét
illetően (3-4 lap, folyóirat címe, körülbelüli tartalma)
vagy
- a főbb kutatási színhelyek felsorolás szintű ismerete
(levéltárak, könyvtárak, múzeumok) vagy
- néhány pedagógiai enciklopédia, repertórium, tanulmánykötet
vagy egyéb címének és lelőhelyének ismerete.
c./ A vizsgázó legyen képes arra, hogy:
- a múlt pedagógiai gondolkodóit térben és időben elhelyezze
(L.: 1. pont);
- tanári segítséggel értelmezze a megismert forrásokat:
- vázlatosan bemutassa az egyes nevelésfilozófiai gondolatok
és művek, pedagógiai törekvések filozófiai hátterét;
- vázolja egyes korok iskolarendszerét (L.: 1. pont);
- elhelyezze a magyar neveléstörténet főbb mozzanatait az
egyetemes neveléstörténet folyamatában;
- leírja egyes korok (népek) uralkodó embereszményét,
gyermekképét;
- kifejtse a nevelés történeti koronként változó szerepét,
lehetőségeit.
A kívánatos alkotó jellegű tevékenységek:
- órai referátum (legalább 10-15 műből álló, a választott
történeti kort, szerzőt és népet bemutató bibliográfiával
együtt!).
- egy neveléstörténeti munka önálló feldolgozása és/vagy
fordítások elkészítése a művelődés- és neveléstörténet
tárgyában.
----------------------------------------------------------------------------
Dr. Bernáth József tervezetét és
Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes
javaslatait figyelembe véve összeállította:
Dr. Kéri Katalin
Pécs, 1996. október 30.