Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Bohár András

                              A MŰVÉSZETEN TÚL

   Rendhagyó, ám mégis érthető a Ludwig Múzeumban rendezett átfogó kiállítás
címe.  Hisz  a hagyományos művészetfogalom átalakulása, a valóságos világgal
való  érintkezése  mindinkább  nyilvánvalóvá  válik.  Így a "művészeten túli
művészet"  paradoxitása  is  alapvető  korjellemzőként vehető számba. Ám az,
hogy  az  "üveghegyen  innen"  létesültek  alkotások,  nem jelenti azt, hogy
nélkülöznék  a  "fiktivitás  diszkrét  báját"  vagy  jelképes  és lehetséges
világok sokaságának megalkotását.

   Peter  Weibel,  a bemutató ideájának kiötlője, azokra a párhuzamosan futó
teljesítményekre  kívánja  felhívni  a  figyelmet,  amelyek  a  századelőtől
napjainkig  jelen  voltak  az osztrák és magyar kulturárban, művészetben. "A
forma   élmény   -  olvashatjuk  -  Zalai  Bélánál  A  rendszerek  általános
elméletében  -  nem  az  egyéné,  hanem  az emberé - nyugodtan mondhatjuk, a
szellemi  (anélkül, hogy az itt képviselt felfogástól teljesen idegen hegeli
analógiákra  gondolnánk)  mint  élmény,  a  forma erő, folytonos alakítás, a
határtalanul tartó alakítás lehetőségének folyamatos és elvi nyitva hagyása.
"Nem  véletlen,  hogy  a  projekt  keretében  olyan  nagy hatású gondolkodók
mellett  mint  Freud  vagy  Wittgenstein Zalai Béla is megjelenik, hisz az a
rendszerelméleti  szisztéma,  amit  a  tragikusan  fiatalon  elhunyt  magyar
filozófus  kimunkált  a tizes években, azt a kapcsolatot is értelmezi, ami a
tudományos, etikai és esztétikai rendszerek között felfedhető.

   S  ezeknek  az  összefüggéseknek  a jelenlétét kiválóan érzékeltette az a
tematika,   amit  Weibel  kimunkált.  Az  észlelés,  mozgás,  szimmetria  és
szimmetriatörés,  matematika  és  informatika  jelenlététől  a  tudomány -és
művészetelmélet   megfogalmazásán   át   a   pszichoanlízis  és  akcionizmus
kapcsolatáig,  valamint a dekonstrukció és vizuális kommunikáció jelenünkben
problematikussá  váló  feltünéséig  mutatják  az alkotások és dokumentációk,
hogy  milyen  szerteágazó  kérdéskört  fog  magába mindennapjaink esztétikai
szférája.  Csak  jelzésszerűen  említek  néhányat  a majd száz alkotó közül.
Moholy-Nagy  dinamikus nagyvárosa, Kassák és Tihanyi aktivista képei, Erdély
Miklós  haditikai  éppúgy  megjelennek,  mint Herman Nitsch és Schwarzkogler
akcióinak foto -és videodokumentációi vagy Otto Mühl víziói.

   A   komplex,  tematikus  egységek  nemcsak  azzal  a  fontos  újdonsággal
szolgálnak,  hogy  rámutatnak  az  egyes művészeti teljesítmények teoretikus
hátterére   Pauli   és   Göddel  munkáságának  jelentőségére  vagy  Neurath,
Feyerabend,  Ferenczy  kimutatható  hatására az egyes alkotásokkon. De ezzel
azt  is  nyilvánvalóvá  teszik,  hogy  a  modern  művészet,  a tudomány és a
technika  kapcsolódási pontjai is feltérképezhetőek, és lehetővé tehetik egy
új  kulturális  világkép felrajzolását. Azokra a jellegzetességekre mutatnak
rá az alkotások, amelyek az ember szabadságának kiteljesítését elősegíthetik
és   érzékivé   tehetik   a   művészet   felőli  világmegértések  sokaságát.
Természetesen  az  is  hozzágondolható mindehhez, hogy ez fajta művészet- és
világértelmezés  csak  egyik  esély  az adott kor-szerűségek sokasága közül,
hisz  ezek a rekonstrukciók, kép -és cselekvésmozzanatok, teóriák és teória-
utániságok  nyitottak,  mozgásban lévők, s így nem zárkóznak el a dialogusok
létrehozásának mindenkor szükséges megvalósításától.

   S  hogy  mennyire így van ez, azt az is ékesen bizonyítja, hogy nemcsak a
két kultúra legismertebb képviselői adnak képzeletbeli és valóságos randevút
egymásnak,  de  kevésbé ismert, ám hasonlóan kvalitásos alkotók munkáival is
megismerkedhet  a  közönség.  S  a  párhuzamosan futó eseményeket, művészeti
fejleményeket  éppúgy  megfigyelhetjük,  mint  az  eltérő, elágazó programok
történeti és társadalmi összefüggésekből eredő variációit.

   S  mindennek  a  kiválasztott és demonstratív példák közvetítésével lehet
egyfajta  szimbolikus  üzenete  is.  Azzal,  hogy két ország kapcsolatát nem
pusztán a politikai és gazdasági törvényszerűségek által szabályozott formák
bűvkörében  kívánjuk  elmélyíteni,  hanem  a  kulturális kötődések bővülését
szorgalmazzuk,   azt   is   jelentőségteljessé   tehetjük,   hogy   a  másik
megértéséhez,  egy  másik nép és kultúra megismeréséhez a művészet még ma is
jelentékeny  fogódzókat kínál. Aminek nagyszerű nyitányát láthatjuk november
24-ig a Ludwig Múzeumban és a c3 Kulturális Információs Központban.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező