Kurír, ???
Világ körüli bújócska
Hosszú hetek teltek el azóta, hogy a csaknem félmilliárd forintos
sikkasztás miatt körözött Zemplényi György - Magyarországról kereket oldva -
a bűnüldöző szervekkel bujócskát játszik. A búvóhelyek nem kőhajításnyira,
hanem kontinensnyire vannak egymástól. A Dél-Afrikai Köztársaságtól
Argentínáig és Brazíliától az Egyesült Államokig mindenütt megfordult,
legalábbis azt hitték róla. Meg nem erősített hírek szerint a haifai
tengerparton eperfagyit nyalogatott, amikor egy idős magyar házaspár haladt
el mellette. Az asszony rosszmájúan megjegyezte, hogy tudomása szerint a cég
lopott gyümölcsből gyártja a termékeket. Zemplényi a lopott szó hallatán
állítólag ijedtében lefagyizta magát, majd zavarában pánikszerűen eliszkolt.
A strand öltözőjében géppel írott levelet hagyott maga után, melyben
kijelentette, hogy az elkövetkezendő időben ne keressék az olajfák
országában, mert üzleti ügyben New Yorkba távozott. Zemplényi György New
York-i tartózkodásáról szóló hírek hallatán a Kurír Ray Kellynél, megbízott
New York-i rendőrkapitánynál érdeklődött. A bájos titkárnő - fogalma nem
lévén, miről érdeklődtünk - megígérte, hogy utánanéznek az ügynek. Ezután a
Magyar Köztársaság főkonzulátusán érdeklődtünk. Ermi István konzul semmi
bíztatóval nem szolgált. Maga is Budapestről értesült a felröppent hírről.
Szélsebességgel déli irányba fordultunk, és Washingtont tárcsáztuk. A vonal
másik végén dr. Takács László konzul, a nagykövetség munkatársa. Ha nem is
sokkal, de a korábbinál több információval szolgált. Amikor a
sajtójelentésekből értesült Zemplényi állítólagos elfogásáról, azonnal az
Igazságügyi Minisztérium illetékeséhez fordult. Ígéretet kapott arra, hogy
megpróbálnak érintkezésbe lépni az Interpollal és minden olyan szóba jöhető
szervvel, amelyiknek köze lehet a szökésben lévő Zemplényi további sorsához.
Mivel nem lettünk okosabbak, elhatároztuk, hogy utánanézünk, mi a helyzet
kiadatásügyekben Amerikában. Az Egyesült Államok és az Osztrák-Magyar
Monarchia 1856. december 13-án Washingtonban ratifikálta az első kiadatási
egyezményt. Magyarorszálg a II. világháború után, 1948. március 9-én
megerősítette az Egyesült Államokkal korábban kötött megállapodást. A
megújítás az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződés 10.
cikkelyén alapult.
A hiteles információk még váratnak magukra, ezért továbbhaladtunk, kicsit
délnyugatabbra. A Tennessee-beli Memhisi Állami Egyetemen dr. Gábor Ferenc
jogászprofesszort, a nemzetközi jog szakértőjét faggattuk arról, hogy
milyenek Zemplényi esélyei, illetve mi a joggyakorlat?
Gábor úr a kiadatás öt elengedhetetlen feltételéről szólt. 1. A két
ország közti kiadatási egyezmény. 2. Olyan bűncselekmény elkövetése, amely
mindkét állam büntető törvénykönyve szerint büntetendő. (Zemplényi esetében
a jelentős összegű közpénzek elsikkasztása a kiadatásra nézve nem jelenthet
problémát). 3. A magyar nagykövetség vagy konzulátus bejelentése, valamint
az amerikai hatóságok felkérése a nyomozás lefolytatására, illetve a
gyanúsított letartóztatására. 4. Egy amerikai szövetségi bíróság általi
bírói meghallgatás. (Meg kell állapítani, hogy elegendő bizonyíték áll-e
rendelkezésre a letartóztatott személy magyarországi felelősségre
vonásához.) 5. A magyar igazságügyi szerveknek a Külügyminisztérium útján
kérelemmel kell fordulniuk az illetékes amerikai hatóságokhoz a szökevény
kiadatása érdekében.
- Van-e más módja a kiadatásnak? - kérdeztem a jogászprofesszort.
- Létezik egy gyorsított eljárás is. Erre azonban csak akkor kerülhet
sor, amikor a szökevény látogató- vagy túristavízummal tartózkodik az
Egyesült Államok területén. Ekkor a magyar illetékesek közvetlen jogsegélyt
kérhetnek. Az amerikai hatóságok az illetőt rövid úton kiutasíthatják az
ország területéről.
Ilyenkor az FBI embere kikíséri a gyanúsítottat a repülőtérre, ahol a
magyar hatóság megbízottja átveszi őt. Gyakorlatilag ezzel a gyorsított
kiutasítási, deportálási eljárás befejeződik. Az eredmény mindkét esetben
azonos: kiadatás.
Természetesen speciális elbírálás alá esik az az eset, amikor a
gyanusított politikai menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő, mert ilyenkor
a vizsgálat szélesebb körű, és az emigrációs hatóságokat is érinti.
Regős Péter