Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                          Fordította: Kéri Katalin
                 Federico Garcia Lorca: Ballada a kis térről

                           (Ballada de la placeta)

                   Gyerekek dalolnak
                   Békesség éjjelén;
                   Üde, tiszta, forrás,
                   Csobogó kis ér!

       Gyerekek
                   Mit rejt égi szíved
                   E nap ünnepén?

       Én
                   Felhők mögé veszve
                   Sok harang zenél.

       Gyerekek
                   Hagyj dalolni minket
                   A kis tér közepén.
                   Üde, tiszta, forrás
                   Csobogó kis ér!

                   Mit tartasz ott tavaszi
                   tenyered ölén?

       Én
                   Egy rózsa ez, vérből,
                   S egy liliom, fehér.

       Gyerekek
                   Merítsd csak meg őket
                   A régi dal mélyén.
                   Üde, tiszta, forrás
                   Csobogó kis ér!

                   Milyen ízt érzel
                   Száraz szád szegletén?

       Én
                   Nagy koponyám fehér
                   csontjának ízét érzem én.

       Gyerekek
                   Kortyolj békés vizet, mely kél
                   A régi dal mélyén.
                   Üde, tiszta, forrás
                   Csobogó kis ér!

                   Miért mész oly messze,
                   Hisz vár rád a kis tér.?

       Én
                   Lábam varázslók s
                   hercegnők nyomába így ér.

       Gyerekek
                   Költők útjának vonalát
                   ki vezette eléd?

       Én
                   A forrás s a patak, mely ered
                   A régi dal mélyén.

       Gyerekek
                   A tengertől s a földtől
                   messze, nagyon messze mész?

       Én
                   Fényekkel töltöttem tele
                   Szomjas, szegény szívem én,
                   S elveszett harangok szavával,
                   Liliomokkal, méhekkel még,
                   És nagyon messzire megyek,
                   Messzebb, messzebb az összes hegyeknél,
                   Távolabb a tengereknél,
                   Oda, hol közelebb a csillagfény,
                   Hogy megkérjem Krisztus
                   Uramat, hogy tőle visszakapjam én
                   Régi, gyermeki lelkemet,
                   Mely elmerengett csodák mezején,
                   jártam tolldísszel s 
                   Fakarddal ruhám övén.

       Gyerekek
                   Hagyj dalolni minket
                   A kis tér közepén.
                   Üde, tiszta, forrás
                   Csobogó kis ér!

                   A száraz lombokon,
                   Miket megsebzett a szél,
                   Óriás szemekkel sír
                   A sok halott levél.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező