Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Horváth Iván

                       BÖLCSÉSZET A BÁBELI KÖNYVTÁRBAN

                         (In: 2000 - 1997. május)

                       A Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt tervezi,
                       hogy fölállíttat egy nagy, központi számítógépet, azt
                       összekapcsolják  az  összes  magyar  gimnáziummal, és
                       arról  fogják  szolgáltatni  mindazt,  amit a Nemzeti
                       Alaptanterv tartalmaz. Ezzel a tervvel összefüggésben
                       íródott (még tavaly) az alábbi följegyzés.

   Kevesen  látták  előre  az  új  reneszánsz eljövetelét. Legtöbbször még a
hivatásos jövőbelátók, a tudományos-fantasztikus történetek szerzői sem. Úgy
képzelték,  hogy  a  mesterséges értelem kutatásának vívmányai olyan robotok
lesznek,  amelyek  az emberfajjal szemben ellenséges vagy baráti érzelmekkel
viseltetnek.  Nem  gondolták, hogy a Világháló lesz az első eredmény, hogy a
mesterséges  értelem  semmivel  sem  lesz mesterségesebb a ceruzánál, hogy a
hálózatba  kapcsolt  milliónyi  számítógép  nem  barátjává vagy ellenségévé,
hanem  éppúgy  részévé  válik  a  személyiségnek,  amiként  a  könyv  vagy a
szemüveg.

   A  számítógép a maga ötvenéves története alatt hozott néhány változást az
emberiség  életében,  de  nem  alapvetőeket.  Most  úgy  látszik,  a Hálózat
teljesen  újraírja a művelődés egész világát. A 21. század diákjai máshonnan
szerzik meg tudásukat, és más tudást szereznek meg, mint annak idején mi.

   Jó  ideje  csökken  már  az  írásbeliség  szerepe  a  művelődésben, sőt a
műveltséget   magát   is   egyre   kevesebbre   becsülik.   A   sokcsatornás
ismeretközlési  eljárások  megjelenése a bölcsészet szempontjából előnyökkel
és  hátrányokkal  jár.  Új művészeti ágak keletkeznek a hangszobrászattól az
olyan mozgóképes történetig, amelynek a felhasználó egyúttal társszerzője és
főszereplője.  A  személyre  szabott  műsorral  jelentkező, nagy felbontású,
térhatású,  távolba látó a szórakoztatásnak szinte ellenállhatatlan műfajait
teremti  meg.  Az  írni-  és olvasnitudás lassú visszaszorulása aligha marad
abba.

   Ezenközben   óriási  erőfeszítéssel  folyik  a  művelődés  lehető  teljes
emlékanyagának,   a   tudomány,   az   irodalom,  a  zene,  a  képzőművészet
alkotásainak, a történelem forrásainak átírása a nyomtatott betű közegéből a
számjegy-jelölésű   közegbe.   S   a   kiválasztottak   magukévá  tehetik  a
világkönyvtár és a képzeletbeli múzeum végtelen gazdagságát.

   Feladatunk  előmozdítani,  hogy  mennél  több  diák élni tudjon e második
lehetőséggel.  Építsünk evégett egy hatalmas számítógépes rendszert, a tudás
afféle  Tárházát,  mely  álljon  rendelkezésére minden magyar gimnazista (és
persze egyetemista) diáknak. Nos, a bölcsészeti tárgyak szempontjából milyen
legyen ez a Tárház?


                           1. Neveléstani módszer

   1.1  Van  tanár,  aki tanít, és van, aki hagy tanulni. A Tárház e második
csoportba  tartozik.  A legfontosabb ismeret, amelyet közvetít, az arra való
készség,  hogy  a  tanuló egyedül is eligazodjék a hálózatok útvesztőiben. A
Tárház önállóságra nevel.

   1.2  A diáknak mindig szüksége van egyszerűsített képletekre, a történeti
tudományokban  is.  Ám  célját  téveszti az olyan tanítás, amely nem képes a
további részleteket firtató kérdésekre megfelelni. Az `ad usum Delphini`, az
ifjúság számára való átdolgozás, az oktatási szakanyag készítése, a népszerű
átirat  csak  akkor  helyénvaló  (és csak akkor engedélyezhető), ha egyúttal
hozzáférhető az eredeti forrás is.

   1.3   A   Tárház  irodalmi  és  történelmi  anyaga  soknyelvű  legyen.  A
bölcsészetben nem várható az angol egynyelvűség kialakulása.

   1.4  Aki  a  hálózaton  kalandozik,  gyors  ismeretszerzésre törekszik. A
szövegek  ritkán  haladják  meg  az  egylapnyi  terjedelmet,  a bélyegméretű
képecskék  gyorsan  betöltődnek.  Nos,  a  bölcsészet  tárgyai általában nem
ilyenek.  A  `Máté-passiót` nem tudjuk két óra alatt magunkévá tenni. A `IX.
szimfónia`  és  a  `Háború  és béke` nem multimédiás alkotások. S ha a róluk
szóló oktatási segédanyagot telehalmozzuk is hiperszöveges kapcsolatokkal, a
műveket  magukat  akkor  is  hagyományosan  kell befogadnunk. Ebből fakad az
oktatási  segédanyagokkal  szemben  megfogalmazandó ama szigorú követelmény,
hogy  e  segédanyagoknak  (akár  hiperszövegesek és multimédiásak, akár nem)
kifejezetten  a  hagyományos  befogadói  eljárásokat,  a  sok órán keresztül
történő olvasást, képnézést, elmélyült zenehallgatást kell előmozdítaniuk. S
ha  netán  a  feladat nehezen megoldható vagy épp megoldhatatlan, még az sem
lehet ok arra, hogy megfeledkezzünk erről a célról.

   1.5   Az  elsődlegesen  a  gimnazistákat  szolgáló  Tárházat  nemcsak  az
egyetemistától,  hanem a gimnáziumi tanártól sem szabad elrekeszteni. Őt sem
foszthatjuk  meg  a  felkészülés  leghatékonyabb  eszközétől.  Sőt: a nagyon
eltökélt  felhasználó  lelhessen  akár  még kutatási terepre is a Tárházban.
Újra  vissza kell térni azokhoz az időkhöz, amikor a gimnáziumi tanárok java
még  doktorátust  szerzett,  és  néhány közlemény erejéig kivette a részét a
tudományos kutatás feladataiból.


                         2. Milyen legyen a Tárház?

   2.1  A  számítógépet  a bölcsészetben régebben (1949) alkalmazzák, mint a
legtöbb  természettudományban.  Nincs is ezen semmi csodálkoznivaló. Szemben
például  a matematika vagy az elméleti fizika egyes kérdéseivel, a történeti
tudományokban  nincs  olyan  terület,  ahol  mellőzhető  lenne a számítógép,
hiszen a történész nem mondhat le a teljes tudható tudás birtoklásáról.

   2.2 A pontos természettudományok ritkán foglalkoznak olyan jelenségekkel,
amelyeket nem lehet megismételni. A történeti tudományok épp fordítva, főleg
az  egyszer  volt  dolgok  megismerését tűzik ki céljukul. A Tárháznak ezért
elvben bizony tartalmaznia kellene a múlt minden emlékét. Az adatok túlnyomó
részének bevitelére bölcsészek fognak igényt tartani.

   2.3  Sem az adatbevitel, sem az adatok karbantartása belátható időn belül
nem zárulhat le.

   2.4 A bölcsészeti adatbázisok építésében Magyarország a hetvenes évek óta
a  világ  élvonalába  sorolható.  Helyes,  ha  a  Tárház  épít  a  már elért
eredményekre és tapasztalatokra.


           3. Milyen adatbázisok felelnek meg a Tárház céljainak?

   3.1  Az  adatokbázisoknak  legyen  kettős  felhasználói felületük: egy az
elmélyült kutatás, és egy a gyors, hatékony oktatás számára. Tudományosan is
helyes  és pontos adategyüttes, gondosan rögzített, betűhű szöveg legyen az,
amit  elfedünk  a  barátságos átírással, a kényelmesen kezelhető felülettel.
Legyen  benn  az adatbázisban mind az idegen nyelvű forrás, mind pedig annak
világos,  magyar  fordítása.  Legyen  benn  a  latin oklevél, de kétmondatos
magyar   kivonata   is.   Legyen   benn   a  kézirat  részletdús  és  színhű
fényképhasonmása  valamint  aggályosan  pontos  átírása,  de a kisebb igényű
tanulónak  álljon  rendelkezésére egy mai helyesírásra áttett, jól olvasható
változat is, amelyben például a keresések egyszerűbben hajthatók végre.

   3.2  Az adatbázisok lehetőleg különnemű adatokat tartalmazzanak, hogy tág
tere  nyíljék  a  kevéssé  nyilvánvaló  kérdéseknek. Egy irodalmi szövegeket
tartalmazó adatbázis tanulmányozóját az is érdekelheti, hogy az illető művet
hányszor, hol, mikor és kik adták ki nyomtatásban, s ha a mű fordítás, akkor
még  mely  műveket  fordítottak  ugyanattól  a  szerzőtől  vagy ugyanabból a
nyelvből,  s  ha  a mű vers, akkor versformája ismeretes volt-e annak előtte
is, aztán milyen műfajú verseket írtak az idő tájt abban a versformában stb.
Helyes,  ha  a tanulók olyanfajta kereséseket is megfogalmaznak, amilyeneket
az adatbázisok tervezői nem láttak előre.

   3.3  A  történeti  tudományokban a feltevések ellenőrzése évekbe telik. A
Tárház  adatbázisai  nagyon nagy anyag könnyed áttekintését tegyék lehetővé,
és ezáltal csökkentsék a feltevések megfogalmazásának kockázatát.

   3.4   A   műalkotásokat  rögzítő  képi,  mozgóképi  és  hangállományoknak
érzékszervileg  hiteleseknek  kell  lenniük.  Ez  a  kétszintes  adatbázisok
mélyebb  szintjein  képek  esetében  több  ezer  soros  felbontást  és  több
tízmillió  színt  jelent, szobrok és épületek esetében lehetőleg hologramot,
mozgókép   esetében  valamelyik  számjegykódos  HDTV-szabvány  alkalmazását,
hangok   esetében   pedig  két  csatornán  legalább  másodpercenként  44.100
mintavételt,  és  legalább 16 bites felbontást. A kisebb igényű felhasználás
számára  az  egyelőre  még  nagyon  szűk  sávszélességű  Internet  hálózaton
szokásos formátumokról is gondoskodni kell (64000 színt megkülönböztető kép,
8  bites  hang stb.), de tudnunk kell, hogy ezek a formátumok belátható időn
belül elavulnak.


                           4. Általános adatmodell

   4.1  A  bölcsészettudományokban  az  adatok  olyan  szöveges,  képi  vagy
hangállományok,  amelyeknek  hordozóit  is  nyilvántartjuk  (irodalmi  művek
esetében  például  a  nyomtatott  kiadásokat  és  a  kéziratokat), és igényt
tartunk  arra,  hogy kérdéseinket akár az elsődleges adatok, akár a hordozók
felől  tegyük  fel.  Épp  a  magyar irodalomtörténeti adatbázisok építéséből
leszűrt   általános  tapasztalat,  hogy  a  valóságot  legpontosabban  leíró
adatfelvételi alapegység (a "record") nem az elsődleges adat (a példában: az
irodalmi mű), és nem is a hordozója (a példában: az egyik kiadás), hanem egy
elsődleges  adatnak  (műnek)  és  egy  hordozónak  (egy  bizonyos kiadásnak)
találkozása,  hiszen  a  különböző  hordozókhoz (kiadásokhoz) tulajdonképpen
különböző  elsődleges  adatok (szövegváltozatok) tartoznak: a több forrásban
előforduló irodalmi mű a népköltészeti alkotásokra hasonlít.

   4.2  Helyes,  ha  a  tanulók  a  szöveges  adatbázisokban  szemantikai, a
szövegrészletek  jelentésére  vonatkozó  kereséseket  is  végezhetnek. (Ez a
kívánalom a gépi fordítás kérdésével függ össze.)


                        5. Szövegrögzítési eljárások

   5.1  Mivel  az  adatbázisokat  célszerű  ellátni  mind  tudományos,  mind
oktatási  felülettel  (3.1),  ugyanígy  a szövegrögzítésben is kétfélét kell
nyújtanunk: a tudományos igényű mellett egy könnyen olvashatót is.

   5.2 A magyar irodalomtudomány főleg a következő, elvileg is jó, egymással
is  megférő  szövegrögzítési  eljárásokat  használja,  s  ezért  mindegyikük
ajánlható:

      5.2.1  hasonmással szinkronizált betűhű átírás (Balassa-kódex),

      5.2.2  morfo-fonematikai  átírás  (POEM-adatbázis),  mely elsősorban a
   szemantikai lekérdezéseket könnyíti meg,

      5.2.3  betű-szám-jelölő (az MTA Nyelvtudományi Intézetének eljárása),

      5.2.4  HTML  fényképhasonmás  nélkül, de szövegváltozatokkal (Internet
   József Attila-adatbázis),

      5.2.5  ugyanez fényképhasonmással (Internet Balassa-kódex),

      5.2.6  SGML (és a Text Encoding Initiative),

      5.2.7  jól  használható  továbbá  minden,  lehetőleg 7 (a legszigorúbb
   hálózati  szabványoknak is megfelelő), vagy esetleg 8 bites olyan szöveg-
   és kiadványszerkesztő (például SGML, HTML, TEX, Ventura, AmíPro, WordPro,
   XyWrite, NotaBene, Word RTF), amelynek utasításai beszúródnak a szövegbe.
   Amit így rögzítettünk, az akár évtizedek múltán is tökéletes pontossággal
   átalakítható   marad   bármely   más,  hasonló  szerkezetű  szöveg-  vagy
   kiadványszerkesztő követelményei szerint.

   5.3  A  tanulók  által könnyen olvasható felület számára viszont egyelőre
nincs jó megoldás. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által országosan
elterjesztett újabb Microsoft-termékek (Windows 3.1, Windows for Workgroups,
Windows  95)  betűkódtáblája nem felel meg a magyar szabványnak, így ezeknek
tulajdonképpen  kereskedelmi  forgalomba  sem lett volna szabad kerülniük. A
IBM  OS/2  szabványos,  de  nem  élvezi az állam támogatását. Függetlenül az
apróbb  hátrányoktól,  természetesen  mindenképp  igazodnunk  kell a nemzeti
szabvány előírásaihoz.

   5.4   A   bölcsészettudományokban   a  nagy  történeti  anyagot  felölelő
adatbázisokhoz  képest  az  oktatási  szakanyagok  fontossága másodrendű, de
semmiképp   nem   jelentéktelen.   Az   ilyen   szakanyagokat  természetesen
hiperszövegként  kell elkészíteni. Az egyetlen szóba jöhető formátum a HTML.
A HTML-állományokban ideiglenesen elfogadható a magyar szövegekben rendkívül
ritka, tildés magánhangzó a kétvessző-ékezetes betűk helyett, de csak addig,
amíg a nemzetközi HTML-ajánlásból hiányoznak ezek a betűk.

   A  szakanyagok  alkotói legyenek tekintettel arra, hogy a tanulók teremtő
képzeletét  és együttműködő hajlandóságát akár közös szövegszerkesztéssel is
(ilyen eszköz ma a Lotus Notes) fejleszthetjük.


                              6. Munkaszervezés

   6.1  Az  államköltségen  létrehozandó  adatbázisokhoz  a  hozzáférést nem
helyes korlátozni. Meg kell viszont vásárolni számos külföldi, az Interneten
nyilvánosan  nem  hozzáférhető adatbázis korlátozott használati jogát is. Ha
ez   nem  történhet  meg,  megvizsgálandó,  hogy  a  Tárház  mint  intranet,
egyáltalán nyújt-e elég előnyt az Internethez képest.

   6.2  A  adatbázisok  létrehozásának  feladatát  természetesen  össze kell
hangolni az MKM és a hasonló pályázatot tervező OMFB között.

   6.3   A  feladat  egy  könnyű  és  egy  nehéz  részre  tagolható.  Könnyű
megrendelni számítógépet, vezetéket, programcsomagot. Nehéz szakanyagokat és
különösen  adatbázisokat  létrehozni. Ámde - mint az informatikában mindig -
ezúttal  is  a  helyes  sorrendet  kellene  betartani. Először felállítjuk a
feladatot,  másodszor megvizsgáljuk, hogy milyen szoftver alkalmas a feladat
megoldására,   és   csak  harmadszor  nézünk  olyan  hardver  után,  amelyen
működtetni lehet a kiválasztott szoftvert. Másszóval: először kellene kiírni
és  elbírálni  a  pályázatot,  azután  megállapítani, hogy milyen szoftverek
jöhetnek  számításba,  és  csak  ezután lenne szabad foglalkozni a szükséges
sávszélesség    felelősségteljes    megállapításával,    majd    a   hardver
beszerzésével.  Egyelőre még az sem tudható, hogy egyetlenegy helyről kell-e
szolgáltatni az adatokat, vagy egy részüket onnan, ahol keletkeztek, és ahol
az adattulajdonosnak felügyeleti joga van.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező