Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Németh Csaba

                     ÉPÜL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

 (In: Élet és Tudomány, Diákoldal, 1997. március 14. diák-oldal LIV-LV. o.)

   Ha  azt  hallom,  könyvtár, egy épületre gondolok, benne sok-sok polccal,
amelyeken katalogizálva, rendszerbe szedve sorakoznak a könyvek. Az internet
virtuális  világában  azonban  nincsenek  épületek,  se falak, se polcok, se
könyvek.  Szerverek, mágnesszalagok és bitek - ezek alkotják az elektronikus
könyvtárakat.  A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) ötlete Drótos Lászlótól,
a Miskolci Egyetem könyvtári főmunkatársától származik.

   - Rájöttünk  néhány  más könyvtáros kollégámmal együtt, hogy az  internet
ugyan   remek   információforrás,   de  nagyon  nehéz  megtalálni  benne  az
információkat.  És  a helyzet egyre kétségbeejtőbb, ahogy egyre népszerűbb a
rendszer,  és  egyre  több  információ  jelenik  meg  rajta.  Úgy gondoltuk,
évszázadok  óta a könyvtárosok dolga, hogy elősegítsék az információforrások
közötti   tájékozódást  illetve,  hogy  megkönnyítsék  az  olvasóknak,  hogy
megtalálják  az  őket érdeklő irodalmat. Három éve, amikor a magyar internet
elkezdett kibontakozni, már megkezdtük e könyvtár szervezését. Megpróbáltunk
elébe  menni  a  káosznak,  annak,  hogy  az  információk  szétszóródjanak a
magyarországi  hálózaton.  Elkezdtünk  szöveges dokumentumokat, elektronikus
újságokat,  könyveket,  tanulmányokat, előadásokat, sőt szépirodalmi műveket
is   gyűjteni.  Megpróbáltuk  ezeket  egységes  rendszerben,  témák  szerint
rendezve elhelyezni, s katalóguscédulával ellátva megjeleníteni a hálózaton.

   - Lehet,  hogy  elmaradott  vagyok,  de  nem  tudom  elképzelni,  hogy  a
számítógép monitora előtt ülve valaki elolvassa a Háború és békét... Létezik
ez?

   - Hát,  tulajdonképpen  létezhet...  Magam  is úgy kaptam kedvet ehhez  a
munkához,  hogy  elkezdtem  olvasni az amerikai Project Gutenberg klasszikus
szövegeit, amelyeket feltettek a hálózatra. Nyelvtanulás szempontjából remek
dolog  volt  hozzáférni  a klasszikus angol szövegekhez, és nem kellett őket
drága pénzért megvenni a könyvesboltokban. De hosszabb szöveget az ember nem
szívesen  olvas  a  képernyőről.  Nem is igazi konkurensei ezek a nyomtatott
kiadványoknak,  az  elektronikus  változatok  más  célra jók. Nyersanyagként
használhatók,   lehet  bennük  keresni,  a  szereplők  nevét  összegyűjteni,
kinyomtatni,  átemelni  egyes  részeket  más  dokumentumokba.  Vagy  például
felolvastathatók,  ami a vak emberek számára nagyon fontos lehetőség. Végyül
is  csak  a fantázia szab határt annak, hogy az ember mire használ egy ilyen
elektronikus kiadást.

   - Manapság,  amikor a könyvtárak beiratkozási díjai egyre emelkednek,  az
elektronikus könyvtár az igen drága számítástechnikai eszközpark fenntartása
mellett hogy tud ingyenes maradni?

   - Az  elektronikus könyvtár nyilvános és teljesen ingyenes  szolgáltatás,
és  mindig  is  az  lesz. Egyelőre csekély az anyagi háttér, költségvetésünk
nincs.  Az  Információs  Infrastruktúra  Fejlesztési  (IIF)  program  adja a
technikai    hátteret,   így   korlátlan   gépidő   és   tárolóterület   áll
rendelkezésünkre.  A  dolgozók  és  a bedolgozók ingyen végzik a munkájukat.
Próbálunk  persze  pályázni,  keressük  annak lehetőségét, hogy valamiképpen
honoráljuk   azok   munkáját,   akik  tevékenyen  hozzájárulnak  a  könyvtár
építéséhez.  Az is nagy előnyünk a hagyományos könyvtárakkal szemben, hogy a
számítógépes  eszközök,  hálózatok és adathordozók ára folyamatosan csökken,
míg  a  nyomtatott  kiadványoké  növekszik.  Ha  a  magyarországi  internet-
hozzáférések  ára  is  csökken  majd, reméljük, mind többen veszik igénybe a
Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenes szolgáltatásait.

   - Tudom,  hogy nem szokás, illetve nehéz dolog egy könyvtárból bármit  is
az olvasók figyelmébe ajánlani, mégis mire hívná fel a figyelmet?

   - A könyvtár még csak most épül, ezért meglehetősen egyenetlen a kínálat.
Van néhány terület, ahol már több száz dokumentumunk van, és vannak olyanok,
amelyeknek  a  feltöltése  még  csak  most  kezdődött  meg.  Igen  gazdag az
internettel  kapcsolatos irodalom. Megtalálhatók itt teljes könyvek, oktató-
és   konferenciaanyagok.   Érdekes   továbbá  a  könyvtárnak  a  tudománnyal
kapcsolatos  kínálata. Említést érdemel a szépirodalmi gyűjtemény: jó néhány
klasszikus  magyar  költő  és  író  már  megtalálható itt. Nemrég került fel
Petőfi  Sándor  összes  verse,  és  megvan  József Attila teljes költészete.
Vannak   külföldi   szerzők   is,  természetesen  magyar  nyelven,  például:
Shakespeare, Edgar Allan Poe. Próbáljuk a magyar nyelvű irodalmat, illetve a
műfordításokat  terjeszteni  a  világban,  mert  a visszajelzésekből tudjuk:
nagyon  sokan  külföldön  úgy férnek hozzá a magyar nyelvű szövegekhez, hogy
ebből a könyvtárból válogatnak.

   - A  magyar oktatáspolitikában kitüntetett helyre került az a terv,  hogy
az internetet bevezessék az általános és középiskolákban. Hogyan kapcsolódik
ehhez a MEK?

   - Az  általános  iskolai tananyaghoz kötődő magyar nyelvű információ  még
nagyon  hiányos a hálózaton. Nem is tudnék erre példát mondani. Angol nyelvű
anyagok  természetesen  vannak  külföldi  gépeken,  de  ez  a korosztály még
nemigen  használhatja ezeket. Néhány évet még biztosan várni kell arra, hogy
elegendő  magyar  nyelvű információ jelenjen meg e felhasználói kör számára.
De azt is hangsúlyozni kell: az internet mindig is úgy fejlődött, hogy maguk
a  felhasználók  építették.  Tehát  nem  várható, hogy "központilag" valakik
elhelyeznek  rajta  mindenféle  hasznos  dokumentumot.  A  tanároknak  és  a
diákoknak  együtt kell építeniük ezt az információs bázist. Mi a MEK-ben már
gyűjtünk  és  felviszünk  például kötelező olvasmányokat, abban a reményben,
hogy  az  interneten  tömegesen  megjelenik  az  általános és a középiskolai
felhasználói kör, s akkor hasznosítani fogják.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező