Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                                 Dombi Gábor

                     ELSŐ SZŐNYEGVILLAMOSÍTÁSI TÁRSASÁG

                 (In: Népszabadság 1995. október 7. 25. o.)

        Lassan, de biztosan szilárdítjuk meg saját csigaházaink vázait.
     Az  Internetet  használva  előbb-utóbb  leszokunk  az utazásokról,
     hiszen  a  Föld  csodái  kérésre  házhoz  jönnek;  az elektronikus
     világban nem kell majd közértben, bankban sorban állni; s most itt
     az  új  lehetőség:  nem  kell a málló falú könyvtárba sem elmenni.
     Elég  ha  bekapcsoljuk  a  számítógépet,  mekkenünk  egyet, azaz a
     hálozaton  kiadjuk  a MEK parancsot és máris a Magyar Elektronikus
     Könyvtárban vagyunk. Itt nincs záróra, se nyitvatartás, nem kérnek
     - egyelőre - pénzt sem. Nem morog ránk a könyvtáros, ha nem hoztuk
     vissza   idejében  a  könyvet,  mert  nincs  kölcsönzési  idő.  De
     nincsenek  elábrándozó  lányok sem, akiknek haján átragyog az őszi
     nap,  nincs  büfé,  ahol  meg  lehet  velük  ismerkedni.  Ráadásul
     nincsenek  poros  könyvek,  régi  fóliánsok,  itt  minden  modern,
     pormentes és steril. A MEK egyik alapítóját és könyvtárosát Drótos
     Lászlót  (kondrot@gold.uni-miskolc.hu) a Miskolci Egyetem Központi
     Könyvtárában kerestem meg kérdéseimmel az Interneten keresztül.


   - Az  Interneten  az  egyik  legizgalmasabb  kérdés,  hogy  miként  lehet
eligazodni   abban   az   információs   káoszban,  ami  a  világ  legnagyobb
számítógépes  hálózatán  kialakult.  Az Internetet sokan nevezik hangzatosan
"világkönyvtárnak",  és  ha  a dokumentumok mennyiségét nézzük, tényleg több
információ van már benne, mint a világ legnagyobb könyvtáraiban. Csakhogy ez
most  olyan,  mintha  egy  óriási  épületbe  mindenki  behordana  mindenféle
könyvet,  újságot,  összefirkált  papírlapot,  fényképet  és  hanglemezt,  s
ledobálná   valamelyik   sarokba.   Sokféle   megoldással  kísérleteznek  az
információs  káosz  ellen.  Vannak  navigációs eszközök, Internet indexelők,
léteznek  szoftverrobotok,  melyek önállóan kóborolnak a hálón és gyűjtik az
információkat. Mi azt találtuk ki másfél éve, hogy "emberi erővel" elkezdjük
gyűjteni  a  hálózaton  a  magyar vagy közép-európai vonatkozású, tudományos
vagy   oktatási   célra   hasznosítható   szöveges   dokumentumokat   és   a
hagyományoshoz minél jobban hasonlító könyvtárat építünk belőlük.

   - Kik lesznek a potenciális olvasók?

   - Diákok,  tanárok,  kutatók,  Magyarország  vagy  a  magyar nyelv  iránt
érdeklődők  a  világ  bármely  pontján.  Fontos  szempont,  hogy  nemcsak  a
felsőoktatási   és   akadémiai   kör  hasznosíthatja  majd  az  elektronikus
könyvtárat,  hanem  a  középiskolák és pár év múlva - remélem - az általános
iskolák   is.   Az   egyetlen   feltétel  jelenleg,  hogy  valamilyen  módon
hozzáférjenek az Internethez.

   - Mivel  e  kinálatot  általában telefonvonalon keresztül érhetjük  el, a
könyvtárak helyett most a Matávnak fizetünk a kultúra eléréséért?

   - Aki saját telefonján kapcsolódik az Internethez, annak egy helyi  hívás
árába kerül a könyvtárlátogatás. Majd talán nálunk is alacsony lesz az ilyen
célú  telefontarifa;  az  Internetbe  közvetlenül  bekötött  intézményekben,
iskolákban  pedig  nem  jár külön költséggel a MEK használata. Vannak azután
olyan  próbálkozások  -  például  a Köz-Hely Egyesület "NépGép" és CyberCafé
tervei,  a  vidéki  könyvtárakra  épülő  "Telekunyhó"  hálózat, vagy a MTESZ
"információpultjai"  -,  ahol  bárki nagyon olcsón vagy ingyen hozzáférhet a
MEK-hez hasonló információforrásokhoz. Ha elég nagy lesz a gyűjtemény, akkor
mágneslemezen vagy CD-ROM-on is kiadjuk.

   - Ingyenes marad a könyvtár?

   - Persze. Másként nincs értelme az egésznek.

   - Vannak-e  technikáik arra, hogyan lehet nagy tömegű  hagyományos, papír
alapú dokumentumot digitálisan és gyorsan feldolgozni?

   - Sokféle  módszer  van,  a  papírról  való bepötyögéstől kezdve  a drága
hardver és szoftver eszközökkel való optikai karakterfelismerésig. De ez nem
a  MEK problémája. Mi már gépen levő szövegeket gyűjtünk és rendszerezünk, a
bevitel  és  az  elektronikus  publikálás nem a könyvtár dolga. Például most
szerveződik  a Veszprémi Egyetemen egy alapítvány (még nincs hivatalos neve,
egymást  közt  "Első  Veszprémi  Szövegvillanyosítási Társaság"-nak hívjuk),
mely a klasszikus magyar irodalom számítógépre vitelét támogatja majd.

   - Ki fizeti a könyvtárost? Hogyan történik a "könyvbeszerzés"?

   - Fizetés nem nagyon van, a legtöbben még társadalmi munkában  dolgozunk.
A  Nemzeti  Információs  Infrastruktúra  Fejlesztési  Program  felkarolta  a
kezdeményezést,  így  most  van  valamennyi pénz arra, hogy a résztvevőket -
főleg  a  programozói  munkát  végzőket  -  jutalmazzuk.  A "beszerzések" is
nagyrészt  adományokból  történnek.  Most  például  a Nyelvtudományi Intézet
ígért  egy  válogatást  a  régi  magyar irodalmat tartalmazó adatbázisukból.
Reméljük,  hogy  a tudósok, tanárok, könyv- és folyóirat-kiadók is fantáziát
látnak abban, hogy gyarapítsák valamivel a MEK állományát.

   - Milyen új Internet-technikákat lehet a jövőben alkalmazni, hogy a képes
megjelenítés  is  lehetséges  legyen  és  az  adatok visszakeresésének gyors
megoldása se vesszen el?

   - A World Wide Web felületben már lesznek multimédia elemek, de a MEK nem
akar  egy  hálózaton  nézegethető "képeskönyv" lenni. Az igazi multimédiához
szükséges  gyors  vonalak a hazai széles felhasználói kör számára még évekig
nem  lesznek  elérhetők,  sokkal  jobb  erre  a célra a CD-ROM. Az egyszerű,
különösebb  formázás  nélküli  szövegek  több  célra  alkalmasak,  például a
könyvtár  teljes  anyagában  való  keresés  is  megoldható  majd, és a híres
idézetek   forrásai   azonnal   kideríthetők   lesznek.  Mondjuk  "Az  ember
tragédiája"  nem  azért  van  benne  a  MEK-ben,  mert  helyettesíthetne egy
bőrkötéses,  metszetekkel  illusztrált  Madách-kötetet,  hanem  mert ennél a
változatnál  könnyebb  keresni,  idézeteket  átemelni  egy  saját  szövegbe,
statisztikai  számításokat  végezni  az  előforduló  szavakról, vagy harminc
példányt  nyomtatni  szereplők szerint egy iskolai amatőr színjátszó csoport
tagjainak.

   - Milyen fejlődesi, fejlesztési lehetőségei vannak a MEK-nek?

   - Ez ugyanúgy beláthatatlan, mint az Internet jövője. Kezdetben az volt a
tervünk,  hogy  egy  kis  rendet csináljunk a magyar Interneten levő anyagok
között.  Most  úgy  látjuk,  hogy  érdemes  felvállalni  a klasszikus magyar
irodalom  gyűjtését  és  szolgáltatását.  Szeretnénk  segíteni  az  egyetemi
jegyzetkiadás  gondjain  és az iskolai tankönyvek, segédletek terjesztésében
is, ha partnereket találunk.

   A  MEK  még  nagyon kezdetleges fázisban van, a mostani 2-3 ember helyett
akár  200-300  "virtuális  könyvtáros"  is dolgozhatna benne a világ bármely
részéről.  A  kísérleti  üzemhez  összeszedett  200-300  dokumentum  helyett
200-300  ezer  könyvnek  is  lenne  hely a szolgáltató gépen, és a jelenlegi
központi  gyűjtemény  mellett  bárhol  kialakíthatók a MEK szabályai szerint
helyi részgyűjtemények.

   Valójában  még  mi  sem  tudjuk,  hogy  mibe  vágtunk bele. Az Interneten
naponta  születnek "világmegváltó" ötletek, de a nagy többségük hamar elhal,
mert  hiányzik  a  szakértelem, a kitartás, vagy a pénz. Mi még kitartunk és
megpróbáljuk addig elvinni az eredeti ötletet, hogy az elektronikus könyvtár
megálljon  a saját lábán és a gyűjtemény mérete elérje a "kritikus tömeget".
A legizgalmasabb a dologban az, hogy olyan emberekkel dolgozunk együtt olyan
emberek  számára,  akiket  sohasem  láttunk  és  nem  is  fogunk;  az  egész
intézménynek  semmilyen  adminisztrációs háttere és a bürokráciája nincs, és
természetesen  a munkánk eredményének sincs semmi megfogható nyoma: az egész
elektronikus   könyvtár   ott   lebeg  valahol  a  "kibertérben"  egy  olyan
számítógépen, amit még szintén nem láttam.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.