Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                               Moldován István
                          ()
          Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára

                       A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

   (Elhangzott: NETWORKSHOP'94 konferencia, Keszthely 1994. április 6-8.)


                            Tisztelt Hallgatóság!
 
   Ezen  a  konferencián  Önök már hallhattak előadásokat a magyar hálózatok
fejlesztéséről,   adatbázisokról  és  online  könyvtári  katalógusokról,  az
Internetről és a hálózaton való tájékozódásról.

   Jelen  előadásom ebbe a sorba illeszkedik egy lényeges eltéréssel. Míg az
előző  előadások alapvetően ismertető, tájékoztató jellegűek voltak, addig a
következőkben   inkább   egy  programindító,  mozgósító  előadást  szeretnék
tartani.

   Előadásomban  röviden  Drótos  László kollégám (Miskolci Egyetem Központi
Könyvtár)  project  javaslatát  szeretném  ismertetni  kiegészítve azt saját
tapasztalataimmal, véleményemmel, ötleteimmel.


                1. Teljes szövegű dokumentumok az Interneten

   Ugyan  a  tisztelt  közönség  nagy  része  valószínűleg már többé-kevésbé
járatos  az  Internet  virtuális  világában, mégis bevezetőül engedjenek meg
néhány szót a hálózatok jelentőségéről, újdonságáról.

   Akik  az  online  világgal  már  kapcsolatba  kerültek, azoknak először a
hálózatokról valószínüleg a bibliográfiai adatbázisok és az online könyvtári
katalógusok   (OPAC-ok)   jutnak   az  eszükbe.  A  világ  egyik  legnagyobb
számítógépes  hálózatán, az Interneten azonban az elmúlt egy-két esztendőben
megjelentek és egyre inkább terjedőben vannak a teljes szöveges dokumentumok
is.   Míg   a   könyvtári  katalógusokban  csak  egy  nyomtatott  publikáció
bibliográfiai  leírását  találjuk meg elektronikus formában, addig számtalan
különböző    dokumentum   teljes   szöveggel   elérhető   a   legkülönbözőbb
számítógépeken.  Az  elektronikus  szövegeknek  ez  az óriási tömege magával
hozta   azt   az  igényt  is,  hogy  ezeket  valamilyen  módon  kezelhetővé,
kereshetővé tegyék.

   Ezek az elektronikus dokumentumok alapvetően a szolgáltató számítógépeken
nyilvános filetranszfer (anonymous FTP) szolgáltatással érhetőek el. Azonban
aki már egyszer kiiratta egy ilyen FTP host alkönyvtárában lévő dokumentumok
listáját,  az  tudja,  hogy  a  különböző  érthetetlen  fantázianevü file-ok
tömkelegében  nincs  igazán  mód  a barátságos eligazodásra. Ha nem tudjuk a
pontos  címét,  elérési  útját  és  nevét  egy  dokumentumnak,  akkor ezek a
dokumentumgyűjtemények a szabad keresés számára szinte használhatatlanok.

   Erre  a  problémára  válaszul  fejlődtek ki a közelmúltban azok az ismert
kliens-szerver  alapú  hálózati  programok  - WAIS, WWW, Gopher -, amelyek a
különböző  számítógépeken  szétszórva található elektronikus dokumentumoknak
már egyfajta egységes kezelését tették lehetővé.

   Ezeket  és  más  eszközöket  felhasználva alakultak ki a hálózaton ismert
nagy  elektronikus szövegarchivumok, mint pl. a Gutenberg project, az Online
Book  Initiative,  az  Oxford  Text  Archivum vagy az inkább szakmai jellegű
Economics Working Paper Archive.

   A  példaként  felsorolt  gyűjteményekben  a  világirodalom  klasszikusai,
kézikönyvek   és  szótárak,  tudományos  publikációk  és  cikktervezetek  is
megtalálhatóak.

   A  Gutenberg  Project  pl. az amerikai Michael S. Hart professzor nevével
fémjelzett  vállalkozás.  Azt  tűzte  ki  céljául,  hogy a 2000. évre 10.000
egyszerű   szöveges   file-ban   tegyen   online  hozzáférhetővé  alapvetően
szépirodalmi és alapvető klasszikus szövegeket. Hart professzor elképzelései
szerint  elektronikus  szövegarchivumát  az  ezredfordulón már legalább száz
millió felhasználó fogja használni.

   Azonban  mind  ezen archivumok többségére, mind a hálózati dokumentumokra
általában  jellemző,  hogy  angol  nyelven  íródtak.  Ezen természetesen nem
csodálkozhatunk,  hiszen  az  Internetnek  nemcsak  a  felhasználódi,  de  a
szolgáltatói  is  legnagyobb százalékban az Egyesült Államokban találhatóak.
Az  Internet  azonban dinamikusan fejlődik a nem-angol nyelvű országokban is
Dél-Amerikától  kezdve  Európán  át  a  Távol-Keletig.  Ez azt jelenti, hogy
amilyen  arányban  hódítják  meg  a  különböző országok a hálózatokat, olyan
arányban  fog megjelenni információ a különböző nemzeti nyelveken ezekről az
országokról és országokból.


                   2. Magyar Gopher szerver szolgáltatások
 
   Az  IIF-nek  köszönhetően  Magyarországon  is  egyre  nagyobb kör számára
érhetőek  el  a  hálózatok alapszolgáltatásai. A számos adatabázis és online
könyvtári katalógus mellett már nálunk is találhatóak online elérhető teljes
szövegű  elektronikus  dokumentumok.  A  tavaly  szeptemberben  meghirdetett
Gopher  pályázat ösztönző hatásának köszönhetően, már 10-15 felsőoktatási és
kutatási  intézmény  indított  be  Gopher szerver szolgáltatást. Ez igéretes
fejlődés  annak  a  tükrében,  hogy  1993.  elején  még csak a BME és a KFKI
üzemeltetett önálló Gopher szervert Magyarországon.

   A  magyar  Gopher  szolgáltatóknál  már megjelentek és olvashatóak magyar
nyelvű  és  egyéb  hazai  elektronikus  dokumentumok, természetesen egyelőre
főleg  a hálózatok témakörében. Mindazonáltal a magyar Gopherekre ismereteim
szerint  még főként az eseti jelleg a jellemző. Ez abból is következik, hogy
az   ilyen   tipusú   online   szolgáltatások   még   sokkal  inkább  lelkes
számítástechnikusok  és  könyvtárosok  "magánvállalkozásai"  mintsem tudatos
könyvtári  szolgáltatáspolitikai  fejlesztések.  Ezeket a szolgáltatásokat a
hálózatokkal  "megfertőzöttek"  inkább  a  munkájuk  mellett,  után  végzik,
fejlesztik.  Ebből  a  szempontból  is nagyon hasznos volt az IIF pályázata,
mert talán egy kissé "polgárjogot" adott ezeknek a tevékenységeknek.

   Azonban  igazán  komoly intézményi támogatásra véleményem szerint még egy
ideig  nemigen  számíthatunk.  Ezt  a  látszólag pesszimista megállapítást a
következőre alapozom. A magyar egyetemi könyvtárak - amelyek az elektronikus
hálózati    szolgáltatások    gerincét    alkothatják    -   napjainkban   a
könyvtárautomatizálás, az integrált könyvtári rendszerek bevezetésének súlya
alatt görnyednek. (Csak példaként említeném, hogy a BKE, a Miskolci Egyetem,
a  debreceni KLTE, a szegedi JATE, a Veszprémi Egyetem, a SOTE és a Gödöllői
Agrártudományi  Egyetem  Központi  Könyvtárai mind most vannak az első igazi
integrált könyvtári rendszer bevezetésének szakaszában.)

   Már  persze  csak  a  "szerencsésebbeknek"  vannak  ilyen  problémáik,  a
többségnek  egyelőre még nincsenek hasonló gondjaik. Ezért a könyvtárak most
teljes  erővel a könyvtárautomatizálás fáradságos problémáira koncentrálnak,
a többségük még csak most tanulja a kezdőlépéseket ezen az úton is.

   Ilyen  körülmények  mellett érthető, hogy a Gopher és társai miért inkább
csak lelkes "magánvállalkozásokban" épülnek.


                 3. A Magyar Elektronikus Könyvtár (M.E.K.)
 
   Mindezek  után  elérkeztem  előadásom  tulajdonképpeni témájához a Magyar
Elektronikus  Könyvtár  (a  továbbiakban  M.E.K.)  témájához.  Az ötlet és a
javaslat - ahogyan már említettem - Drótos László kollégámtól származik, aki
hazai hálózati szakemberek egyik nagy "öregjének" számít. Az ötlet egyébként
a  hazai könyvtárosok és hálózati szakemberek elektronikus konferenciáján, a
KATALIST-en  "hangzott  el"  tavaly  októberben. A felhivás és az azt követő
reagálások   természetesen   megtalálhatóak   a   hálózaton,   mind  az  IIF
filetranszfer  szolgáltatása  révén,  a PETRA KATALIST alkönyvtárában (X.25)
vagy pl. a BME Gopher szerverének KATALIST archivumában.

   A  javaslat,  amely már az IIF hivatalos fórumaira is eljutott, röviden a
következőket tartalmazza.

   Az  IIF  Gopher pályázatához kapcsolódóan országosan kellene megszervezni
és  koordinálni  a  Magyar  Elektronikus Könyvtárat. Ennek alapvető célja az
lenne,  hogy  a  hálózatokon  teljesszövegű  anyagokat tennénk ingyen, bárki
számára elérhetővé, a szerzői jogok tiszteletben tartásával.

   A  M.E.K.  gyűjtököre  a  magyar  nyelvű  dokumentumokra,  vagy az idegen
nyelvű,  de  magyar  vonatkozású  dokumentumokra terjedne ki. A project első
szakaszában  az eredeti javaslat szerint a következő három területre kellene
helyezni a hangsúlyt:

   - a  klasszikus  magyar szövegek gyűjtése, amelyek a külföldön élő magyar
     nyelven olvasó közönség számára közvetítenék a magyar kultúrát,

   - számítógépes programok, eszközök szolgáltatások magyar nyelvű leírásai,

   - hazai egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben készülő tudományos
     munkák. A későbbiekben bővíteni lehetne a M.E.K. gyűjtőkörét pl.

   - kézikönyvekkel, szótárakkal, - konferenciakiadványokkal és minden olyan
     dokumentum   elektronikus   változatával,   amelyek   a   könyvtárakban
     előfordulnak.  A  kereskedelmi termékekről rövid ismertetést, vagy demo
     verziókat is elhelyezhetnénk.

   A  M.E.K.  technikailag  a  jelenleg  már működő Gopher szervereken lenne
elérhető,  egy  közös  "Magyar  Elektronikus  Könyvtár/"  menüpont  alatt. A
Gopherek  kliens-szerver  elvét kihasználva tehát a M.E.K. nem bibliográfiai
rekordok, hanem teljes szövegek union katalógusa lehetne. Ezzel talán példát
is  mutathatnánk a hazai könyvtári katalógusok ilyen irányú fejlődésének. Az
IIF  központi  Gopherében  lenne  a  M.E.K.  átfogó  főmenüje (természetesen
bárhova  beköthetően)  ami  mögött  lévő alosztályok és szövegek a különböző
hostokon lennének elosztva.

   Az  Elektronikus  Könyvtár  egyik problémája (a sok közül) persze a hazai
felhasználók  táborának  szűk köre. Számolni kell azonban azzal - legalábbis
őszintén  remélem  -,  hogy ez a kör Magyarországon is gyors ütemben bővülni
fog.  Az  IIF  fejlesztéseinek  következtében az egyetemi körben igazán csak
tavaly indult be a hálózatba kapcsolódás folyamata. A technikai bekötés után
azonban  még  hátra  van  a  "szellemi kapcsolódásé", a hálózat eszközeinek,
lehetőségeinek,  kultúrájának megismérése. A külföldi példák alapján azonban
számolni  kell  azzal,  hogy talán nem is olyan sokára az általános iskolák,
középiskolák és egyéb közintézmények is felhasználóként jelentkeznek.

   Az  Elektronikus  Könyvtár  azonban semmiképpen sem a papíralapú irodalom
kiváltására  szolgál.  Azonban  egyre inkább figyelembe kell venni azt, hogy
mind a szakirodalom, mind az irott kultúra már elektronikus dokumentumokban,
mint alternatív információhordozó eszközökön is megjelenik.

   Akkor  amikor  a  megfelelő  nyomtatott irodalomhoz nem tudunk hozzáférni
vagy   a   gyakran  használt  és  keresett  szövegek  esetében  mind  reális
alkalmazási  területek  a  M.E.K. számára. Számos értékes irodalom pl. azért
nem jut el szélesebb körökben, mert nincs hozzá megfelelő nyomdai kapacitás,
kellő  pénzügyi  forrás  stb.  Talán elég itt csak példaként megemlítenem az
egyetemi jegyzetkiadás problémás ügyét.

   A  M.E.K.  a  Gopherek  világában  azt is jelentené, hogy a magyar nyelvű
kultúra  szerte  a  világban  könnyen  hozzáférhető  lenne. (Persze a magyar
karakterek azért egy kicsit "izgalmassá" teszik a dolgot, erről majd később,
röviden.)


                               3.1 Osztályozás
 
   Mivel a Gopher alapvetően egy hierarchikus osztályozási rendszernek felel
meg, rendszerezésben járatos könyvtáros szakemberek segítségével meg kellene
állapodni egy közösen elfogadott fő klasszifikációban. Persze az sem biztos,
hogy  egy  teljesen  új  tudományfelosztást kellene kitalálni, meggondolandó
például,  hogy  a  Library of Congress fő osztályozási rendszere nem volna-e
használható erre a célra.

   A   különböző   nagy   témakörök   a   már  meglévő  Gopher  szervereknél
találhatnának   gazdára,   ahol   a  mélyebb  struktúrálás  a  helyi  Gopher
adminisztrátor(ok) feladata volna.


                            3.2 Szövegek tárolása

   A  rövidebb  szövegek  közvetlen  online  is  olvashatóak volnának, míg a
nagyobb  méretűek  fejezetekre tagolva vagy tömörítve lennének letölthetőek.
Célszerű  volna ezért egy közös tömörítési eljárásban megegyeznünk, amelynek
a  programjai  szintén  letölthetőek lennének a M.E.K. egy alrészéből. Magam
részéről  a  PKZIP  tömörítés látom leginkább megfelelőnek. Részint - persze
főleg  a  KATALIST-en  -  ezzel  találkozunk leggyakrabban, részint szöveges
file-oknál talán ez a program tudja a legnagyobb sűrűséget elérni.

   Feltétlenül  fontosnak  tartom,  hogy tegyünk egy közös ajánlást a Gopher
szöveges  dokumentumok  maximális  nagyságára.  Ez  mind  a szöveges, mind a
tömörített file-oknál fontos. Saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a
szöveges file-oknál valahol 200 kbyte körül kellene meghúzni a felső határt.

   Bináris   file-ként,   csak   letölthető  formában  lehetne  rögzíteni  a
"nyomdakész"  szövegszerkesztővel  készült  formázott  anyagokat  is, bár az
egyszerübb, szövegorientáltabb dokumentumokat sima ASCII formában is érdemes
volna rögzíteni.

   A   közös   magyar  ékezetes  karakterek  alkalmazásában  már  úgy  látom
dicséretes  fejlődés  történt.  A Gopherek rendszergazdái már sok fáradságot
fordítottak  arra,  hogy  a  felhasználók egységesen tudják olvasni a magyar
karaktereket.   Erre  az  egységesítésre  továbbra  is  oda  kell  figyelni,
kiterjeszteni  minden  hazai  és  később belépő új Gopher szolgáltatásra. (A
Gopher mellett természetesen más hálózati szolgáltatás is elképzelhető, mint
pl. a debreceniek WWW vagy NCSA Mosaic szerver szolgáltatása.)


                     3.3 A dokumentumok egységes leírása
 
   Minden  dokumentum elé egy egységes szabvány szöveget kellene illeszteni,
címmel,  szerzővel,  forrással  stb.  Példaként  talán  kevésbé  a könyvtári
címleirás   sokrétű  és  bonyolult  szabványát,  mint  inkább  bibliográfiai
adatbázisok leíró rekordstruktúráját kellene tekinteni.

   A  leíró  adatok  mellett  egy  egységes  copyright  megjegyzésben is meg
kellene   állapodni,   amely   rendelkezik   a   dokumentum   használatáról,
terjesztéséről és amely nélkül a dokumentum egyben és részleteiben sem volna
tovább felhasználható.


                               3.4 Új tételek
 
   Kellő  gyarapodás  esetén havonta egy listán nyilvánossá kellene tenni az
új  tételeket,  mind  egy-két  nyomtatott folyóiratban mind egy elektronikus
listán közzétennénk.


                              3.5  M.E.K. lista
 
   A M.E.K.-ben résztvevők számára indítani kellene egy elektronikus listát,
ahol  az  aktuális technikai és egyéb részletkérdéseket lehetne megbeszélni.
Bár   meggondolandó,   hogy   a  BME-n  indított  POCOK-L  lista  már  talán
felhasználható volna erre a célra.


                           3.6 Saját tapasztalatok

   Mint  a BKE Gopher szerverének egyik szervezője, a M.E.K. kapcsán röviden
beszámolhatok   kezdeti   tapasztalataimról   is.   Hiszen   a  Gopherünkben
szerkesztett   Elektronikus   Könyvtár  egyik  részében  tulajdonképpen  már
megtalálhatóak  a  leendő M.E.K. alapjai főként hálózati irodalomból és egy-
két mutatóban található közgazdasági tanulmányból.

   Egyelőre  a  leggazdagabb  gyűjtemény  a KATALIST-en "megjelent" hálózati
irodalomból  van,  amely  főként Drótos László fordításaiból áll. Egyelőre a
gyűjtés  legnagyobb  akadályának  a  hálózatok,  az  elektronikus publikálás
ismeretlenségét látom. Hiába sikerült ugyan néha meggyőzni egy-két kollégát,
hogy  szerezzen meg kutatóktól tanulmányaik elektronikus változatát, de amig
a   kutatók   és   oktatók   nem  ismerik  és  nem  használják  a  hálózatot
kommunikációra  és  információszerzésre,  addig nem lesznek igazán partnerek
egy ilyen vállalkozásban.

   Sajnos  egyelőre  nem  tudtam  kielégítő  és  megnyugtató  választ adni a
szerzői  jogokkal  kapcsolatos  érdeklődésre  sem,  amelyet  az elektronikus
publikálás  kapcsán  sűrűn  nekem szegeznek. Mindenképpen rögzíteni kell azt
hogy  a  M.E.K., hogy alapvetően a nyilvános, ingyenes elektronikus irodalom
tárolására és terjesztésére szolgálna. A "példányszám" növeléséből nem lehet
meggazdagodni.   Az   persze   szigorúan   kiköthető,  hogy  e  dokumentumok
felhasználásakor  pontosan  idézzék  a  forrást, vagy a sokszorosítás csak a
feltüntetett copyright megjegyzéssel történjék.

   Az  eddig  begyűjtött  dokumentumoknál többször felmerült az a problémám,
hogy  miképpen  adjam  meg  a  forráshivatkozást. Az Interneten is csak most
kisérleteznek  az  URL  (Universal  Resourse  Locator)  és az URI (Universal
Resource  Identifier)  alkalmazásával,  amelyek az elektronikus dokumentumok
kizárólagos azonosítását végeznék a hálózaton.

   Nagyon   fontos,   hogy  a  M.E.K.  szervezésébe  osztályozásban  járatos
könyvtárosokat    is    bevonjuk,   vigyázva   a   hierarchikus   struktúrák
túlbonyolításának  a  veszélyére.  A  Gopher leginkább kevés információtömeg
hierarchius  osztályozására  alkalmas.  Egy-egy menüszinten a használhatóság
végett  csak  korlátozott mennyiségü anyagot célszerü rögzíteni. Találkoztam
ugyan  40-50  oldalas,  sőt  ennél  hosszabb  menükkel is, ezek kezelése már
kényelmetlen, behívásuk esetenként időigényes.

   Természetesen  majd  ha  azzal  a problémával küszködünk, hogy a hatalmas
magyar   nyelvű  elektronikus  dokumentumállományt  alig  tudjuk  kezelni  a
Gopherekkel,  akkor  áttérhetünk  más  hálózati  eszközre,  WAIS-ra  vagy az
akkorra már kifejlesztett legújabbra.

   Időigényes,  de  hasznos  lenne  a  kialakítandó Elektronikus könyvtárban
egyszerü  "index"  menüket is létrehozni, ahol cím és szerző szerint tudnánk
gyorsan  visszakeresni.  Ez  különösképpen  fontos keresési szempont lenne a
szépirodalmi műveknél.

   A   Gopherek  sokoldalúságát  jellemzi,  hogy  különböző  egyéb  indexált
visszakeresésnek  is  teret  adnak.  Ilyenek  pl.  a  Gopherben feldolgozott
tételek  cimeinek  indexelt  visszakeresése,  a  szöveges  állományok szabad
szöveges   visszakeresése.  A  BME-n  kifejlesztett  ürlapos  visszakeresés,
amelyet  a  telefonkönyvhöz  és  a  Gopher  töltéséhez  alkalmaznak  szintén
célszerü    volna    az   Elektronikus   Könyvtár   tételeinek   struktúrált
visszakeresésére is alkalmazni.

   Már  kezdeti gyűjtéseknél is előjöttek az Elektronikus Könyvtár korlátai.
Első  megközelítésben inkább csak az egyszerű szöveges anyagokat tudtam fel-
és  bedolgozni,  sima  ASCII file-ok formájában. Ez azt jelenti, hogy minden
ábrát,  grafikát  használó  dokumentum  szöveges  formában  csak részlegesen
szerkeszthető  be  egy  Gopherbe.  Ugyan elképzelhető az is, hogy az eredeti
szövegszerkesztő  file-t  helyezzük  el,  ezzel  viszont  az online könyvtár
eredeti  használatától  tekintünk  el.  Tudom ugyan, hogy a hálózaton talált
szöveges  dokumentumokat  alapvetően  nem  a  képernyőről, hanem kinyomtatva
célszerű   olvasni   (legalábbis   annak  aki  még  óvja  a  szemét),  de  a
válogatáshoz,  böngészéshez nagyon hasznos az elektronikus dokumentumba való
online beleolvasás.

   A  fentiekben csak azért vázoltam az Elektronikus Könyvtár kialakításának
problémáját,   hogy   érzékeltessem   annak  komplexitását.  Egyszerre  kell
figyelnünk  és valamennyire járatosaknak lennünk a dokumentumok elektronikus
rögzítésében,   tömörítésében,  a  Gopherek  és  egyéb  hálózati  szoftverek
nyújtotta    lehetőségekben,   továbbá   könyvtárosokként   az   információk
rendezésében,  a  visszakereshetőség  szempontjainak figyelembevételében. Az
Elektronikus Könyvtár ezért igazi kihívás mind a számítástechnikusok, mind a
könyvtárosok  és  az  informatikus  szakemberek  részére ismereteik, tudásuk
"közelítésére", egymást kiegészítő alkalmazására.

   Az  Elektronikus  Könyvtárhoz  tartozik  még  egy  látszólag  idegen,  de
véleményem  szerint nagyon is fontos dolog, a hálózati oktatás kérdése. T.i.
hiába hosszabbodnak már hazánkban is az üvegkábelek, lesznek behálózva a PC-
k  és a nagy számítógépek, ha az ezeket alkalmazók nem tudják, nem ismerik a
hálózat adta lehetőségeket.

   Ezért  nekünk,  akik  egyszerre  felfedezzük  és alkalmazzuk a hálózatot,
fejlesszük  a hazai online szolgáltatásokat, nagyon fontos felelősségünk van
az  oktatás  tekintetében  is.  Gondolnunk  kell  arra  is,  hogy  a  Magyar
Elektronikus Könyvtár alapvetően az olvasókért kell hogy legyen. Márpedig az
olvasókat  is nekünk kell kiképeznünk, nekünk kell felkeltenünk az igényt is
az elektronikus kultúrára.


                 3.7 A Magyar Elektronikus Könyvtár project
 
   Végül  de  nem  utoljára  a  javaslat  fontos  része  a projectben az IIF
központi   szerepe.   Az   előző  részben  utaltam  már  rá,  hogy  a  hazai
könyvtárakban az online elektronikus információkkal foglalkozók tevékenysége
jelenleg nem tartozik a könyvtárak súlyponti feladatai közé.

   A  M.E.K.  menedzselését  a  Gopher  pályázat  folytatásaként egy project
keretében  az  IIF-nek  kellene  felvállalnia. Ez a tervet már nemigen lehet
megvalósítani  helyi  magánkezdeményezésből.  Az egyetemi könyvtárakban és a
kutatóintézetekben  azonban  már  most meg lehet találni azt a kis csapatot,
amelyre  alapozva  megszervezve  és koordinálva egy országos vállalkozásként
meg lehetne a M.E.K.-et szervezni.

   Az  IIF  tehetne  ajánlásokat  a  fent  említett  és  még egyéb technikai
kérdésekben.  Megszervezhetné a különböző tudományterületek felelőseit, akik
a saját területükön elkezdhetnék az anyagok módszeres gyűjtését. Csakhogy ez
már  nem  szétszórva, hanem az IIF égisze alatt koordinálva történne. Az IIF
erőforrásaiból  ösztönözhetné, jutalmazhatná a projectben tevékenykedőket, a
lelkesedés  mellett  a  hivatalos  elismerés  ösztönzőerejével  is segítve a
vállalkozást, hiszen erre azért mindannyiunknak szükségünk van.

   Az  információs gazdaság lassan Magyarországon is bontogatja szárnyait és
a  piaci  szféra  valószinüleg  nálunk  is  hamarosan  felfedezi  magának  a
hálózatok   sokat  igérő  világát.  Nem  szabad  azonban  hagynunk,  hogy  a
privatizáció  teljes  mértékben  ellepje  a kultúra, az oktatás világát. Meg
kell  találnunk  azt  a határvonalat, ameddig az információkat a köz számára
nyilvánosan  elérhetőnek  kell  tennünk,  amely  a  nyilvános  közkönyvtárak
alapvető feladata.

   Amint  említettem  már a világban számos különböző project létezik, amely
elektronikus  szövegek gyűjtését és terjesztését tűzte ki célul. Nem ismerek
azonban  olyan  vállalkozást,  amely  egy  ilyet országos szinten valósított
volna  meg. Magyarország kis ország és a hálózatok különösképpen közelhozzák
a   világot.  Itt  a  lehetőségünk,  hogy  példát  mutassunk  összefogásból,
együttműködésből. Ez úgy látom különösen ráfér a magyar könyvtárügyre.

   Bízom  benne,  hogy  ebben  a vállalkozásban partnerekre találok azokban,
akiket már megérintett az Internet sajátos levegője. Ennek lényege pedig nem
is  igazán  az  elektronikus információk hatalmas tárháza, hanem a hálózaton
tevékenykedők önzetlen, segítő közössége.

   Mire ezt az előadásomat megtartom, remélem már többet tudok majd mondani,
hogy  az  IIF  hol  tart a M.E.K. project tervezésében. Ez a program azonban
csak igazán tőlünk és általunk épülhet és fejlődhet.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező