Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                                Lázár István

                          LÁTOMÁSOK ÉS "ÉSZLELÉSEK"

    (In: Természet Világa, 128. évf., 7. sz., 1997. július, 332-334. o.)

   Ámbár  Göoz  Lajos  a  Lochness  - szörny nélkül címet adta e lap júniusi
számában  megjelent,  számomra  igen informatív, ám de alapjában tektonikai-
morfológiai,  valamint  paleoklimatikai  támájú írásának, a mindösszesen 332
nyomtatott  sornyi  közleményből  139  sor a nem létező szörnnyel, a becézve
Nessie nevet nyert látománnyal foglalkozik. Ami 42%.

   Ez  az  arány  tetemes.  Mégsem  kifogásolható.  Mert ha Kr. u. 565 körül
bizonyos  Szent Columba látta volna eloször, mellesleg nem is a tóban, hanem
a  Ness  folyóban  a  szörnyet,  ez teljesen rendjén való. Akkor is az, ha a
Szent  István  Társulat által kiadott, A szentek élete szerint az 525 és 543
között  valamikor született és 615. november 23-án elhunyt Szent Kolumbán ír
szerzetes  Irországból  előbb  csak a dél-angliai Cornwallba jutott el, majd
onnan  a  csatornán  rögtön  a  kontinensre  ment,  s  ott  élte  le  egész,
kolostorfundálásokban  és  pogányok  térítésében gazdag, jámbor életét. Ez a
kor  még  annyira  a  legendák ködébe vész. S ezekben otthonosan közlekednek
vízen és szárazon szentek és szörnyetegek.

   Annál tanulságosabb - s e hozzászólás tárgya -, ami a következő, 1900-ban
történt második "észlelés", főként pedig az 1930-as évek elejéről datálható,
s  azóta  szinte folyamatosa Loch Ness-kampány nyomán taglalható. Göoz Lajos
még  139  sor ellenére is csak említőleg szólhat a Nessie nyomában indított,
hol  komolytalan, hol azonban nagyon is komoly expedíciókról. Utóbbiak során
a  Nessie-megfigyelők  mind  korszerűbb,  drága  eszközöket  vetettek  be: a
távcsövek   és  fotómasinák  után  víz  alatti  kamerákat  önműködő  kereső-
követőkkel,    tengeralattjáróktól    halrajokig   minden   vízben   bujkáló
felderítésére   alkalmas   szonárokat  stb.  Még  egy  külön  erre  a  célra
kifejlesztett  tengeralattjáró is lemerült a tóban Nessie-ért. Akkora volt a
felhajtás,  hogy a munkába sikerült bekapcsolni az USA űrkutatási hivatalát,
a  NASA-t  is  extra  kameráival,  s  a  régi  és  az  új képek számítógépes
elemzésében  részt vett a RAF, a Royal Air Force: a brit Királyi Légihaderő.
Mindhiába...

   Sok  és  sokféle  technikai  és  más,  ide nem férő érdekességével együtt
lehangoló  történet  ez.  S  magam  két  vonását emelem ki. Az első az, hogy
számos  szemtanú,  alkalmilag  bűvkörbe  vont  és  szinte  profiként fellépő
"észlelő"  mily  sokféle  "lényt"  látott, vélt látni a szörnyről szólva. Ha
többször  ismétlődött  is  egy  "vízi  óriáskígyó",  illetve  egy nagytestű,
zsiráfnyakú  és  kisfejű "őslény"-figura (sztereotípia), amit persze mintegy
egymásnak  adhattak  a  tanúskodók,  sőt  azok  nemzedékei  -  már a feltűnő
sokféleség jogos gyanút kellett, hogy keltsen.

   Szóljon  a  hazai  szkeptikusok  dicséretére,  hogy  a  jeles Gaál István
geológus és ismeretterjesztő író már 1936-ban megjelent "Amit rosszul tudunk
- Természettudományi koholmányok és balítéletek" című könyvében, nem kímélve
a  sajtót,  különösen a képeslapokat és -mellékleteket, így fakadt ki: "Hogy
mivé  fajulhat  el  ezen az úton-módon való koholmány-gyártás és terjesztés,
'kimagasló'  példája a 'lochnessi szörny' önmagában eléggé mulatságos, de az
emberiség   általános   értelmiségére   mégis   nagyon  szomorú  fényt  vető
históriája."  És  hol  volt ekkor még a NASA, a RAF, meg a többi. Gaál utóbb
maga  is  rátér a feltűnő sokféleségre: "A 'Loch Ness-i Vezető'-ben az óriás
szalamandrára emlékeztető képét látjuk, amelynek fejét valamely óriás-szörny
talpa  lapította  össze.  Egy másik művész ezzel ellentétben hosszú, keskeny
fejjel  ábrázolja.  A  harmadik az Allosaurus hitvány másának tünteti fel. A
negyedik  mindezektől  eltérő, olyan mesterművet hozott létre, amelyben több
fajta  kétéltű  és  néhány emlős jellemvonásainak keverékére ismerünk." Gaál
könyve ezt részben illusztrációkkal is szemlélteti.

   Végül  is  mindez  igen emlékeztet arra, ami UFO-ügyekben, "földönkívüli"
látogatók  járműveinek  és  személyzetének  megörökítéséről  mondható  el. A
kettősség,  az  ellentmondás azonos: az "észlelők" hol egymástól kölcsönzik,
egymás  szájába  adják az "információkat", hol pedig más-más, gyakran nagyon
ellentétes,  sőt egymást kizáró "észlelésekről" vallanak, ilyenekről tesznek
hitet.  Ám ez a kettősség sem a hívőket, sem az UFO-k léte mellett ugyancsak
elkötelezett "kutatókat" nem zavarja.

   A másik, kiemelkedő jellemvonás az üzleti háttér. Futólag még mindig Gaál
Istvánnál  maradva:  az  ő  szkeptikus állásfoglalása Nessie ügyében, a maga
józan,  s  koholmányokon  különösen  edzett  gondolkodásán túl nem kis részt
bizonyos  W.  K.  Gregorynak, a gerinces állatok neves kutatójának helyszíni
vizsgálatain  alapul.  Aki  szakmai  észrevételeinek  utókommentárjaként nem
átallja  leírni:  "ez  az  áldott  barom az országnak Walter Scott óta egyik
legnagyobb  jótevője".  Az  érintett  skót  város,  Inverness ugyanis a brit
szigeteknek  a  romantikus  házasságkovács-tanya,  Gretna Green mellett vagy
előtt  a legerősebb idegenforgalmi vonzerejéhez jutott a drága Nessie révén.
Ezekhez képest például az - alighanem - kőkori csillagvizsgáló Stonehenge és
minden más hasonló eltörpül.

   Hát  igen.  Emlegetjük,  mégsem  tudatosul  bennünk  igazán,  hogy számos
koholmány,  sarlatánság,  áltudományos  "szenzáció"  és  ezek  pertraktálása
egyenként,   s  összességében  az  egész,  az  emberi  hiszékenységre  és  a
tudományos megismerés elfogadásának a hiányára épülő "iparág": óriási üzlet.
Hogy  -  akár  hazabeszélve  -  mást  ne mondjunk: a tudományos és a korrekt
ismeretterjesztő  lapok  és  könyvek  többnyire  állami  vagy  piacgazdasági
mecenatúrára szorulnak. A kultúra koldusai. Míg az ezoterika, az "ufológia",
a  horoszkóp-irodalom,  a  kártyavetés  és  zaccjóslás  "tudománya",  az "X-
aktagyártás" és hasonlók profitábilis üzletet kínálnak, nyújtanak.

   Göoz  Lajos hangsúlyozza, hogy a Nessie-hisztéria inspirálta, idővel mind
tervszerűbb    és    egzaktabb    Loch    Ness-kutatásnak    igen    hasznos
természettudományos   hozadéka   is   volt,   van.   Így   vált   a  félszáz
négyzetkilométeres  skót  tó  a  világ  egyik  legátkutatottabb  tavává.  Ma
alighanem  jobban  ismerjük  vizét,  vízgyűjtőjét,  élővilágát  stb., mint a
Bajkál-tavat,  amely  pedig a világ legnagyobb édesvíztartalékát tartalmazza
(mind  veszélyeztetettebb  állapotban).  Nessie  nem  csupán turistákat - és
fantasztákat - toborzott a tóhoz. Tudósokat és természetvédőket is.

   Jut  eszembe:  a  közös  román-magyar történelemnek Drakula a világ előtt
sokkal  ismertebb  figurája, mint Hunyadi János. Tutanhamon 1922-ben fellelt
aranykincseit   többen  ismerik  a  "fáraó  átka"  hozzá  fűződő,  alaptalan
legendája,  mint az aranyak történeti értéke és esztétikai szépsége miatt. S
nem  adott-e  alkalmat-lendületet  a  tudományos - geológiai és őslénytani -
ismeretterjesztésnek  az  erdélyi  Tordai-hasadékról  vagy a Nummulitesekről
szólva az ezekhez fűződő Szent László-legenda...?

   Vígasztaljuk  magunkat, vereségeink közepette, sebeinket nyalogatva. Mert
a  "Természet  Világa"  júniusi számának megjelenésével egyszerre jött a hír
Skóciából,  hogy  1997  nyarán  új  expedíció  kutatja  a Loch Nesst. Ám nem
hidrológiáját, nem az üledékeit. Nem, nem.

   Ez az "áldott barom": Nessie örök...
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2019
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező