Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                                Bencze János
                        A Pécsi Extra főszerkesztője
                           (pextra@.mail.matav.hu)

                              A SZOMBATHELYI ÚT

   Alig  egy  hete  a Vas megyei tb-önkormányzat vezetője bejelentette, hogy
lefoglalja  az  NB-I-es  szombathelyi  futballcsapat  két  meg  nem nevezett
játékosát,  mivel  a klubnak tízmilliós tartozása gyűlt össze, amit egyrészt
nem is akar, másrészt pedig nem is tud kifizetni.

   Ne   gondoljuk,   hogy   ezek   után   a  két  kiválasztott  labdarugó  a
társadalombiztosítás szineiben játszik majd. Egyszerűen arról van szó, amint
a  szerződésük  lejár,  és  eladják  őket,  az  értük  kapott  vételár nem a
szombathelyi  klub bevételeit szaporítja majd, hanem a pénzt a felgyűlt - és
nyilván csak növekvő - tartozások fejében elviszi a tébé.

   Sajátságosan   kockázatos   vállalkozás,  amely  ugyanakkor  meglehetősen
alacsony életismeretről tanúskodik. Lehet, hogy a tébé jobban járt volna, ha
a   szombathelyi   stadion  kapufáit  foglalja  le,  mert  azokért,  mondjuk
tetőlécnek felfűrészelve, esetleg még kapott volna valamit. De a Jugoszlávia
elleni  világbajnoki  pótselejtezők  után,  amelyek során épp egy tucat gólt
rúgtak  könnyedén  játszadozva  a mi alaposan felkészített legjobbjainknak a
plávik,   magyar   futballistákkal   üzletelni  körülbelül  akkora  sikerrel
kecsegtet, mintha homokot próbálnánk eladni az arábiai sivatagban.

   Így  az  az  érzésem,  hiába  a  nemes  szándék, a lefoglalt szombathelyi
futballisták  árán  a  tébé nem szaporítja majd a pénzhiány miatt leállított
szívműtétek   számát.   S   lefoglalhatná  akár  elnökökkel,  szponzorokkal,
mesteredzőkkel  együütt a teljes NB-I-et - s a tartozások miatt valószínűleg
lenne is rá oka -, akkor sem jutna olyan jelentős bevételhez, hogy például a
sugárterápiás   kezelésekhez   szükséges  korszerű  felszerelést  vásároljon
belőle, hogy növelje a daganatos betegek életben maradásának az esélyeit.

   Ha nem is vezet sehova, ez a játékos-lefoglalás akkor is nagy ötlet. Most
már  nem  a  magyar  futballra  gondolunk,  amelynek  amúgy nyolc milliárdos
köztartozása gyűlt össze, s ezt szerették volna leíratni, ám a kormány nemet
mondott.  Nem  tűnődünk  azon  sem, hogy szőrös szívű volt-e adott esetben a
kormány. Inkább az foglalkoztat bennünket, hogy gyűlhetett igazából össze ez
a  nyolcmilliárdos  köztartozás.  Meg  azon,  honnan  kerültek ebbe a gyönge
magyar  fociba  még  most is milliárdok, amelyek után aztán nagyvonalúan nem
fizették  a közterheket. S hol volt hosszú ideig a tébé meg az APEH, mert ha
egy vállalkozónak csak százezres  tartozása van is, nyomban lecsapnak rá?

   De   vissza  a  lefoglalásokhoz.  Ismert,  hogy  az  állami  érdekeltségű
cégeknek,   intézményeknek   a   legnagyobbak   a  köztartozásaik.  Többször
kiszámolták,  hány  száz milliárddal is tartoznak a tébének. Belegondolni is
rossz,  mi  lesz  abból,  ha  a társadalombiztosítás makacsul halad tovább a
szombathelyi  úton,  s  egyik  reggel  arra  ébredünk,  a  meg  nem fizetett
tartozások  fejében  lefoglalták a miniszterelnököt és helyettesét. Játszani
ugyan  engedik  őket,  de  amint  át akarnak igazolni egy másik országba, az
értük kapott pénz a tébét illeti.

   Valószínűleg  nem  kell  tartanunk  attól,  hogy  a sikeres akció miatt a
jövőben katasztrofálisan zuhannak majd a gyógyszerárak.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.