''8000 forintos kérdés0
''Menstruáció0
Ismét itt a ciklusom: most végre valami új következhet... ahogyan már
annyiszor. Valami más, valami különböző. De hiszen mindig így kezdődik.
Ambíciódús változtatni akarás a kiindulópont, majd alábbhagy a lelkesedés.
Eszerint sablonosan történik minden, megszokottan. Mi tehát az új? Semmi. És
valami mégis. És persze mégsem. Ilyenkor hó végén az eltelt ciklus
átértékelése magától értetődő. Eltelt hát a 28 nap.
Új - említem ismét ízlelgetve a szó jelentéstelenségét, elcsépeltségét. Két
betűs jelző. Kontrasztok nélküli, ívelt betűkből áll. Nincs bennük törés,
mindössze kiegyensúlyozott felfelé íveltség. Képileg tehát végképp semmit
sem ad vissza rendeltetéséből.
Nem új az érzés sem. A vízcsap fémes valója. Eddig csak a hideget engedtem
meg. Most csavargatok kicsit magamon. Az új hőfok kicsit más kell, hogy
legyen. Még jobb talán az equalizer hasonlata. Tíz sávos - hisz ez ma a
divat. Azon szemmel láthatólag több az állítási lehetőség is. A
születésemtől forgó kazettám tovább halad. Még mindig van rajta valami. És
most új hangszínt igyekszem kikeverni hozzá. Felfedezhetem az eddig ki nem
emelt részeket. Ezáltal minden ugyanolyan marad, mégis csak lényegében.
Nem, a kazetta sem a legjobb. A CD-t alapvetően jobbnak találom. Minősége
klasszisokkal jobb. Más a rögzítés elve is. Szerencsémre egyben sokkalta
természetellenesebb is. Meg nem hallható differenciák vértezik fel korongom.
Sőt, az aranysárgák, a szürkéskéken csillogók írhatósága rendszerint
egyszeres. A CD-ket préselik, égetik. Expresszívebb fogalmak lengik hát
körül, hangzatosabbak a feljegyzésnél, rögzítésnél. S akkor még nem is
beszéltem a közvetlen, direkt belépési pontok megválasztásának
lehetőségétől.
Ha korongom méretét kéne megadnom, azt 12 centiben határoznám meg. nem 8 és
nem is 30. Egyoldalú, ez igaz. Sok rétegben írott talán. A forgatás iránya
és sebessége determinált. Ugyanakkor ismeretlen, mert nincs lefordított
használati útmut ató.
A pitjeimbe rótt információk visszaadását torzíthatja equalizerem. Saját
hallásomhoz, fülem karakterisztikájához igazíthatom. Én főleg a magas,
esetleg a mély hangmagasságokhoz vonzódom. Skatulyám ilyen tehát: átfogó.
Equalizálgatásom nem öncélú. A cél még csak nem is a mások bosszantása. Az
is. Elsődleges mégis inkább a figyelem felhívása, az irracionális
cselekedetek megmutatása.
Életem egyik legmegrázóbb élménye volt, mikor tudomásomra jutott, hogy a
lélek az agy része. Ekkor szakadtam ki végleg a testemből.
Ha pedig az új ciklus eljövetelére próbálnék magyarázatot adni: új igény
fogalmazódott meg bennem. Szeretnék cizelláltabb differenciákat felkutatni -
meghallani - mind másokban, mind magamban. Ki akarok hallani valami újat,
valami olyat, ami mindig is az összkép része volt, épp csak hangsúlytalan.
A megtorlás áhítata alábbhagy tehát, kifinomultabb kutatásba kezdek.
''Lehetetlen küldetés
Ez most egy halál. Megszépül, ha leírom. Korsóm mélyén találtam rá. úgy
hívták: infarktus. Leszabályozott engem is, akárcsak a kóbor feszültségek
nagyobbikát. És akkor előre, aztán megint. Megcsapott valami az extázis
lejtőjén. Olyan huzatos, olyan illatféle, ami addig tágította a fejet, míg
az be nem fogadta őt egészen. Beng-beng. És kiröpült a lábmasszírozásra
ítélt hölgy a ponyvaregényből. Megmotozott a ritmus, majd embrióvá idomult.
Még csak meg se rémített a kereszt. Farmomat körbeszántotta a bivaly, melyet
törülközőm lelkesített be, majd nekifeszül szegény pára dübörögve a
horizontnak. Megtermett az árnyék. Gyümölcse kitett egy éjszakányit.
Földmérők érkeztek minden irányból selyem kapcarongyokban. Tik-tik.
Koppantak a héjak. Egy zongorista hangja lett felkeverve a háttérzajból.
Oratóriuma a hamu békebeli holnapját kínozta. Vijj-vijj. Elcsépel volt
kuncogása. Kezdő színész szegény. Lomha is, akár a vér lombtalanítás idején.
Még annál is kevesebb volt.
Szóval, én most nem vagyok, nem tudok magamról. És akkor a mennydörgés
álmában csengetett picit, elkenődött a tapétán. Megvakult a be nem vakolt
patyolat tiszta vakolat. Az elvárások elakadtak félúton. Hát, ilyen.
Achilles Dent
(Pécs)