''NAGYSÁGRENDEK
- Lesz csönd végre? Megértem, hogy mindenki izgatott, de attól az órát
még meg kell tartanunk. Úgyis csak holnap kezdődik a kiszállás! Ráadásul a
gyerekek az utolsók, hát ne ugráljatok!
Holnap még felelni fogtok a mai anyagból! A tulajdon jegyzeteitek
alapján, tehát jó lesz idefigyelni. Mondhatom végre?
- Szülőbolygónk történetéről a múlt alkalommal beszéltünk. Ez volt az
időszámításunk előtti kor. Mikor kezdődött időszámításunk? Helyes, fiam, bár
nem egészen precíz.
Időszámításunk akkor kezdődött, mikor az utolsó űrhajó megérkezése után
lezárták Repülő Hazánk minden zsilipjét, és Hazánk új utakra indult. Hogyan
készült Repülő Hazánk? Stimmel, gyermekem, egy kisbolygót alakítottak át
dicső és ügyeskezű őseink. Tudjuk szabályozni Repülő Hazánk útját? Nono,
csak ne olyan lelkesen! Annyira azért nem tudjuk szabályozni. Méghogy a tér
és idő ura! Nem, csak a mi szépséges Galaxisunk tájai elérhetőek számunkra,
időről pedig szó sincs, fiam. De ne búsúlj, az eredmény így is lenyűgöző! Mi
az ember? Porszem a világűrben, mégis megpróbálja legyőzni a
felfoghatatlant!
- Ez persze rengeteg erőfeszítést igényelt. Mióta élünk Repülő Hazánkban?
Te, nehogy a dátumot mondd nekem, mert leharapom a füled! Ez már jobb, igen,
a tiétek a 25. nemzedék. Most tehát melyik nemzedék kormányoz? Helyes,
szépségem, a 23. Utánunk majd apáitok és anyáitok következnek, amikor a ti
gyermekeitek fognak születni. Azután pedig ti lesztek a kormányzó nemzedék.
És te a hányadik nemzedéket fogod tanítani az iskolában? Gyorsan válaszolj,
fiam, ez a pinduriknak való kérdés! Nem jó, öcsém! Te a 27. nemzedéket
tanítanád, de ha ilyen buta maradsz, az iskola közelébe sem eresztenek!
- Most Repülő Hazánk történelme következne, de sajnos be vagytok sózva.
Ezért beszéljünk inkább a Megérkezés Szertartásáról, úgyis ez az igazán
aktuális téma. Hé, üvöltésről szó sem volt, csak egyenként kérem! Tehát:
megérkeztünk. Mi a Szertartás első lépése? Helyes, apróság, a hálaadás.
Hálát adunk Teremtőnknek, hogy egy bolygóra érkeztünk. Eddig ez hányszor
történt meg? Igen, kétszer. A mostani alkalom a harmadik. Mi a második
lépés? Nagyon bölcs, gyermekem! Az alapos felderítés. Kik végzik? Igen, a
22. nemzedék. Miért? Mert ők még szívósak, de már óvatosak. Mondd el azt is,
mit kell felderíteniök előörseinknek! Igen, víz, levegő, élelem, okos vagy,
és még? Nem tudod? Pedig okos csemete vagy. A veszélyek, csöpikém, a
veszélyek! A betegséghozóktól a ragadozókig. Lakható egy bolygó, ha
veszélyek vannak rajta? Most csúnyán becsapódtál, gyöngyvirágom! Bizony
lakható, csak elővigyázatosnak kell lennünk. Hiszen Szülőbolygónkon sem volt
az élet fenékig tejföl, igaz? Nocsak, mondj egy veszélyt, ami már
Szülőbolygónkon is létezett! Vízbefúlás, ülj le, fiam, szamár vagy! A
vízbefúlás rendszerint nem környezeti ártalom, hanem maflaság. Saját
magadban rejlik a veszélye.
- Jó! Most hol tartunk a Megérkezés Szertartásában? Utolsó, dehogy
utolsó! Mi az utolsó lépés? Bizony, felszáll Repülő Hazánk! Nem, nem, te
kiszállhatsz, te itt maradsz! Az egész Északi Oldal kiszáll, de a Déli Oldal
marad. Egyet se bőgj, gyönyörűm, ez a Törvény. Miért marad a Déli Oldal
Repülő Hazánkban? Miért száll fel Repülő Hazánk? Igen, másik bolygót
keresnek. Terjesztik az életet, helyes. És még? Hát ha itt valami tör... Hm.
Erről most nem fontos beszélni. Inkább mondd meg, mi miért szállunk ki? Még
hogy unjuk a repülést, ilyet is csak egy gyerek találhat ki! Mondj valami
tudományosabb választ! Fölfedezés, ez az, betelepítés. Jó! még? Nem,
gyermekeim, egyszerűen túlszaporodás. Túl sokan vagyunk már Repülő
Hazánkban. A fele kiszáll, a másik fele nyugodtan továbbrepül egy új bolygó
felé. Világos?
- Tehát most az utolsó előtti lépésnél tartunk. Holnap kezdődik a
kiszállás. Ez mit jelent? Igen, utakat, városokat, megművelt földeket,
helyes. Ti mikor mentek, és mit terveznek a szüleid?...
* * *
- Viola! Viola! Mi volt ez?
- Micsoda?
- Ez a csörömpölés. Nem hallottad?
- Nem
- Már megint hol jár az eszed, édes egy kartársnőm?
- Miért csúfolódsz? Elgondolkodtam.
- Mint mindig. És most miről?
- Arról, hogy a Nap egy atommag. Körülötte keringenek az elektronok, a
bolygói. A Galaxis egy bonyolult, vagy legalábbis annak tűnő vegyület.
- Eddig még nem is igazán hülyeség. És aztán?
- Á, olyan goromba vagy! Minek beszélek én neked egyáltalán?
- Ez valóban rejtély. De azért csak mondd tovább!
- Neked? Na jó! Szóval ez a vegyület egy üveggolyó egyik alkatrésze és
egy kisfiú játszik vele. Persze, megfelelő méretű kisfiú, aki így rólunk mit
sem tudhat. Egyszer aztán leejti az üveggolyóját és véletlenül rámegy egy
teherautó arra a golyóra. Akkor mi lesz velünk.
- Jó nagyot koppanunk, reccsenünk. Szét éehet egy vegyületet fizikai úton
választani?
- Hát elvileg nem, de ugye az üveg nem igazi vegyület... és az egész
Galaktika olyan törékenynek tűnik...
- Mondd, te ilyenkor mesterségesen lovalod magad? "Hogyan féljünk a
valószínűtlentől", előadó a mi kis Violánk.
- Hát nem, de...
- Semmi de, kartársnő, ideje dolgozni! Hozd szépen a csészéket!
Gyönyörködni akarok szépséges kis baktériumainkban. Ide, a mikroszkóphoz!
- Nézd, ez mi?
- Mi mi már megint, te nő?!
- Hát ez. Egy nagy kavics a táptalajban.
- Az edény meg széttörve. Nézd, az ablak is!
- Akkor megvan az előbbi csörrenés oka.
- Sokat érek vele! Ezt a tenyészetet dobd ki, Violám!
- Kezdhetjük előlről!
- Jól tesszük, hogy kidobjuk? Legalább nézd meg, mit mutat a kedvenc
szerkentyűd!
- Minek? Láttál már steril kavicsot? Ez is biztosan összeförmedte a
tenyészetet. Hűha!
- Mitől hűha?
- Idenézz! Hát ez mi lehet?
- Te, ez valami új! Tisztára olyan, mint egy térkép! Mintha városok
lennének itt, és közöttük összekötő utak. Ezek meg megművelt parcellák!
Minden út a kavicstól indul. Növeld már egy kicsit a nagyítást?
- Miért? Látni akarod az autókat az utakon? Térj észhez, édes kartársnőm,
téged már megint elragadott a fantáziád! Ez csak egy baktériumtenyészet,
benne egy eltévedt kaviccsal. A kő hullámokat csapott, attól lettek "utak".
Na, dobd ki az egészet a sterilizálóba!
- De nem kéne mégis előbb megvizsgálni? Lehet az a kavics egy űrhajó,
benne pici lények sokasága, akik...
- Viola, ebből elég volt! Ilyen fantáziával írjál regényeket! Ezt a
vacakot pedig azonnal dobd ki!
* * *
A kisfiú zsebébe dugta az üveggolyókat, kezébe kapott egy süteményt és
kifutott a házból. Futtában rávigyorgott tacskójára, de nem szólt egy szót
sem. Tele volt a szája a süteménnyel. Tacsi azért pontosan tudta, hogy most
jön a játszótér, és kurta lábai teljes erejével rohant gazdája után. A
kapunál lefékezett, hirtelen balra futott a kerítés mentén. Tegnap ott
maradt kedvenc rongylabdája. Ha azt azóta valami gyalázatos macska elvitte,
akkor Tacsi most utánamegy, elkapja a macskát és addig rázza a tarkójánál
fogva... A macskák megúszták. A labda ott volt, ahol a tegnapi nagy harc
után maradt. Tegnap ugyanis a labda volt a legnagyobb és legvérengzőbb
patkány. De Tacsi legyőzte! Mutassanak még egy kölyöktacskót, aki legyőzte
volna! Ami azt illeti, most is gyanús szaga van a labdának. Muszáj lesz egy
kicsit megrázni, csak hogy tudja, ki itt a főnök.
A kisfiúnak elfogyott a szájából a sütemény és egy nagyot füttyentett
elkódorgott kutyájának. Tacsi felkapta a rongylabdát és görbe lábacskáit
maximális sebességre gyorsította. Végig a kerítés mentén, ki a kapun, utána
a gazdinak, most kéne lassítani... Ez már nem sikerült. A kajla lábú kutyus
teljes erővel a gazdi lábának vágódott, mire az egyszerűen hasraesett a
járdán, keze jól oldalba csapta Tacsit. Tacsi nagyot vonyított, oldalt
ugrott és kiejtette a labdát a fogai közül; a kisfiú zsebéből az üveggolyók
az úttestre gurultak. Ebben a percben fordult be a sarkon a teherautó. Tacsi
még nagyobbat vonyított, és egy pillanat alatt a járdán termett, a
tápászkodó gazdi térdeinél. A teherautó elrobogott. A kisfiú fölállt, de
remegett a térde. Nagyon megijedt az imént, a kutyája miatt. "Megúsztad!" -
ölelgette a csöpp ebet. Tacsi már rég megnyugodott, de azért hagyta magát
ölelgetni. Ahogy szabadult az emberi kézből, rohant a labdájáért. Arra
bizony alig lehetett ráismerni! Sáros lett, olajos és milyen lapos!
szétnyomta a teherautó.
* * *
Táguló világegyetemben élünk.
Maruzs Éva
(Salgótarján)