iqdepo // Miért nem ismerték az északi népek a Merkúrt? (Dimenzió #02)

                      ┌─▄    ┌─▄─▄         ┐    ▀Ý
                      ├─█    │ █ █ ▄─┐ ▄─┐ │ ▄ ┐ ▄ ▄─┐
                      │ █    │   █ █─┘ █   █─┤ │ █ █  
                      ┘ ▀    ┴   ▀ ▀─┘ ▀   ▀ └ └─▀ ▀

              Miért nem ismerték az északi népek a Merkúrt?

   Sokáig  nem volt világos  számomra , hogy az északi népek krónikái  miért 
nem jelzik   a  Merkúr  bolygót,  hiszen  az   egyházi  emberek  kétségkívül 
olvashattak róla, a középkori  latin krónikákban és kalendáriumokban. Mégis: 
sem a novgorodi  krónikák, sem a viking krónikák  és sagák nem jegyeztek fel 
egyetlen Merkúr-megfigyelést sem. Ennek kétségtelenül az egyik oka az északi 
időjárás.  Télen sokszor  hónapokig meg  sem kisérelhető a Merkúr észlelése, 
hiszen a látóhatár alatt marad. Tavasszal és ősszel pedig a 80%-os borultság 
teszi  lehetetlenné  az  észlelést.  Tehát csak  nyáron  van  lehetőségünk a 
megfigyelésre. Kopernikusz  sem  látta  soha a Merkúr bolygót, amit műveiben 
meg is jegyzett.
   Jómagam július  19/20  éjszakáján  Svédországból  hajóztam  Lengyelország 
felé, napnyugtakor  csodaszép  látvány  volt a zöld sugár, a Hold, a Jupiter 
és  a  Vénusz. Mivel  a hajó  fedélzetén  egy  nyugágyban  szundikáltam, így 
időnként  megpillanthattam  a Holdat, és  azt, hogy az égalja kis vörössége,
hogy tűnik el nyugaton, és hogy jelenik meg keleten.
Július 20-án hajnali 3 és 4 óra között akartam rábukkanni a Merkúr  bolygóra
(a Nap 04:26-kor kelt (NYári IdőSZámítás = NYISZ)), de a Merkúr bolygót  nem
láttam, bár  az  ég  hihetetlenül  tiszta  volt. Itthon  meghökkenve  láttam
az évkönyvben, hogy ekkor a Merkúr  a  Naptól  20º-ra  NY-ra  (a  legnagyobb 
nyugati kitérésben) és 0 magmitúdós (a továbbiakban = mg) volt, és én mégsem
láttam. A megfigyeléskor a hajó Oland  szigetéhez  közel  úszott,  tehát  az 
É. SZ. 56-57º-a között lehettem,  ez  azt  jelenti,  hogy  a  Nap  33-34º-os 
szögben nyugodhatott le, ekkor a Merkúr pályájának azon a pontján volt, ahol
az ekliptikához képest 5º-ra volt. Ez  azt  jelenti,  hogy  a  Merkúr 29º-os 
szögben kelhetett fel.
   Ekkor  jöttem  rá, hogy  miért  nem  láthattam a Merkúr bolygót, hiszen a
polgári  szürkület  kezdetén a  lapos  égi pályája miatt csak 4,3º-ra volt a 
horizonttól és napkeltekor is csak 9,5º-ra.
   Ugyanezen okokból viszont csodaszép látvány volt a  MAROKKO 94  expedíció 
alatt Marrakech-ben május 11-én megfigyelt Merkúr. Este nagyon szép  volt  a
Naptól 12º-ra levő -1,2 mg-os bolygó, amelynek kiszámoltam a  napnyugtakor a
horizont feletti magasságát, ami  10,8º-nak  adódott,  a  polgári  szürkület 
végén  5,3º  volt.  A  Merkúrt  ekkor   azért  lehetett  megfigyelni,  mivel 
magasabban volt a megfigyeléskor, mint Skandináviában és háromszor fényesebb
volt.
   Mindezekből azt a következtetést vontam le, hogy az északi  népek  nagyon
ritkán   pillanthatták  meg  a  kis  fényességű  bolygót,  s  mivel   ritkán 
figyelhették meg, nem tűnt fel nekik az égitest bolygó mivolta.

                                                              Hoffmann János





                            A Merkúr jégsapkái

   Immáron  20 éve, 1975-ben járt utoljára a Mariner 10. a Merkúr bolygónál.
Az eltelt  20 év  alatt nem túl sok ismerettel  bővült tudásunk a  bolygóval 
kapcsolatban. Az űrkutatók szeretnének egy újabb űrszondát küldeni  a bolygó 
közelébe, amely teljesen feltérképezné  a  Merkúrt  és  utána  a  Napot.  Ez 
azonban  a  mai  technikával és a kémiai hajtóművekkel elképzelhetetlen, így 
továbbra is a rádiótávcsövekkel fürkészik a  bolygó  titkait.  Az 1991/92-es 
radarvizsgálatok meglepő eredményre vezettek.  A  Merkúrnak  (a Föld, a Mars 
és a Triton után) is van egy nem összefüggő hósapkája.
   A Merkúr légköre nagyon vékony, nyomása nem éri el a 0,01 mbt. Összetevői
hélium,  nitrogén  és  nemesgázok.  A  felszínen - figyelembe  véve  a  nagy 
excentricitást - a  hőmérséklet  800 és 100 K  között váltakozik. Hogy lehet 
mégis, hogy jégsapka képződik a felszínen? A  Merkúrnak  a  Nappal  fennálló 
erős árapály kötődése miatt a bolygó tengelyforgási ideje  fokozatosan nőtt,
míg beállt a 3:2 arányra. Emiatt a  Merkúr  két  napkörüli  keringése  alatt 
háromszor fordul meg tengelye körül. A szoros gravitációs  kapcsolat miatt a 
bolygó egyenlítője mindig a Nap felé mutat. Így a 80º szélesség feletti mély 
kráterek belseje  nem  kaphat közvetlen besugárzást, tehát a hőmérséklet nem 
lehet  több  mint  120 K.  Mivel a Merkúr pályasíkja  7º-os szöget zár be az 
ekliptikával, ezért időnként a déli, máskor pedig az északi  pólusra  látunk 
rá.  A  radarfelvételek  szerint  a  hósapkák  nem összefüggően,  hanem csak 
foltokban   borítják   a  sarki   területeket.  A  hósapkák   anyaga  minden 
valószínűség szerint a  felszín porózus anyagából kiszökő gázból  és  vízből 
áll, vastagsága  néhány  méter lehet. A felszínt néhány deciméteres porréteg 
takarja és mivel a Mariner 10. ottjártakor ezt a részt árnyék takarta, ezért
nem volt megörökíthető. Tény viszont az, hogy a sok különbözőség  után egyre 
több azonosságot találunk a bolygók között.

                                                              Hoffmann János
Dimenzió #02

Világ(egyetem)

(csillagászat)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
