iqdepo // Napnyugta és kísérőjelenségei (Dimenzió #02)

 ┌─▄                          ▄          ▀Ý        ┐   ▀Ý     ▀Ý     ▀Ý▀Ý ▄
 │ █ ┌─▄ ▄─┐ ┬─▄ ┐ ▄ ┐ ▄ ┌─▄ ─█─ ┌─▄    ▄─┐ ▄─┐    │ ▄ ▄ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐  ▄
 │ █ ┌─█ █ │ │ █ │ █ │ █ │ █  █  ┌─█    █─┘ ▀─┐    █─┤ █ ▀─┐ █─┘ █   █ │  █
 ┴ ▀ └─▀ █─┘ ┴ ▀ └─█ └─▀ └─█  ▀  └─▀    ▀─┘ ▀─┘    ▀ └ ▀ ▀─┘ ▀─┘ ▀   ▀─┘  ▀
         ▀        ─▀      ─▀

                        (Napnyugta és kísérőjelenségei)


   A napkeltének és a napnyugtának  különböző  kísérőjelenségei vannak. Ezek
közül  a  legismertebbet  szürkületnek  nevezzük. Szürkületen  a földfelszín 
valamely  pontjának  világosságát értjük akkor, amikor a Nap legfelső pereme 
már letűnt a láthatár szélén (vagy  még  nem  emelkedett a  láthatár  fölé).
Az  átmenetet   a  nappali   világosságból  a  szürkületbe  sokszor  nem  is 
vesszük észre.
   A  szürkületi  világosság (magas- és egyre magasabban lebegő) por-, víz-, 
és  levegőrészecskéktől  származik, amelyeket a már "lenyugodott", illetve a
még  "fel nem kelt"  Nap  sugarai  már  vagy  még  megvilágítanak, és  ezt a 
megvilágítást   szórt   fény    formájában   a   földfelszínre   visszaverik 
(reflektálják).
   A Nap horizont alatti  távolsága  szerint  megkülönböztetjük  a  polgári, 
navigációs és csillagászati szürkületet.
 ┌────────────────────────────────────────┐ A  polgári  szürkület  akkor  ér
 │ A polgári szürkület tartama  (percben) │ véget, amikor a  Nap kb.  6º-kal
 │                                        │ sűjedt a  látóhatár  alá,  és  a 
 │ É.SZ.  III.21.  VI.21.  IX.21.  XII.21.│ tiszta égbolt világosságánál már
 │  0º      23       24      23      24   │ nem lehet olvasni. Ennek időtar-
 │ 10º      23       25      23      24   │ tama a  földrajzi  helytől függ.
 │ 20º      24       27      25      26   │ Az egyenlítőn, ahol a Nap mindig
 │ 30º      26       29      27      28   │ merőlegesen nyugszik, a  polgári
 │ 40º      28       34      29      32   │ szürkület  időtartama  24  perc.
 │ 46º      30       39      30      35   │ Nálunk a  Nap 44º-os szögben kel
 │ 50º      32       46      33      39   │ és  nyugszik,  ezért  a  polgári 
 │ 60º      42      107      43      58   │ szürkület  fél óránál  is tovább
 │ 65º      50  egész éjjel  49      87   │ tart (lásd a táblázatot).
 └────────────────────────────────────────┘ Északi vidékeken  nyáron  a  Nap
nem süllyed  6º-nál  mélyebbre,  az  éjszakák  világosak  maradnak.  Polgári 
szürkület idején a legfényesebb csillagok láthatók.
   A  navigációs  szürkület  akkor ér véget, amikor  a Nap 12º-ra süllyedt a 
látóhatár alá.  A légkörről szóródó  fény még  ad annyi világosságot, hogy a 
tárgyak körvonalai jól láthatók legyenek, navigálni és tájékozódni lehet, és
jó ég esetén  végig látható  a  Sarkcsillag. A navigációs  szürkület végétől 
lehet csillagászati megfigyeléseket végezni és ekkor tűnik fel a Keleti égen
a Tejút sávja, 5 mg-os csillagok is láthatók.
   A csillagászati  szürkület után a  teljes sötétség akkor áll be, amikor a
Nap 18º-kal süllyed a látóhatár alá. Ez nálunk több,  mint  2 óráig tart, az 
egyenlítőn 72 percig. Tőlünk északabbra, a 48,5º-on túl, a sötétség  már nem 
áll  be,  így  jönnek  létre   a  "fehér  éjszakák"  (Magyarországon  ez  az 
Aggtelek - Telekibánya     vonal).   Prágában    június   2 -  július   12., 
Szentpéterváron  április  22 - augusztus  21.  között vannak fehér éjszakák.
   Napnyugta  és  napkelte  másik szép  jelensége az alpi fény. Ez akkor jön
létre, amikor a sík területen már lenyugodott a  Nap, de a hegycsúcsokat még 
megvilágítja. Ilyenkor a  hegycsúcsok lángragyúlnak  (Alpok, Tátra, Fogarasi 
havasok, stb.).  Ugyanezen  jelenség hozza  létre  az  úgynevezett "világító
felhőket".  Igen  gyakran  a szürkület  idején  fényes  pontként ragyognak a 
magasan szálló  meterológiai  léggömbök, amiket a tudatlan  emberek  UFO-nak 
néznek.

                      Az alkonyati szürkület folyamatai
┌──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┐
│ Napállás          Nyugati égen                                Keleti égen│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│+5º                Sárga esti fény                        Utolsó közvetlen│
│                                                                besugárzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ +2º               Esthajnalpír, narancsvörös       A nyugati ég színeinek│
│                   sárga, zöld, szürkéskék, kék                 visszfénye│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ +1º               Tűzes pirosság a láthatár fölött  Kárminvörös látóhatár│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ 0º                1. szürkületi szegmentum a       Földárnyék megjelenése│
│                   lenyugodott Nap fölött                                 │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -1º                                                         Az alpi izzás│
│                                                                tetőpontja│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -2º-tól -3º-ig   Az 1. bíborfény megjelenése         A bíborfény halvány│
│                   a Nap fölött                             visszaverődése│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -4º-tól -5º-ig                                        Legerősebb utóizzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -5º-tól -6º-ig    A 2. szürkületi szegmentum       2. szürkületi viszfény│
│                   megjelenése                                            │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -6º-tól -7º-ig    Az 1. bíborfény eltűnése, a                            │
│                   "polgári szürkület" vége                               │
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -7º-tól -8º-ig    A 2. bíborfény megjelenése            Gyengébb utóizzás│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -12º-tól 14º-ig   A 2. bíborfény eltűnése        Az utóizzás kihamvadása,│ 
│                                                        az éjszaka kezdete│
├──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┤
│ -16º-tól -18º-ig  A 2. szürkületi szegmentum                             │
│                   eltűnése. A csillagászati                              │
│                   éjszaka kezdete                                        │
└──────────────────────────────────────────────────────────────────────────┘
   Hogy mikor következik be a csillagászati éjszaka, az sokban függ a légkör
páratartalmától.
Ugyanis megfigyelték, hogy amikor a levegő páratartalma 50%-os volt, akkor a
csillagászati szürkület vége már 15,7º-nyi Nap horizont  alatti  távolságnál
bekövetkezett. 85 %-os páratartalomnál,  ugyanez 18,9º-nál  következett  be.
Tehát leszögezhetjük, hogy a  csillagászati  szürkület  vége  -16º  és  -19º 
között áll be.
   A  napnyugta  talán  legszebb  és  legritkább  eseménye   az  úgynevezett 
"zöld sugár". Sokáig humbugnak tartottam ezt a jelenséget, hisz nem 
találkoztam olyan emberrel aki látta volna, mivel hazánk földrajzi  helyzete 
miatt a jelenség nem észlelhető. A jelenség lényege az, hogy néha a lenyugvó 
Nap korongja, a láthatár alá bukás előtt néhány másodpercre zöld színt  ölt. 
A tapasztalat azt mutatja, hogy  csak  akkor  figyelhető  meg, ha  a  levegő 
tiszta és a horizont vonala élesen kirajzolódik. Ez csak a tengerparton vagy 
a tengeren megfigyelhető. Jómagam 1994. július 19-én este  21:30-kor  láttam 
ezt  a  jelenséget  Götland  szigete mellett  a  tengeren. Épp visszatérőben 
voltam  Svédországból  Lengyelországba.  A  hajón  mindenkit  lenyűgözött  a 
csodaszép  naplemente,  a  csodálatos  színek  kavalkádja. A tiszta égbolton 
feltűnt a szürkület összes folyamata és a fent leírt látvány. 21:21-kor érte
el a Nap a láthatárt, majd a Nap vörös korongja teljesen eltűnt a  látóhatár
alatt. Ekkor jelent meg egy zöld korong alakú  képződmény  a lenyugodott Nap
fölött, ami felerősödött,  majd  eltűnt. A  szép jelenség kb 5-6 másodpercig 
tartott. Utána sokáig az alkonyatot és a szépen látható Vénuszt, Jupitert és
a Holdat néztem.
	Sajnos nagyon  kevés  "zöld  sugár" észlelést találunk, ezért nagyon
nehéz a sugár természetét és  jellemzőit  meghatározni.  Kétségtelen, hogy a 
sugár   láthatóságának   ideje  függ a földrajzi  szélességtől.  A  magasabb 
szélességeken a zöld sugár időtartama  hosszabb,  aminek  az  a magyarázata, 
hogy a magasabb szélességeken a látszólagos nappálya kisebb szöget zár be  a 
horizont   síkjával.  A  számított  értékek  kisebbek,  mint  a   megfigyelt 
időtartamok.  Befolyásolja a sugár időtartamát a Nap  deklinációja, igazolni 
lehet, hogy a zöld sugár láthatóságának  időtartama  a  tavaszi  és  az őszi 
napéjegyenlőség időpontja körül a legrövidebb, és  a nyári, illetve  a  téli 
napforduló táján a leghoszabb.

    A "zöld sugár" időtartama
┌─────────────────────────────────┐ 
│ É. Sz.  A láthatóság időtartama │ Ezek voltak a  napnyugta  kísérőjelensé-
│              max.        min.   │ gei, remélem minél többen megfigyelitek.
│  40º       1,2 mp       0,9 mp  │ 
│  45º       1,3 mp       1,0 mp  │ 
│  50º       1,5 mp       1,2 mp  │ 
│  55º       1,8 mp       1,4 mp  │ 
│  60º       2,6 mp       1,6 mp  │ 
│  65º       5,4 mp       2,0 mp  │ 
└─────────────────────────────────┘ 
                                                              Hoffmann János
Dimenzió #02

Világ(egyetem)

(csillagászat)

Legnépszerűbb számunk

Legnépszerűbb cikkünk

Dimenziók
