Dimenzió #02

Világ(egyetem)

(csillagászat)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

      ┐ ▄                     ▀ ┐                      ▀ ▄  ▀Ý
      │ │ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ▄─┐ ┬─▄ ▄ │ ▄ ┐ ▄ ▄─┐ ▄─┐    ▄ ┬ ▄ █ ┌─▄ ┌─▄ ┌─▄
      █─┤ █ │ █ │ █─┘ █   │ █ █ █─┤ │ █ ▀─┐ ┌─┘    █ │ █ █ ┌─█ │ █ ┌─█
      ▀ └ ▀─┘ █─┘ ▀─┘ ▀   ┴ ▀ ▀ ▀ └ └─▀ ▀─┘ └─▀    ▀▀ž ▀ ▀ └─▀ └─█ └─▀
              ▀                                                 ─▀

                         (Kopernikusz és világképe)

   Az  előző  év  májusában  volt  Kopernikusz halálának  és  fő  művének  a 
"De Revolutionibus Orbium Coelestium" első kiadásának 452-ik évfordulója.
   "Az égi pályák körforgásairól"  című  munkája  indította  meg a  tudomány 
forradalmát,  ami  elsöpörte  az  egyház  által  begyöpösített  ptolemaioszi 
világképet.
   Emlékezzünk meg Kopernikuszról és az általa készített világképről.

   Kopernikusz 1473. február 19-én született a lengyelországi Tonunban. Apja
Mikoláj Kopernik, a város jelentős rézkereskedője volt (erre utal  a  család
neve is koper-cuprum = réz,  míg  a  "nik"  a lengyel  nyelvben foglalkozást 
jelent).
   Kopernikusz  apjának  Mikoláj  nevét  kapta, később azonban latinos nevét 
Nicolaus Copernicust  használta,  a  kiejtés  szerint  nálunk  a Kopernikusz 
honosodott meg, így mi is ezt használjuk.
   1483-ban édesapja meghalt, így Kopernikusz árvaságra jutott. Neveltetését
nagybátyja, a rendkívül művelt Lucas Watrelrode fromborgi  kanonok,  későbbi
warmiai püspök vette kézbe.
   Ő tette lehetővé Kopernikusznak, hogy 33 éves  koráig  tanuljon és művelt 
humanista legyen, aki jártas  nemcsak  a  teológiában és a  latinban,  hanem 
tudója legyen az orvos- és jogtudománynak, matematikának, csillagászatnak és
a görög nyelvnek.
   Kopernikusz  először  a  Krakkói  Jagelló  Egyetemen  tanult 3 évet, ahol 
Brudzevski  professzor   megkedveltette   vele   az   asztronómiát.   Ezután 
Kopernikusz olasz egyetemekre ment tanulni.
   Bolognában jogi tanulmányokat folytatott, itt ismerkedett meg Domenico M.
di Novara  csillagász  professzorral  (aki egyben híres  asztrológus  volt), 
akivel csillagászati észleléseket is végzett.  Itt  hallott  először  arról, 
hogy egy Kolombusz nevű genovai tengerész nyugatra  hajózva eljutott Indiába 
és  ezzel  bebizonyosodott  a Föld gömb alakja, ez is hozzájárul ahhoz, hogy 
Novara   és   más   csillagászok   felismerjék   a   ptolemajoszi   rendszer 
fogyatékosságait és az addigi világkép revizióját várják. Később kopernikusz
a Ferrarai Egyetemen tanult, itt szerezte meg a doktori címét egyházjogból.
   Római tartózkodása alatt találkozott Leonardo da Vincivel is.
   1505 végén hazatért  Lengyelországbe, 1512-ig  Heilsberg  városában  élt, 
mint nagybátyjának Watzelrode püspöknek a háziorvosa.
   Nemcsak nagybátyját kezelte, hanem a többi beteget is.
Mivel Kopernikuszt nagybátyja egyházi pályára szánta, így 1509-ben fromborgi
kanonok lett.
   Nagybátyjának 1512-ben bekövetkezett  halála  után  ő  intézte  a Warmiai 
egyházmegye  gazdasági  ügyeit  és  rövid  ideig  az  egyházi  és  politikai 
hatalmat is gyakorolta.
   1518-ban  a  német  lovagrend  csapatai  betörtek Warmiába, Olsztyu város 
védelmét Kopernikusz vezette és visszaverte a támadást, majd  újjáépítette a
várost. Csak az 1520-as évek  elején  vonulhatott  vissza  a  fromborki  vár 
"csillagász  tornyába",  ahol   élete  hátralévő  esztendeiben  már  csak  a 
csillagászattal, észlelésekkel és a  heliocentrikus  rendszer kidolgozásával 
foglalkozott.
   1513-ban  rögzítette  a  "Nicolaus  Copernicus  Kis  Kommentárja  az  égi 
mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről" című házi
használatra szánt kézírásos értekezését. Ezt a művét soha nem nyomtatták ki,
azonban kézzel lemásolták és úgy terjesztették.
   Kopernikusz híre oda is eljutott, ahol a "Kis Kommentárt" nem olvasták, a
királyi udvarokba,  birtokosokhoz.  Ennek a  hírességének  köszönhető,  hogy
X. Leó pápa meghívta, hogy vegyen részt a naptárreform kidolgozásában  (mint
tudjuk, ezt csak 1584-ben csinálták meg). Azzal utasította  vissza, hogy még
nem ismerjük pontosan a Nap és a Hold mozgását.
   Ekkor hallott Magellán földkörüli útjáról és a reformáció elkezdődéséről.
A reformáció elterjedése miatt mint  hithű  katolikus, sokáig habozott, hogy
kiadja-e  összefoglaló  nagy  munkáját,  mert  tisztában  volt  azzal,  hogy 
rendszere nyílt szakítást jelent a Biblia  tanításával és ezzel a reformáció
malmára  hajtaná  a  vizet.  Végül  egy  barátjának,  Tiedemann  Giesének  a
rábeszélésére   Kopernikusz   mégis  -  márcsak  a   jobb   bolygótáblázatok 
összeállításának reményében  -  rászánta  magát,  munkájának  kiadására és a
kéziratot  átadta  Giesének, aki azt a  következő évben 1543-ban Nürnbergben 
Johannes Petreius kiadásában meg is jelentette.
   A szerző azonban már nem pillanthatta meg könyvét nyomtatásban.
Kopernikusz,  könyvét  1543.  május  25-én -  halála napján - kapta  meg, de
ekkor már nem volt öntudatánál.

   Kopernikusz  főművében  már  nemcsak  vázlatszerűen, hanem matematikai 
   rendszerbe foglalva, részleteiben is az észlelésekkel összhangba hozva 
   ismerteti heliocentrikus rendszerét.

   A rendszer hét alaptételre épül:

1. Az égi testeknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk.

2. A Föld középpontja nem középpontja  a  Világmindenségnek,  hanem  csak  a 
   nehézkedésnek és a Hold mozgásának.

3. Minden körmozgás a Nap  körül  történik, mintha ez lenne a Világmindenség 
   középpontja, ezért, a Világmindenség középpontja a Nap közelében van.

4. A Nap-Föld távolságának az aránya a csillagos  égbolt távolságához képest
   kisebb, mint a Föld rádiuszának  aránya  a  Nap  távolságához, ugyhogy  a 
   csillagos égbolthoz képest elhanyagolható.

5. Mindaz, amit az  állócsillagok  égboltján  mint  mozgást  észleltünk, nem 
   olyannak  mutatkozik,  mint  amilyen   ténylegesen,  hanem  olyan,   mint 
   amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta lévő tárgyakkal együtt
   naponta   megfordul   változatlan   pólusa   körül.   Ezzel  szemben   az
   állócsillagok szférája mint a legkülső égbolt mozdulatlan.

6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyeltünk, nem önmagától áll elő, hanem
   a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy  a  Nap  körül  történik, mint a 
   többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld.

7. Ami pedig a bolygók mozgásánál, mint direkt és retrográd mozgása látszik,
   nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak  a  Föld  mozgása 
   révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége.

   Sajnos   Kopernikusz   rendszerének   volt  egy  nagy  hibája  és  ez  az 
idealizáltsága,  hogy  a bolygók körpályán keringenek. Ezért volt az, hogy a 
Kopernikuszi rendszer  matematikailag  (a számítások szerint)  kevésbé  volt 
pontos,  mint   a  ptolemajoszi  rendszer.  A  harchoz,  ami  Kopernikusszal 
kezdődött  és a felvilágosodással végződött (majdnem 200 évig tartott), hogy
a rendszert elfogadják,  kétségkívül  kellett egy Tycho Brahe, egy Kepler és
egy Galilei. De talán a legnagyobb érdeme  Newtonnak  volt, aki a miértre is
válaszolt.
   Azonban ezzel nem csökken Kopernikusz érdeme és rendszerének újdonsága és
matematikai megalapozottsága.

                                                              Hoffmann János

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező