Dimenzió #01

Itt és most (Értekezés a térről és időről)

(fizika)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                             Távolság és utazás
                             ==================

   Hogyan  képzeljük  el   a  csillagközi  távolságokat?   Napjainkban   már 
eltekinthetünk  az  alfa Centaurira  induló  képzeletbeli vonattól. Mindenki 
tudja már, hogy  hány  nap szükséges a harminc  földátmérőnyire  lévő Holdra
való repüléshez. A Pioneer-10, amely 1972 márciusában startolt  a Jupiterre,
1980-ban ér el az Uránuszig. 1 pc távolságot pedig 80 000 év alatt tesz majd
meg...                                                                   (1)

   Érthető  ugyanakkor,  hogy  a   gigantikus   csillagászati   távolságokat
kilométerekben  kifejezni  legalábbis  nehézkes.  Valamivel jobb ennél még a
csillagászati   egység    (CsE)   is.  A  sztellárasztronómiában  elfogadott 
távolságegység a parsec (pc) - az  elnevezés  két szó  összevonásából  ered: 
parallaxis  és  secundum.  A  pc  távolságra  van  az  a  csillag,  amelynek
parallaxisa 1 szögmásodperc. A parallaxisból a parsecben kifejezett távolság
igen egyszerűen kiszámítható:
r = 1/ă (pi) pc.  A  meghatározásból  következik,  hogy  1 pc = 206 265 CsE.
Egy   kiloparsec  (kpc)  egyenlő  1000 pc.  A  fényévet  kizárólag   csak  a
népszerűsítő irodalomban használják. 1 pc = 3,259 fényév = 3,08*10+18E cm. A
legközelebbi csillag az alfa Centauri 1,32 pc távolságra van, és parallaxisa
0,752".                                                                  (2)

   Hogyan  közelíthet  meg az ember egy olyan csillagot, ahonnan a fénysugár
is csak ezer év alatt érkezik el hozzánk? Hiszen egy ilyen út oda-vissza még
a fény  sebességével haladó gépen is kétezer évig tartana.  Sok emberöltőnek
kellene váltania egymást az ilyen út megtételéig.
   A relativitás elmélete szerint azonban, mint minden méréssel  kapcsolatos
fizikai  mennyiség, az idő is relatív. Ez  a relativitás  kimutatható  módon 
akkor  jelentkezik, ha  két rendszer  egymáshoz  viszonyított  egyenesvonalú 
sebessége  megközelíti a fény  terjedési sebességét.  A mai rakétákkal még a 
10 km/mp  érték körül  tartunk. Ezt kellene felfokozni másodpercenként közel 
300 000 kilométerre. Ilyen  űrhajóban más  lenne  az  idő  folyása,  számára 
megrövidülne a  távolság, és kiszámítható, hogy elméletileg akár 10 év alatt
is megtehető  egy hasonló út. A 10 év azonban csak a rakétákban ülők számára
10 év, az itthon maradt földiek között ezalatt több mint 2000 év telik el.
   Nem   nehéz   kiszámítani,   hogy   egyetlen   kilogrammos   tömeg  közel
fénysebességre való gyorsításához kétmilliárd kilogramm tiszta alkoholértéke
szükséges. Ha  ez  az  egy  kilogrammos  kis  űrhajó  élőlényt  is  vinne, a 
felgyorsítás ideje közel egy évig tartana. Induláskor  tehát magával kellene 
vinnie az ehhez szükséges  üzemanyagot is. Ez pedig  már egymaga kétmilliárd
kg alkohol vagy vele  egyenértékű más üzemanyag. Öt-hat év alatt ez a rakéta
egy kilogrammos hasznos teherrel elérné az 1000 fényévre lévő csillagot, s a
közelében  fénysebességgel  száguldana el. Ha le akarna szállni a csillagon, 
sebességének lefékezése ugyanennyi energiát  igényelne,  mint  felgyorsítása 
igényelt. A visszainduláshoz ismét annyi és a  Földre való leszállásoz ismét
ugyanannyi energiára lenne szüksége. Az induló rakétának  tehát mint hasznos
terhet  annyi   üzemanyagot  kellene  magával  vinnie,  amennyi  sokszorosan 
meghaladja  a Föld jelenlegi  egész energiakészletét;  és  az esetben is még
mindig csak egyetlen  kilogramm térhetne vissza. Nem sokat segít a problémán
az,  ha   a   közönséges   üzemanyag   helyett  a   milliószoros   hatásfokú
atomenergiával számolunk.                                                (3)


(1)   Jurij Nyikolajevics Jefremov: A világmindenség mélységeiben 
       (Gondolat, Bp, 1978.) 23. o.

(2)   Jurij Nyikolajevics Jefremov: A világmindenség mélységeiben
       (Gondolat, Bp, 1978.) 21. o.

(3)   Kulin György-Róka Gedeon: A világegyetem
       (Gondolat, Bp. 1965.) 139-140. o.

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező