Dimenzió #01

Itt és most (Értekezés a térről és időről)

(fizika)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                  Az idő és a tér egymás nélkül mit sem ér...
                  ===========================================

   Nincs  semmi a  világon, csak a  mozgásban lévő  anyag, a  mozgásban lévő
anyag pedig nem mozoghat másképp, mint térben és időben                  (1)

   A tapasztalatból  nyert  pszichológiai  tér- és időfogalom szerint minden
testnek   meghatározott   kiterjedése   van,   továbbá  az  egyes   testeket 
meghatározott  távolság  választja   el  egymástól,   és  minden  eseménynek 
időtartama  van.  Annak  érdekében,  hogy a  fizikai  problémákat  tárgyalni 
tudjuk, a  teret  mérőrudak, az  időt pedig órák alapján bevezetett időjelek
segitségével mérhetővé kell tennünk.                                     (2) 
 
   Tér:  az  idővel  együtt  az  anyag  létezésének  alapformája; filozófiai
kategória  az  állandó mozgásban levő anyagi jelenségek, folyamatok objektív
térbeni  egymásmellettiségének  jelölésére.  Legfőbb jellemző sajátposságai: 
objektív, tudatunktól független;  elválaszthatatlan  az anyagtól;  az anyagi
jelenségek, folyamatok a térben reálisan mindig háromdimenziósak.
Ellentmondásos természetű  mert  véges egységek végtelen sorából áll,  ezért 
jellemző  rá a   folyamatosság  és  a megszakítottság  egysége.  Nemcsak  az 
anyaggal, hanem  az  idővel  is  szoros  egységet  alkot,  ennek  tudományos 
bizonyítékát  adja a modern  relativitáselmélet.  A konkrét szerkezetéről és
fizikai tulajdonságairól alkotott tudományos nézetek egyre  fejlődnek, egyre 
pontosabban  tükrözik   az  objektív  tér  jellemző  sajátosságait.  A   tér 
objektivitásának kérdését  azért helytelen összekeverni a tér szerkezetét és
fizikai tulajdonságait tükröző tudományos ismeretek fejlődésének kérdésével,
az ilyen  felcserélés  ugyanis  a  tér  szubjektivizálásához vezet.  A tér a 
fizika egyik alapvető fogalma. Az általunk észlelt anyagi világ szemléletünk 
szerint egy háromdimenziós térben helyezkedik el.                        (3)

   Nos, és hogyan  viszonyul  egymáshoz a  tér és  az idő? Sok közös vonásuk
van: a tér és az idő objektíve létezik, rajtunk kívül és tőlünk függetlenül;
a tér  és az idő örök és végtelen, mivel a végtelen anyag általános létezési
formáját képviselik. Egyúttal lényeges különbségek is vannak az idő és a tér
között: a  térnek három dimenziója van, az időnek - csak egy.  A tér bármely 
irányban leolvasható, az  idő pedig - csak egy irányban, más  szóval, az idő
irreverzibilis (egyirányú) és megfordíthatatlan: minden anyagi folyamat csak 
egy irányban halad - a múltból a jelenen át a jövő felé.                 (4)

   A  gravitációs mezők  létezése a négydimenziós tér-idő világ "görbületét"
feltételezi.  Ez a görbülés a térben levő tömegektől függően különböző, amit
jól  szemléltet majd, hogy a fénysugár minél nagyobb tömegű  égitest mellett
halad el, pályája annál jobban meggörbül.
   A     speciális     relativitáselmélettől     eltérően    az    általános
relativitáselmélet kisérletileg nehezebben bizonyítható.                 (5)

  Idő, az emberi gondolkodásnak az a definiálhatatlan, mert mindennek alapul
szolgáló  formája,  mely  szerint képzeteink általában egymásra következnek, 
azaz rendjükben előbbet és utóbbat különböztetünk meg.  Minthogy  ez  a rend
teljesen független képzeteink  tartalmától,  az utóbbi miként a tér,  formai
alkotórésze  fölfogásainknak.  Kant az  időt  is  szubjektívnek  tekintette, 
tiszta a priori szemléletnek,  mint a tért (l. Kant).  Mi fogunk föl mindent 
az idő formájában,  az idő,  mellőzve  a  mi fölfogásunkat,  csak a dolgokat 
tekintve, semmi. Ezzel  szemben  áll  az  idő  realisztikus  fölfogása, mely 
szerint az idő objektív módon van és benne folynak le az események.  Az  idő
folytonos,  miként a  tér,  azaz,  az  idő  nem  áll időpontokból, melyek ép 
úgy abstrakciók, mint a  térpontok,  két bármily közeli  időpont közt is idő 
folyik. A térnek  három  kiterjedése  van, az  időnek  csak egy, ezért vonal
alakjában  ábrázolható,  de  ennek a vonalnak az iránya csak  egy értelemben
haladható át,  t. i.  a jelentől a jövő felé. Az időbeli jelenségek objektív 
sorrendje  megkülönböztetendő  e  sorrend szubjektív fölfogásától; ez utóbbi 
lélektani  föltételektől  függ és  egyéni, az  előbbi a  térbeli  jelenségek 
törvényszerűsége  folytán  pontosan   és  egyenesen   határozható  meg  ill. 
mérhető.                                                                 (6)

   Az anyag  mozgása  nemcsak  a  térben megy végbe, hanem az időben is. Más 
szóval,  a jelenségek fejlődése különböző időtartamú. Mondhatjuk, hogy a tér
- az a rend, amelyben a különböző természeti  objektumok együtt léteznek, az
idő pedig az a rend,  amelyben az  anyagi folyamatok  különböző stádiumainak 
sora váltja egymást.  Ebből a  tételből következik, hogy a tér és  az idő az
anyagtól elválaszthatatlanok és ebben rejlik univerzális jellegük.       (7)



(1)   Lenin Összes Művei, 18. k. (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1964.) 160. o.

(2)   Természettudományi Kisenciklopédia (Gondolat, Bp. 1983.) 603. o.

(3)   Uj Magyar Lexikon VI. k. (Akadémiai, Bp. 1962.) 406-407. o.

(4)   A világ körülöttünk - Beszélgetések a világról és törvényeiről
       (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978.) 241. o.

(5)   Felix R. Paturi: A technika krónikája
       (Officina Nova, Bp. 1991.) 393. o.

(6)   Révai Nagylexikona - Az ismeretek enciklopédiája X. k.
       (Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, Bp. 1992.) 466. o.

(7)   A világ körülöttünk - Beszélgetések a világról és törvényeiről
       (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978.) 241. o.

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező