Dimenzió #01

Itt és most (Értekezés a térről és időről)

(fizika)

Legnépszerűbb számunk

[#24] Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -


Legnépszerűbb cikkünk

[#24] Szerelmes versek

                            Az idő meg nem áll...
                            =====================

   "Mi hát az idő? - írja  Szent Ágoston. -  Ha senki sem kérdezi, tudom; ha
kérdezik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom... Mert így van ez, Uram,
Istenem, mérem, mérem, de mit mérek, nem tudom."

                                            (Confessiones XI. Vass J. ford.)


   Newton az időről határozottabb kijelentést tesz:  "Az  abszolút,  igaz és
matematikai  idő magától és  saját természeténél  fogva  egyenletesen folyik
bármilyen máshoz való viszonyítás nélkül..."

(Principia 5. Idézi Simonyi K.: A fizika kulturtörténete. 1 kiadás. 227. o.)


   Lenin  szerint az idő "nem létezik az anyagtol függetlenül, hanem éppen a
dolgok, folyamatok állapotváltozásainak dialektikus rendjét jelenti".    (1)

   A  mindennapi  életben az időt a Nap járása után számítjuk. Valódi  helyi
dél van akkor, amikor a  megfigyelő helyen a napkorong középpontja áthalad a
délvonalon.  Természetes  dolog, hogy  minden földrajzi helynek más a valódi
helyi ideje,  hacsak nem azonos délkörön feküsznek. A  mi szélességünkön kb.
75 kilométerenként 4 perccel különbözik  a  Nap delelési p illanata.  Amikor
nálunk valódi dél van, azaz a Nap járása után beszabályozott napóra pontosan
delet mutat, a tőlünk keletre eső 75 kilométeres távolságban már 12 ó 4 p  a
valódi helyi idő. Tőlünk (Budapest- Megjegyzés Alex)  nyugatra  pedig  pl. a 
kb  150 km  távolra fekvő  Győr  városában  a  valódi  helyi  idő  még  csak
11 ó 52 p.  Régebben minden városnak külön ideje volt.  A  hazánk  keleti és
nyugati  peremén   fekvő  városok   valódi  helyi  ideje  közötti  különbség 
megközelíti a fél órát.
   Az említett kellemetlenségek elkerülésére  vezették be a zónaidőt.  Ennek
alapján egy-egy nem nagy kiterjedésű ország egész területén egyforma az idő.
A  Greenwichet  magában  foglaló  délkör  15  fokos  körzetében  érvényes  a 
nyugat-európai idő. A hozzá csatlakozó zónában a közép-európai idő érvényes,
itt  az  időkülönbség  Greenwichhez  képest  1  óra.  A   következő  zóna  a 
kelet-európai  zónaidő, ahol két órával  van több, mint Greenwichben. A Föld
Greenwichcsel  átellenes  zónájában  az  időkülönbség  már  12  óra.  Ezen a
földrajzi helyen azonban igen érdekes jelenséggel állunk szemben. Tételezzük
fel, hogy  egy adott pillanatban  Greenwichben éppen vasárnap dél van. Kelet 
felé haladva zónánként egy-egy órával több az idő. A Greenwichcsel átellenes
ponton tehát  vasárnapról  hétfőre virradó éjfél van. Ha viszont nyugat felé
haladva  érkezünk el addig a vonalig, ott a  szombatról  vasárnapra  virradó
éjfélhez  érkezünk el. Ugyanazon a  földrajzi  helyen  tehát  egyszerre  van
vasárnap  hajnal  és  hétfő  hajnal.  Ezt a  nevezetes vonalat dátumválasztó 
vonalnak nevezzük.
   A dátumválasztó vonal egyik  oldalán tehát mindig más napot írnak, mint a
másik oldalon. A mi vidékünkön megszokott dolog az, hogyha külföldi út során
zónahatárt lépünk át, át kell igazítanunk  az órát. Kelet  felé haladva  egy 
órával  előbbre  kell  állítani,  nyugat  felé  haladva  pedig visszafelé. A 
dátumválasztón áthaladva azonban a naptári napot kell megváltoztatni. 
   Ezért  a  közlekedési  eszközök,  a hajók,  és a repülők,  hogyha  tőlünk
számítva kelet  felé  lépik  át a  dátumvonalat, akkor vasárnap  után  ismét
vasárnapot írnak, tehát a naptári napot  kétszer számolják; míg az ellenkező
irányból érkezve  vasárnap  után  azonnal  keddet  írnak,  tehát  egy  napot
átugranak.                                                               (2)

   Az idő az  anyag létformájának egyik  jellemzője, dimenziója. Tartalmáról
alkotott   véleményünk   az  anyag   tulajdonságainak,   megnyilvánulásainak
megismerésével  párhuzamosan változik. Az újkori természettudomány elfogadta
az  abszolút  idő  fogalmát, amely  "... természeténél  fogva  egyenletesen,
minden  tárgyra való vonatkozás nélkül telik."  Az  idődilatáció ismeretében
azonban  el  kell  vetnünk  az  abszolút  idő  fogalmát.  Az  idő  mérésével 
kapcsolatban  felmerült  problémák  alakították  ki  a  mai  időfogalmunkat,
amelynek  alapján  elfogadott  tény, hogy távoli események egyidejűségét nem 
tudjuk egyetemes érvénnyel megállapítani végtelen sebességű jel hiányában. A
mozgó tárgyak  esetében az időtartam hossza sem egyértelmű a sajátidő-tartam
figyelembevétele nélkül. Az idő fizikai sajátságait tehát  csak  a térrel és
az anyaggal való összefüggéseiben érthetjük meg.
Az idődilatáció  egy  relativisztikus  jelenség,  amely abban nyilvánul meg,
hogy  egy  inerciarendszerből  mért  időtartam mindig nagyobb, mint  a benne
mozgó testtel együtt mozgó megfigyelő által észlelt időtartam. 
Az  idődilatáció  pongyolán  úgy  is  megfogalmazható,  hogy  "a  mozgó  óra
lassabban jár",  és   ez  vezet  a  sokat  emlegetett   ikerparadoxonhoz  v.
óraparadoxonhoz.  Az  idődilatáció az atomfizikában igazolást nyert, nélküle
egyes  részecskéket  nem  is   lehetne   megfigyelni.  Igy  pl.  a  kozmikus
sugárzásban  a  légkör  felső   rétegeiben  keletkező   müonok   élettartama
2,2*10-6E s, ami  még  fénysebességgel  is  csak  660 m  megtételéhez  volna
elég, ennek ellenére a  müonok a tengerszint magasságában is észlelhetők. Ez
azért  lehetséges, mert  mi a  Föld  felszínéről mintegy 30-szor hosszabbnak 
észleljük  sajátidejüket,  így  nagyobb  távolságra  juthatnak el szétbomlás 
előtt.                                                                   (3)

   Oraparadoxon, időparadoxon, ikerparadoxon: a speciális relativitáselmélet
egy  következményéből  levezetett  paradoxon.  Az  óraparadoxon   az  alábbi
példával  kapcsolatos:  tekintsünk  két teljesen  egyformán és igen pontosan
járó  órát pl. atomorát.  Ha az egyiket egy űrszondán a világűrbe juttatjuk,
és az  ott  huzamosabb ideig nagy sebességgel  halad,  majd  visszahozzuk  a 
Földre  és összehasonlítjuk az itthagyott órával, akkor a mindvégig a Földön
maradt  óra az  idődilatáció által meghatározott mértékben hosszabbnak fogja
mutatni az eltelt időtartamot, mint az utazásból visszahozott óra.
Ellentmondásnak  tűnhet,  hogy  a  relativitáselmélet   szerint  a  sebesség
relatív,  ezért  úgy  is  tekinthetjük  a mondott esetet, hogy az  űrszondán 
elhelyezett  órához képest a Földön hagyott  óra száguldott el és jött ismét
vissza, és éppen  ezért  azt  is  várhatnánk, hogy az űrszondán  maradt  óra
mutat  hosszabb  időtartamot, nem  pedig a  Földön  hagyott.  Bebizonyítható 
azonban, hogy az  az  óra  fog hosszabb  időtartamot mutatni, amelyik többet
haladt  egyenletes mozgással, az  pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult,
és így feltétlenül a földi  órának kell  a hosszabb  időtartamot jeleznie. A 
jelenség csak  akkor  mutatható  ki,  ha  az  űrszondán e lhelyezett  óra  a
fénysebességgel  összehasonlítható  sebességgel  mozog. - Mivel abszolút idő 
nincs,  az   idődilatáció   mindenféle  folyamatra  érvényes,  pl. biológiai 
folyamatokra  is...  Igy az óraparadoxont  két ikerre alkalmazva azt kapjuk, 
hogy  az   űrhajózást  végzett  ikertestvér   a  Földre  való  visszatérésig
kevesebbet   öregedett,  mint  a   Földön  maradt  testvére.  A  végeredmény 
ellentmond  a hétköznapi  tapasztalatnak,  ezért  az  óraparadoxonnal analóg
módon ezt az esetet ikerparadoxonnak nevezik.                            (4)

   1972.    Albert   Einstein    speciális   relativitáselméletének   (1915)
legnevezetesebb   megállapítása,  hogy  adott   feltételek  között   az  idő
megrövidülhet.   Ezt   az   elvet   nevezzük   "két  óra"  -   vagy  másként
"ikerparadoxon"-nak.  Az elmélet szerint  az igen nagy sebességgel mozgó óra
lassabban  jár,  mint a nyugalomban lévő. A megállapítás az életfolyamatokra
is érvényes. Egy csaknem fénysebességgel közlekedő személy  alig megöregedve
tér  vissza a Földre. Az elméleti megállapítást 1939-ben elemi részecskéknél
igazolták.  Most két fizikus, mégpedig J. C. Hafele, a wasington Egyetem, és
Richard  E.  Keating,  a  Naval  Obszervatórium  munkatársai,   új  eljárást
választottak.   Nanoszekundum    pontossággal   járó   órákat   nagyon  nagy
sebességgel  haladó  repülőgépeken  a  Föld  forgásával  megeggyező, illetve 
ellentétes   irányba   mozgattak.   Amikor  az  órákat  a  földön   lévőkkel 
összehasonlították,  megállapították,  hogy a kelet  felé elmozgatott óra 59
nanoszekundumot  késett,   a   nyugat   felé   mozgatott   óra   pedig   273 
nanoszekundumot sietett. A különbségek a Föld tengelyforgásából adódtak. (5)


(1)   Csaba György Gábor: Kalandozás az égbolton
       (Gondolat, Bp. 1987.) 52. o.

(2)   Kulin György-Róka Gedeon: A világegyetem
       (Gondolat, Bp. 1965.) 99-100. o.

(3)   Ürhajózási Lexikon (Akadémiai-Zrinyi, Bp. 1984.) 261. o.

(4)   Ürhajózási Lexikon (Akadémiai-Zrinyi, Bp. 1984.) 526-527. o.

(5)   Felix R. Paturi: A technika krónikája
       (Officina Nova, Bp. 1991.) 542. o.

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2017
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva. | xhtml, css, 508
internetes partnerünk:
Netmester
netmester a holnaptervező